1. Európai harmadik út?

    Manapság nemzetállam és európai egység mintha szemben állnának egymással. "Globalisták" és "szuverenisták" nem győzik hangoztatni, hogy két külön világban élnek. Érdemes azonban a kérdést a hagyomány felől is átgondolni: két egyaránt fontos hagyomány, amelyet a jövőben integrálni kell. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.04.29.

  2. Pótolható-e egy forradalom?

    Az 1989-90-es átmenet Bibó-i értelemben vett „határolt forradalom” volt. Akkor is és azt követően sem történt azonban meg az 1945 utáni  nyugat-európai demokratikus átmenet állampolgári nevelési forradalma. A magyar demokrácia az elmúlt 25 évben úgy működött, hogy hiányzott belőle a társadalmi alátámasztottság. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben írt elemzést arról, hogy lehet-e tudatos demokratikus állampolgári nevelés nélkül működőképes demokráciát építeni.

  3. Az egyenlőség reménye

    A világban egyre nagyobb az egyenlőtlenség, miközben a tehetetlenség is növekszik az egyenlőtlenségek csökkentését illetően. A Foreign Affairs nemrégiben tematikus összeállítást közölt a témáról, s ebben jelent meg Pierre Rosenvallon nagyszabású tanulmánya. A tanulmányt Csizmadia Ervin mutatja be a Figyelőben. 2016.03.31.

  4. Egyetemesség és illegalitás

    Nem nehéz észrevenni, hogy a politikai verseny új jelensége az „illegalitásba” vonulás. az egyik térfélén van a kormányoldal, amely valamilyen eszme, ideológia nevében lép fel, s van az ellenzék, amely „kivonul” és külön világot alapít. Mindez nem igazán emlékeztet azokra az időkre, amikor kormányon és ellenzékben lenni is jó volt. 2016.03.28.

Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.

Hazafias asszimiláció vs. multikulti

Az USA-ban az 1970-es évektől a multikulturalizmus a hazafias asszimiláció alternatívájaként jelentkezett. Sok liberális számára "Geszler-kalap" a pozitív diszkrimináció, mert szerintük ennek révén a bőrszín megint a jogtalan szociális előnyszerzés forrásává válik. Európában és Magyarországon is ideje vitát kezdeni erről a kérdésről. Paár Ádám írása a NOL-on. 2016.04.20.

 

Western és eastern

Újabb sorozatunkban a film és a politika sokrétű kapcsolatát mutatjuk be. Ennek első részében a westernt és annak kelet-európai „kistestvérét”, az easternt abból a szempontból elemezzük, hogyan reflektálnak a társadalmi és politikai problémákra, dilemmákra. Külön figyelmet szentelünk annak, hogyan ábrázolják ezek a filmek a törvényen kívülieket és az ő motivációikat. 2016.04.20.

Ellenségkép és integráció

Amennyiben eldöntöttük, hogy a menekülteket integrálni akarjuk, nem uszíthatunk velük szemben, mert azzal lehetetlenné tesszük az integrációt. A TÁRKI legfrissebb kutatási adataiból kiderült, hogy a magyar és a nyugati elit, illetve a társadalom befogadás attitűdje épp egymás tükörképe. Zsolt Péter gondolatai a 24.hu-n. 2016.04.13.

Amerikai harc a liberális demokráciáért

A politikai identitás létrejöttében meghatározó szerepet játszik a „mi” és az „ők megkülönböztetése. Ez nem szükségképp barát/ellenség viszony, de benne van annak lehetősége, hogy barát/ellenség viszonyba forduljon át. Napjainkra, az ISIS megjelenésével testet öltött az ellenség, de vajon miért harcol az Egyesült Államok? 2016.04.11.

A korrupció mint kitörési pont

2015-ben a menekültválság kérdése minden alternatív üzenetet elnyomott, a kormányzat pedig kezdeményezően lépett fel a kérdésben. Az ellenzéknek azonban a migrációs hullám enyhülésével lehetősége nyílik arra, hogy ne csak a kormánypártok által bedobott témákra reagáljon. Szakács András írása a HVG.hu-n. 2016.03.06.



Elveszett magyarok, elveszett szavazatokkal

Kizárólag szlovákiai magyar vidékekre és választókra építve már 201 0 óta nem lehet átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. E trend megváltoztatása csak egyedi, kiterjedt és rugalmas koncepcióval érhető el, amit sajnos sem az MKP, sem a Híd nem ismert még fel. Hangácsi István írása az Új Szó-n2016.03.14.



Videóbox