1. Kell-e vezetni Európát?

    Sokat tudunk arról, milyen egy országot vezetni. De keveset arról, milyen egy nagyobb halmaz, az Európai Unió vezetése. Egyáltalán: kell-e, lehet-e vezetni az EU-t, és ha igen, hogyan? Csizmadia Ervin szerint a magyar közvéleménynek jobban kellene ismernie a nemzetközi folyamatokat, s azt, hogy az EU szintjén mit gondolnak a vezetésről. 2018.

  2. Szabad-e nevelni demokráciában?

    Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren. 2019.03.10.

  3. Európa egykor és ma

    Miközben azt gondoljuk, hogy csak a mai kormányzat számára jelent nagy kihívást Európa, meg kell állapítanunk, hogy a korábbi jobboldali kormányok számára mindig is az volt. De milyen érvek és szempontok mentén gondolkodott régebben a hazai jobboldal Európáról, és milyen tanulságok adódnak ebből a mának? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

  4. Van-e magyar természet?

    A Replika című folyóiratban Hadas Miklós vitaindítót írt, felelevenítve az 1939-es Mi a magyar? című kötetet. A vitaindítóhoz hozzászólások érkeztek, amelyeket Replikázás az "Esszé a magyarokról kapcsán címmel" közöl a folyóirat. A hozzászólók között van Csizmadia Ervin is, aki vitatja a vitaindító szerzőjének álláspontját.

  5. Az európai és magyar baloldal helyzete

    Jelenleg az Európai Unió 28 országából már csak öt országot vezet szociáldemokrata kormányfő, miközben az 1990-es végén az európai országok többségében még a baloldal kormányzott. Intézetünk tanulmánya az európai és a magyar balközép pártok visszaszorulásának mélyebb okait tárja fel. Bemutatjuk, hogy a szociáldemokrácia válságának fő oka, hogy nem tudott megfelelő politikai válaszokat adni a 2000–2010-es évek kihívásaira.

  6. Miért lett olyan?

    A mai Magyarország jelenlegi állapotát két módon közelíthetjük meg. Az első, ha a rendszerváltás kezdeteihez, és a korai demokráciához viszonyítjuk a mait. A második, ha a mai Magyarország állapotát egy nagyobb folyamatba helyezzük bele. Csizmadia Ervin ezt teszi az Ellensúly című folyóiratban megjelent tanulmányában.

  7. Nyugatos és nem nyugatos demokráciák

    Létezhet olyan demokrácia, amely eltér a hagyományos nyugati típusú liberális demokráciától? Egyáltalán lehetséges világszerte ugyanazt érteni bizonyos alapfogalmak alatt, vagy újra kellene gondolni mindazt amit a demokratizációról tudunk? 2019. 01. 13.

  8. Magyarország Európában - Európa Magyarországon

    A Méltányosság 2018 december 12-ei konferenciáján munkatársaink bemutatták legújabb kutatásunkat (Négy vezető – negyven beszéd), amelyben Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin, valamint Orbán Viktor beszédeit vizsgálták. A konferencia második felében kerekasztal beszélgetés zajlott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia moderálásával, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal.

  9. Négy vezető – negyven beszéd

    A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.

Kutyaharapást szőrivel, uniós válságot föderalizmussal?

Az elemzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor stratégiailag értik ugyan, hogy miért hozott meg egy párt egy bizonyos döntést, azonban azt is tudják, hogy az aktuális politikai érdek teljes mértékben ellentmond a logikának. A jelen helyzetben mélyebb európai integrációt követelni nagyjából ilyen dolog. Lakatos Júlia írása. 2019.04.15.

A régi Nyugat öröksége? Kohézió és előítélet

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a Nyugat értékrendje örök és változatlan. Ám nem így van! A nyugati államok is képesek voltak tanulni a múltból. Beleértve az Egyesült Államokat. A múltból tanulás erősítette a kohézió. Paár Ádám blogbejegyzése. 2019.04.15.

Politikai vezetés Európában

Az európai szintű politikai vezetés sajnálatos módon egy rendkívül elhanyagolt téma a politikatudományon belül, miközben egyre inkább aktuálissá és megkerülhetetlenné válik. Itt az ideje megvizsgálni, hogy Európa politikai elitje mit ért politikai vezetés alatt, és ez hogyan viszonyul a magyar fölfogáshoz. 2019. 04. 12.

A másik oldal megértése

Két 2019-ben komoly visszhangot kiváltott amerikai film elemzésére vállalkozunk. Az egyik az Alelnök, a másik a Zöldkönyv. Politológiai szempontból könnyű párhuzamot találni a két film között, s ami még érdekesebb, cikkünkben párhuzamokat találunk arra is, miért lehet nehéz ott is, nálunk is megfejteni a másik politikai tábor gondolkodását és tetteit: moralitást ugyanis csak a mieinknek tulajdonítunk. 2019. 03. 25.

Nagy események előtti diskurzusok

Ferenc pápa bejelentése, hogy 2019 júniusában Csíksomlyóra látogat, különböző diskurzusokat eredményezett a magyar nyilvánosságban. Ennek szeretnénk az alábbi írásban utánajárni, s ugyanakkor szembesítjük is ezeket a publicisztikákat, híreket az általunk ismert tényekkel.  2019. 02. 27.

Északi inspiráció a V4-ek jövőjéhez

A V4-eket gyakran a brüsszeli EU-s politikákkal szembeni regionális ellenpólusaként szokták aposztrofálni, közben észrevétlen marad, hogy a visegrádiak nem kevés inspirációt merítenek az egyik legsikeresebb regionális együttműködés, az Északi Tanács példájából. Elemzésünkben e két kooperáció hátterét, rendszerét és a V4-ek kilátásait mutatjuk be. 2019. 02. 17.

Tanulunk-e végre a leckéből?

Yuval Noah Harari izraeli történész munkássága mindenki számára megkerülhetetlen, aki érdeklődik az emberiség múltja és jövője iránt. Legújabb könyvében napjaink legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, így itt az ideje megvizsgálni, hogy mit tanulhatunk mi korunk egyik legbefolyásosabb, sajtóhírek szerint Orbán Viktor által is kedvelt-olvasott értelmiségijétől. 2019. 01. 17.

Ukrán–magyar konfliktus

Az ukrán-magyar konfliktus mindkét országban már az első pillanattól kezdve átpolitizálódott, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást a kérdésben.  Itt az ideje, hogy egyet hátralépve vessünk egy pillantást a konfliktus természetére, és részletesen megvizsgáljuk a konfliktusban érdekelt felek motivációit. 2018. 12. 07. 



Populizmus kérdőiv

Zsolt Péter készítette az alábbi nemzetközi populizmus kérdőívet. A felmérés olyan meghatározó pilléreket kíván megvilágítani, amelyre korunk populizmusa épül. Mélyen rögzült, s számos fontos funkciót ellátó ösztönökről van szó, melyek attitűdökben, sőt, értékben fejeződnek ki. A kérdőívünk kitöltésével növelik önismeretüket, és támogatják kutatási céljainkat.