1. A Galapágos-momentum

    Ha van olyan, hogy "hibás termék" (például a devizahitel), akkor talán nem túl nagy merészség bevezetni a "túl jó termék" kategóriát. Ráadásul az Európai Unióval kapcsolatban. Ivan Krastev és Mark Leonard elemzése kapcsán Csizmadia Ervin arra a következtetésre jut: szinte mindent újra kell gondolnunk, amit a fejlett és a kevésbé fejlett Európa viszonya kapcsán eddig gondoltunk. Az elemzés a Figyelőben jelent meg.

  2. 2014: Három választás és ami utána következik

    Milyen év volt 2014? Hogyan lehetséges, hogy miközben a Fidesz három választást is fölényesen megnyert, népszerűsége az év végére masszívan erodálódott, s sokak szerint 2015-ben bármi megtörténhet? Csizmadia Ervin – sok egyéb mellett – ezekről is beszél az Origónak adott interjújában. 2014.12.29.

  3. Az amerikai kapcsolat

    A magyar jobboldal Amerika-barátnak indult, de mára ez a trend megfordult. Hogyan és miért alakult ilyenné a helyzet? Mi köze Matolcsy Györgynek Amerikához? Miért csúszott félre az Amerika-politika az elmúlt négy évben? És hogy jön mindehhez az energiapolitika? Az MPK négy munkatárásnak elemzése. Az MPK négy munkatársának: Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Jenei András és Paár Ádám elemzése. 2014.12.16.

  4. Széll szellemisége

    A magyar kormány irányadó csillaga Széll Kálmán. De főként mint pénzügyminiszter. Róla nem csak tér, hanem terv is van elnevezve, és az elmúlt napokban Orbán Viktor újra a Széll Kálmán alapítványnál tartott előadást. Széll nagy magyar politikus volt, de attól is lett nagy, ahogyan az ellenzékkel bánt. Az elmúlt években mintha Széll szellemisége nem hatná át a kormány-ellenzék viszonyt. 2014.12.15.

  5. Európa miniszterei

    Keveset tudunk az Európai Bizottság tagjairól, holott e testület kezében van több, mint félmilliárd ember sorsa. A szervezet tagjaira jórészt valamilyen botránnyal kapcsolatban irányul a figyelem. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a Jean-Claude Juncker vezetésével megalakuló bizottság karakterisztikáját. 2014.12.07.

  6. Utca és nép

    Egyszerű lenne azt mondani, hogy az elmúlt másfél hónap tiltakozó utcai mozgalmai pusztán az orbánizmus elleni demonstrációk. A világ 70 országában voltak az elmúlt 5 évben komoly tüntetések, köztük fejlett demokráciákban is. Vajon hogyan függenek össze a szabadság hiányával? S vajon valóban a nép jelenik meg az utcákon? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

Az amerikai nagykövet-krízis

Miért nem volt nagykövete az USA-nak több mint ötven országban az év közepén? Miért volt Magyarországon csak ügyvivője másfél évig az Egyesült Államoknak? Egyáltalán milyen poszt az ügyvivői státusz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de úgy tűnik a megoldás sokkal egyszerűbb mint hinnénk: a probléma forrása a szűnni nem akaró belpolitikai csatározások. 2015.01.14.

Mérjünk-e demokráciát?

Lehet-e mérni a demokráciát? Véleményünk szerint a kérdésről igenis érdemes vitát nyitni, még ha a demokrácia-felfogások sokfélék is és a demokrácia minőségének mérésére használt indikátorok különbözőek. A diskurzus közbeszédbe kerülése ugyanis segíthet tisztázni alapvető nézetkülönbségeinket és csillapíthatja a magyar politikai közbeszéd feszültségeit, így járulva hozzá a demokrácia minőségének javulásához. 2015.01.09

A jövő vezetőinek kinevelése

Vajon mit tudunk a magyar hírlapok címoldalára került vietnami veterán John McCain szenátorról? Hallottunk-e már az agytrösztjéről, a McCain Institute for International Leadership-ről? Vajon miként próbál jövőbeli politikai vezetőket kinevelni? Min múlhat a sikere? Hogy jön a képbe Magyarország? Paár Ádám elemzéséből megtudhatjuk. 
2014.12.14.

Össztűz a miniszterelnökre

Jó ötlet-e egy miniszterelnöknek az olvasók kérdései elé állnia? Nyugat-Európához képest, ha Magyarországon "a miniszterelnök saját kezébe vesz egy egyébként nem az ő illetékességi körébe tartozó ügyet, pozitív üzenete van." Hogyan kommunikáljon a politikai döntéshozó egy feszült társadalmi légközben? Zsolt Péter a Hír24-ben elemezte Orbán Viktor Blikk-es szereplését. 2014.12.10.

Tüntetni Hongkongban és itthon

Világpolitikai szempontból az elmúlt két hónap egyik legérdekesebb folyamata a hongkongi tüntetéssorozat volt, melyből sok tanulság vonható le akár Magyarország számára is. Az esetleges párhuzam az itthoni tüntetésekkel, a különféle ismérvek szerint egyidejű homogenitás és heterogenitás jelenségei. Ezekről mind olvashat Rajnai Gergely tanulmányában. 2014.12.07.

Mitől robbanunk?

A nép robban: ha becsapva érzi magát, ha az elit, mely azt ígéri meg fogja védeni, épp hogy támadja. "...a közösségben való gondolkodás gyengesége, a kockázatkerülés, az egyéni akaratérvényesítés ... Csak sajnálhatjuk, hogy számos intézményüket a magyarok már nem érzik sajátjuknak, s nem mennének ki tüntetni értük". Zsolt Péter értelmezi a mostani jelenségeket Népszabadságban2014.11.28.





Videóbox