1. Értjük-e magunkat?

    A politikát érteni és elbeszélni nyelvezeteken, narratívákon keresztül lehet. 1990 után – szinte a legutóbbi időkig a tranzitológia és a konszolidológia volt a legelterjedtebb nyelvezet. Mostanra azonban ezekkel nem tudjuk megmagyarázni mindazt, ami körülöttünk és velünk történik. A magyar ellenzék legfőbb problémája is az, hogy nyelvezetével korlátozott valóságmagyarázatra képes. Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben.

  2. Függetlenség és „függőség”

    Az Ingrity Lab elemzőcég szokatlan nyíltsággal jelentette be, hogy mostantól az LMP háttérszervezeteként tevékenykedik. Vajon hogyan állunk Magyarországon az elemzői függetlenséggel, illetve az elkötelezettséggel? A nemzetközi példákat követne azt mondhatjuk: létezik a világon mindenütt elkötelezett, pártos elemzés. Ettől nem megijedni kell, hanem transzparenssé tenni. Csizmadia Ervin írása.

  3. Trendsetter-e Orbán?

    Az elmúlt években a magyar miniszterelnökről két végletes kép fogalmazódott meg. Egy múltba révedő, idejétmúlt zsarnok, akivel szemben egyre növekedni fog a társadalmi ellenállás; a másik szerint egy jó politikai érzékkel rendelkező, a nagy tendenciákat reálisan tanulmányozó, sőt trend-formáló politikus. vajon melyik áll közelebb a valósághoz? Csizmadia Ervin nagyinterjúja a Magyar Nemzetben.

  4. A Méltányosság új könyve

    Megjelent a Méltányosság új könyve: A történelem fortélya. A kötetben az MPK munkatársainak kilenc tanulmánya olvasható a magyar rendszerváltás óta eltelt 27 évről. A könyvet a L’Harmattan kiadó könyvesboltjában (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16), illetve a kiadó webshopjában lehet megvásárolni. 2017.07.10.

  5. Méltányosság Szalon

    Amennyiben nem tudott személyesen részt venni a Méltányosság első Szalonján, úgy itt megtalálhatja a rendezvénnyel és "A történelem fortélya" c. könyvkiadványukkal kapcsolatos médiaszerepléseinket. Találkozzunk a következő alkalmunkon! 2017.06.22.

  6. Tízéves a Méltányosság!

    A Méltányosság idén tízéves! Születésnapunkra nagy meglepetést tervezünk: a Méltányosság Szalont! Egy különleges kulturális program zenével, színházzal, és természetesen beszélgetésekkel fontos társadalmi kérdésekről. Az első Méltányosság Szalonra 2017. június 21-én, 18:00 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban kerül sor. Kattints a további részletekért!

Választójog és ellenfelei

A 19. században a választópolgár a liberálisok számára (is) a "fehér jómódú, tanult férfi" karakterével volt leírható. A Jobbik ötletelése a választójog szűkítéséről tehát nem új jelenség, hanem egy sajátos visszatérés a választójog történetében. Paár Ádám a Jobbik javaslatát elemezte a Magyar Nemzet-ben. 2017.08.17.

A demokrácia és a zsarnokság

Az Integrity Lab által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Timothy Snyder zsarnokságról írott könyve volt az apropó. A beszélgetés résztvevőjeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a sokféle címkézés (nácizmus, fasizmus stb.) helyett reálisabban érteni kellene az országot, amelyben élünk. A konferenciáról a Mandiner számolt be. 2017.07.07.

Közös felelősség

A Grenfell Tower leégésének megannyi tanulsága van számunkra is. A többi közt itt a hármas metrónk: ha kigyulladna és tragédia történne, ahhoz épp olyan okok vezetnének, mint amilyenek miatt a londoni toronyház leégett. Zsolt Péter írása a 24.hu-n. 2017.07.04.

Civilek és forradalmárok

Mit adtak a 18. századi "civilek" a francia forradalomnak? Paár Àdám a Magyar Nemzetben a civilek politikai szerepét vizsgálta egy történelmi példán keresztül, alkalmazva Augustin Cochin francia történész elméletét. A történész szerint az elmélkedő társaságok olyan szociokulturális miliőt alkottak, ahol a tagok közötti egyenlőség eszménye lebontotta szimbolikusan a társadalmat. 2017.06.13.

Az apró betűs rész

Mi hiányzik a globalizáció "használati utasításából"? Mellár Tamás és Felcsuti Péter eszmecseréjére reagálva Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban arról írt, hogy valóban korszakhatárhoz ért a világ, vége van-e a globalizáció és a liberális demokráciák korának, avagy sem. 2017.06.13.

Liberális demokráciák

Ellentétben a 20. század nagy részével, amikor liberálisok és demokraták felolvadtak egymásban és a liberális demokráciák fénykorukat élték, ma lassan külön táborba kerülnek. Ezt elintézni annyival, hogy marginalizáljuk a populistákat, hatástalan megközelítés. Mi történik ma, az internacionalizáció korában a liberalizmus és a demokrácia eszményeivel? Csizmadia Ervin vitaindítója a Mandineren. 2017.06.17.

A szabadság útja

Számos értelmezés verseng azt illetően, mi idézte elő a világszerte jelentkező populista térnyerést. Ritka, hogy különböző oldalon álló gondolkodók hasonló diagnózist adjanak a problémára, holott létezik közös pont, amelyet alapul véve értelmezhetők napjaink konfliktusai, Mi köze a szabadságjogok kibővítésének a demokráciát érő kihívásokhoz? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben2017,06.05.

A kohézió fontossága

A Méltányosság tíz éve foglalkozik a kohézió témájával. Csizmadia Ervin ezúttal átfogó cikkben elemzi a témát és a kohéziós tematika öt fontos területét (nemzetközi, politikai, intézményes, társadalmi, kulturális) vázolja fel. Az írás az Élet és Irodalomban jelent meg. 2017.06.02.



Nemzeti konzultáció

A tisztességes Nemzeti Konzultációról írt Zsolt Péter három részben a 24.hu-nak. Az első cikk a mintavételek nemzetközi és magyar gyakorlát, a második a témakörök kiválasztását, a harmadik pedig az adatfeldolgozás átláthatóságának és közösségi tulajdonba kerülésének mikéntjéről szól. 2017.04.24.