1. Világképek, fogalmak, víziók

    Vajon a fogalmak és világmagyarázatok kommunikálása ugyanolyan fontos-e a politikában, mint az a kérdés, hogy ki lesz a következő választásokon az a személy, aki mögé egy adott politikai közösség nagyobb része felsorakozhat? Véleményünk szerint igen! Hogy miért, az Szakács András a Népszava Szép Szó című rovatában megjelent írásából derül ki.

  2. Elmélet nélkül

    Az ellenzéki önmeghatározás sikertelen: az érintett pártok és elitcsoportjaik csak rövidtávú célokban gondolkodnak. A sikeres politika alapja a világos elméletalkotás: ellenzéki oldalon minden másképpen van, ezért a prolongált kudarc. Csizmadia Ervin elemzése a hétvégi Népszabadságban. 2014.08.03.

  3. A hiányzó közös nyelv

    Az európai közösség mindenkori vezetői a féloldalas pénzügyi, gazdasági integráció közepette megpróbálták megspórolni a közösségépítés súlyos feladatát. Ez érzékenyen érintette volna a nemzeti szuverenitás kérdését. Hogy mennyire, azt megtudhatja Csery Péter Figyelőben megjelent cikkéből. 2014.08.01.

  4. Demokratikus értékválság az oktatásban

    Amíg nem tudunk alternatív válaszokat megfogalmazni arra az alapkérdésre, hogy végtére is milyen szerepet szánunk az elkövetkező 50 évben a magyar oktatásnak, és nem vagyunk képesek – akár kiélezett – vitát folytatni arról, hogy a kitűzött célokat hogyan akarjuk elérni, addig csak egyetlen rövid mondattal lehet a politikai és szellemi elit teljesítményét jellemezni: Ülj le, egyes! 2014.07.23.

  5. Meddig él egy alkotmány?

    Az alkotmányok átlagos élettartama mindössze 17 év. A hazai 89-es Alkotmány két évtizede tehát  több az átlagnál, de vajon meddig tartjuk meg majd az Alaptörvényt? Az elemzés a Népszabadság  június 28-ai Hétvége című mellékletében jelent meg. 2014.07.01.


  6. A baloldali pártpolitizálás és a semmi

    Az ellenzéki politika gyenge, de nem csak szervezeti okokból, hanem azért, mert a pártpolitikán kívül alig van hátországa. Az Élet és Irodalom friss számában Csizmadia Ervin összefoglalja, mi az a három terület, ahol az ellenzéknek teljesen új szemléletet kellene meghonosítania. 2014.06.20. 

  7. Könyvbemutató

    Március 20-án, a Nyugati téri Alexandra könyvesház pódiumán, a Méltányosság Politikaelemző Központ szervezésében, nagy számú érdeklődő előtt mutattuk be Csizmadia Ervin: Miért "alaptalan" a magyar demokrácia? című könyvét. Az est házigazdája Rónai Egon volt, a könyvről hosszabb értékelést Tölgyessy Péter adott. Majd a szerző beszélgetett politológus kollégáival, Balázs Zoltánnal, Böcskei Balázzsal és Filippov Gáborral.

A főváros ostroma

A budapesti főpolgármester-jelöltek közül annak van esélye elnyerni a főpolgármesteri széket, aki független személyiségként kész vállalni a konfliktusokat az őt jelölő szervezetekkel, s aki helyismerettel és vezetői gyakorlattal is rendelkezik – állítjuk a nyugat-európai tapasztalatok alapján.  Elemzésünkben először ezekről a tapasztalatokról lesz szó, majd számba vesszük a jelöltek erősségeit és gyengeségeit. 2014.08.18.

Nemzetszobrászat

A német megszállás emlékműve egy átfogó projektbe illeszkedik: a nemzetépítés projektjébe. Ezzel az Orbán-kormány egy 19. századi és 20. század eleji nacionalista projektet tett magáévá. Minden ilyen projekt célja egy egységes nemzeti-történeti narratíva és ezzel egy közös nemzeti identitás létrehozása. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az emlékművek. Amennyiben nem megosztóak. 2014.08.08.

Az Országgyűlés jelentőségéről

A parlament az ország és a demokrácia stabilitásának egyik záloga, ennek fenntartása, erősítése mindegyik parlamenti párt hosszú távú érdeke. A törvényhozás szerepének indokolatlan csökkentése, kritikusan rossz működése viszont az instabilitás melegágya. Másképpen megfogalmazva: egy jó parlament emberéleteket menthet meg.
2014.08.08. 

Kétféle kohézió

Több európai agytröszt összefogott, hogy feltárja a válság utáni problémák jellegét és a rájuk adható válaszokat. Az írás a válság utáni prioritásként az egyenlőtlenségek csökkentését jelöli ki és a kohézió erősítésé. Az általunk kívánatosnak tartott társadalmi kohézió azonban elsősorban nem gazdasági jellegű, hanem a közösség kulturális és politikai együvétartozásáról való közös gondolkodást jelenti. 2014.07.22.

Az egyház szocializációs lehetőségei

A magyar és a francia egyházak szocializációs képességei közötti különbség a társadalom államfelfogásában és identitásában keresendő. Míg a francia társadalmat összeköti az egységes identitás, addig a magyar társadalom nem rendelkezik ennyire erős öntudattal. Jelenleg a kiemelt egyházaknak kedvező politikai légkör van jelen, a vallásszabadság a többi felekezet esetében pedig magánügy marad. 2014.07.18.

A párbaj

Az RTL Klub és a kormányzat közt hadiállapot alakult ki. Egyesek a médiaszabadságért folytatott küzdelemként értelmezik ezt; mások a Fidesz „maffiaállamának” leleplezését és egyúttal a Fidesz meggyengülését várják, remélik ettől; megint mások azt gondolják, hogy a kormány azt teszi, ami a dolga, és a küzdelem kimenetele végül a kereskedelmi szféra megregulázása lesz. 
2014.07.16.



Miről szólnak az EP-választások?

Míg Magyarországon az EP-kampány csendes, addig nyugatabbra ettől hangosak a médiumok. Mélységével és sokrétűségével az eddigi legkomolyabb EP-választásnak lehetünk tanúi. Az EP sokszínűsége ráadásul további érdekességeket rejt magában. Hogyan látják mindezt a nagy európai agytrösztök? 2014.05.24.




Videóbox