1. Nemzeti konzultáció

    A tisztességes Nemzeti Konzultációról írt Zsolt Péter három részben a 24.hu-nak. Az első cikk a mintavételek nemzetközi és magyar gyakorlát, a második a témakörök kiválasztását, a harmadik pedig az adatfeldolgozás átláthatóságának és közösségi tulajdonba kerülésének mikéntjéről szól.

  2. Külső közeg

    Nem 2010-ben vagy 2014-ben jön tehát a centrális erőtér; ennek első jelei 2006-ban mutatkoznak. Ám balliberális kormányzó elit 2010-ben nem tudta harmadik ciklusra is megtartani a hatalmát. Azaz mindaz, ami az elmúlt hét évben történt velünk, korántsem előzmények nélküli. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.04.05.

  3. A szellemi és a népi populizmus

    A közfelfogás szerint a populizmus egy és oszthatatlan és csakis a nép bizonyos csoportjaira jellemző. De létezhet egy szellemi jellegű populizmus is, amikor elitek csoportjai lépnek fel hasonlóan kizárólagos igénnyel, mint ahogy a „népi” populisták teszik. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.03.

  4. Egy plurális világrend felé

    A nemrég lezajlott Orbán-Putyin találkozó ráirányította a figyelmet arra, hogy magyar részről hosszútávon a kormány egy többpólusú világrend kialakulásával számol. Nem lesz egyetlen globális ideológia, versengő elméletekkel kell számolni, és inkább lokális semmint globális demokráciaértelmezésekkel. Lakatos Júlia elemzése az Élet és Irodalomban.

  5. Az elhitetés momentuma

    A kormány–ellenzék viadalt sohasem az dönti el, kinek van igaza, hanem az, ki tudja jobban elhitetni, amit ő igaznak vél. Az Orbán-kormány évek óta monopolhelyzetben van igazságai elhitetése tekintetében. A Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésével azt bizonyította, hogy nem csak a kormány rendelkezik elhitető erővel. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.02.25.

  6. Az „István, a király” modell

    Manapság a globalizáció és a nemzetállam hívei egyaránt nagyon hevesek és ellenfeleiket nagy kritikával illetik. Miközben persze meg vannak győződve saját igazukról. Az István, a királyban is mindenki a maga jó szándékát hangsúlyozza, aztán a végkifejlet mégis valami nagy rossz lesz. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.

  7. Stagnálás vagy felemelkedés

    „Nem az a lényeg, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral” – írja Bibó István. Miért tudnak a hozzánk hasonlóan széthúzó népek mégis emelkedni? És Magyarország miért nem? Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben, a Kiegyezés 150 éves évfordulója kapcsán elmélkedik erről s a rendszerváltás utáni negyedszázadról is.

  8. Miniszterelnök-jelölt vitát!

    A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban elsőként állt elő az előválasztás javaslatával. Az óta is úgy gondoljuk: nemcsak, hogy szükség van, de a baloldal létérdeke! Nem mindegy azonban, mi áll az előválasztás centrumában. A Méltányosság szerint egyértelműen a legszélesebb nyilvánosság előtt lebonyolított, akár több fordulós miniszterelnök-jelölti vita.

CEU, EU, Orbán és a magyar társadalom

Zsolt Péter szerint kimerültek a konszenzuális demokráciába vetett hitek, és ez eredményezte Orbán támogatását, de ezek a hitek újra visszatérhetnek. E közben persze számtalan veszély leselkedik ránk. Beleértve a nyugalmat, a békét, elveszítve Eu-tagságunk, jó egyetemeinket és a szakmai autonómiákat. 2017.04.14.

Progresszív és Momentum

Hatalmas űr tátong a szlovákiai és a magyarországi pártpolitikai világ és a társadalmi igények között. Változásokat olyan új politikai formációk hozhatnak, amelyek a mindennapok emberének véleményére alapozva szállnak szembe a fennálló elitcentrikus szemlélettel, de nem szélsőséges irányból. Hangácsi István írása a Momentum Mozgalomról és a Progresszív Szlovákiáról az Új Szóban! 2017.04.06.

A holland modell

A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.24.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

Unortodoxia helyett Áder János

"Ám Majtényi azon megjegyzése, hogy belőle unortodox, aktív elnök volna, ott fog kísérteni Áder János következő öt évében. Véleményünk szerint túl sokat is várnak tőle, túl nagy is lesz rajta a teher." Zsolt Péter írása a 24.hu-n! 2017.03.17.

1848-ról méltányosan

Március 15-e közeledik, a magyarság legszebb ünnepe. Ez az évforduló mindig jó alkalom, hogy politikusok és értelmiségiek búsongjanak. Mi most nem ezt tesszük! Tézisünk szerint a magyar 1848 egyike az 1848-as év legsikeresebb forradalmának! 2017.03.14.

Alt-right

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy mára az egyik legfelkapottabb témává vált az Alt-right jelenség, de hogyan is kategorizálhatnánk ezt a képződményt? Nevezzük mozgalomnak? Esetleg egyre erősödő, a mainstreamet elutasító, polgárpukkasztó ellenkultúrának? Az alt-right egyedülálló érdekessége, hogy ezek a jellemzők mind megtalálhatók benne. 2017.03.01.

Létezik-e „balközép” nemzet?

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a New York Times cikkírója 2008-as művében balközép nemzetnek nevezte az Egyesült Államokat. De vajon mi határozza meg egy nemzet ideológiai attitűdjét? Létezik-e „néplélek”, „nemzetkarakater”, vagy másutt kell keresni egy adott kort meghatározó ideológia gyökerét? Mire szolgáltat példát az Egyesült Államok? 2017.02.16.



A spontaneitás dicsérete

Mi köti össze a Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András, Robert Kennedy és George C. Wallace személyét? Hogyan ne rontsuk el a személyiséget? Joe Klein könyve az „elveszett politikáról” és a politikai tanácsadás-ipar egyéniséget torzító hatásáról, a politikusi bátorság kilúgozásáról hasznos olvasmány lehet a politikusok számára. Paár Ádám írása. 2017.02.04.