1. Pluralizmus és identitás

    A mai korszakban újra kell értelmezni a pluralizmus fogalmát, mert ez már nem belpolitikai vagy ideológiai kategória, hanem geopolitikai. Ma egymásnak feszülnek globalisták és nemzetállam-hívők, és mindkét tábornak igaza van. Több Európa kell és több egyéni sajátosság. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

  2. Joe bácsi és Józsi bácsi

    A nyugati fejlődés tipikus figurája Joe bácsi, a magyaré Józsi bácsi. Mi a különbség közöttük? És mit jelent ma a globalizáció és a nemzetállam közötti vita? Van-e esélye koncepciót alkotni az ellenzéknek? S miért olvassunk falfirkákat? Csizmadia Ervin interjúja a Magyar Nemzet onlinenak. 2017.10.25.

  3. Program vagy szervezet

    A kormányoldal folytatja – ez a programja. Tréfás módon az ellenzék is folytatja: program helyett szervezeti kérdésekkel van elfoglalva. Mindez szükségszerű. A magyar ellenzék sokpárti; sok párt közös program elfogadására nem alkalmas. Az ellenzéki pártok közötti küzdelem van annyira érdekes, mint a kormány és az ellenzék közötti. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

  4. A politikai elemzés támaszai

    A politológus munkáját nem csak aktuális hírek segítik, hanem politikaelméleti és –történeti művek is. A Lánchídrádió: Karakter – embert könyvéről című műsorában Csizmadia Ervin a számára fontos olvasmányokról beszélt, kiemelve, hogy ezek sokszor nem csak tartalmukkal, de szerkezetükkel, felépítésükkel, stílusokkal is hatnak. 2017.08.31.

  5. Értjük-e magunkat?

    A politikát érteni és elbeszélni nyelvezeteken, narratívákon keresztül lehet. 1990 után – szinte a legutóbbi időkig a tranzitológia és a konszolidológia volt a legelterjedtebb nyelvezet. Mostanra azonban ezekkel nem tudjuk megmagyarázni mindazt, ami körülöttünk és velünk történik. A magyar ellenzék legfőbb problémája is az, hogy nyelvezetével korlátozott valóságmagyarázatra képes. Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben.

  6. A Méltányosság új könyve

    Megjelent a Méltányosság új könyve: A történelem fortélya. A kötetben az MPK munkatársainak kilenc tanulmánya olvasható a magyar rendszerváltás óta eltelt 27 évről. A könyvet a L’Harmattan kiadó könyvesboltjában (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16), illetve a kiadó webshopjában lehet megvásárolni. 2017.07.10.

  7. Méltányosság Szalon

    Amennyiben nem tudott személyesen részt venni a Méltányosság első Szalonján, úgy itt megtalálhatja a rendezvénnyel és "A történelem fortélya" c. könyvkiadványukkal kapcsolatos médiaszerepléseinket. Találkozzunk a következő alkalmunkon! 2017.06.22.

A liberális kentaur

Az FDP, a német liberális párt bejelentette a kivonulását a koalíciós tárgyalásról. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy ez a gesztus értelmezhető úgy is, mint visszatérés az FDP hagyományos, 2000-es évek előtti szociokulturális bázisához. Paár Ádám írása. 2017.11.21.

Soros mint szelep?

Orbán Viktor belpolitikai ellenfél híján külső „ellenzékével” száll harcba az ország, és ezáltal saját pozíciója védelmében. De milyen megfontolás áll amögött, hogy hol a menekülteknek, hol Brüsszelnek, hol a nemzetközi pénzvilág nagyjainak üzen hadat? Lakatos Júlia a Magyar Nemzetben írt a külső ellenség pszichológiájáról. 2017.11.05.

 

Kell-e program?

A politikai programokról vallott elképzeléseink alapvetően átalakultak az elmúlt évtizedekben. Számít-e a választói döntésekben, hogy egy pártnak van e programja? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.10.26.

Populizmus és turizmus

Mi köti össze Mussolinit, a velencei agglegénymaffiát és a tömegturizmust? Miként befolyásolják a turizmus negatív kísérőjelenségei a rendszerellenes mozgalmakat? Paár Ádám a Magyar Nemzet szeptember 12-i számában a turistaellenes mozgalmakról írt. 2017.09.18,

Orbán függési rendszere

A Magyar Nemzet napilapban megjelent cikkében Nagy Attila Tibor megállapította: Orbán Viktor egy meglehetősen rafinált függőségi rendszert hozott létre. Ez ellen a leegyszerűsítő, aktuálpolitikai karakterű kritikák nem sokat használnak. 2017.09.10.

Szelídíthető populizmus

Egyre többen érvelnek avval, hogy a baloldal megújulása csakis akkor valósítható meg, ha átveszik az ellenfél populista módszereit. Csakhogy nem az a kérdés, hogy lehet-e, kell-e baloldali populizmus, hanem, hogy a baloldal képes-e a XXI. században tartalommal megtölteni azt a funkciót, amire eredetileg létrejött. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban. 2017.09.17.



Szeparatizmus, avagy a történelem visszatér?

Katalónia kiválásának lehetősége kapcsán írunk a történelem visszatéréséről. Állításunk szerint a szeparatizmusok új évszázada kezdődhet el, de ennek előnye is lehet: a politikai cselekvés visszatérése. Paár Ádám írása. 2017.10.13.