1. Miniszterelnök-jelölt vitát!

    A Méltányosság Politikaelemző Központ 2013-ban elsőként állt elő az előválasztás javaslatával. Az óta is úgy gondoljuk: nemcsak, hogy szükség van, de a baloldal létérdeke! Nem mindegy azonban, mi áll az előválasztás centrumában. A Méltányosság szerint egyértelműen a legszélesebb nyilvánosság előtt lebonyolított, akár több fordulós miniszterelnök-jelölti vita.

  2. Felejtsék el Orbán Viktort

    A Republikon Intézet Előválasztás - Történet, Érvek, és Ellenérvek című kötetében Lakatos Júlia a Méltányosság álláspontját bemutató fejezetében arról írt, hogy az előválasztás első sorban nem Orbán Viktor legyőzését szolgálja, hanem a baloldal megújulását elősegítő innováció. Testületi állásfoglalásunk mellett intézetünk részletes álláspontja itt olvasható. 2017.01.16.

  3. A társadalom fontossága

    A mai társadalmak összetartartását illetően a politikai elitek nagy gondban vannak.  Az a fajta társadalmi összetartó erő, kohézió, amely természetes volt az ötvenes és a nyolcvanas évek között, ma már csak foltokban létezik, s igazából semmi új nem lépett a helyébe. De mi jöhetne? Csizmadia Ervin írása a 168 órában. 2017.01.09.

  4. Hétköznapi demokratizálás

    Anthony Giddens egy évtizede írta azt Ön jön, Mr. Brown című könyvében, hogy a demokrácia először hatol az életünkbe. Első ránézésre meglepő kijelentés, amikor a demokrácia a világ számos pontján több évszázada létezik. De vajon hogy értette? S mi a helyzet nálunk? Csizmadia Ervin írása. 2017.01.05.

  5. A tanító válság

    Az akut migrációs válságesemények mellett kevesebb figyelem jut arra, hogyan változott meg az elmúlt fél évtizedben Európa társadalmainak belső helyzete. A jóléti állam még együtt hozta a jó oktatást és a demokratikus állampolgári közösséget, ám azóta szinte minden szétrepedt. De a válságok haszna éppen az, hogy tanulni lehet belőlük. Csizmadia Ervin írása a Figyelő-ben. 2016.12.23.

  6. Van-e magyar alkat?

    A magyar társadalom aktivitása meglehetősen csekély, szervezettsége elmarad a nyugati társadalmakétól. Ugyanakkor individualizmusa nagyon kifejlett. Csizmadia Ervin írásában Babits Mihály 1939-es: A magyar jellemről című írását alapul véve tekinti át a magyar társadalom számos jellegzetességét, s arra jut, hogy Babits jó néhány dolgot elég időt állóan észlelt. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikke.

  7. Demokratikus leukémia?

    A nemzetállam korában az elitek szabályokat kínáltak a népnek. Elit legyen a talpán, amely a mai, globalizált világban követhető szabályokat tud kínálni. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben nem is szabályokat, hanem például jogokat kínált fel az elit. Csizmadia Ervin a 24.hu hasábjain. 2016.11.29.

  8. Történelem és történelmen kívüliség

    Ha elvégeznénk egy akár felületes kutatást, azt látnánk: hol odafordulunk a történelemhez, hol elfordulunk tőle. 1990 után elfordultunk: a liberális demokrácia mai formája a történelemtől való nagy elfordulás. S lehet, hogy a liberalizmus mai gyengeségei visszahozzák a történelmet? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.11.24.

  9. Liberálisok és demokraták

    Az amerikai elnökválasztás eredménye és sok más fejlemény is azt mutatja, hogy liberalizmus és demokrácia korábban megbonthatatlannak tűnő egysége megrendülni látszik. A jelenlegi kor egyik legnagyobb kihívása, hogy vajon össze lehet-e újra illeszteni őket. De miért állott elő ez a helyzet? Csizmadia Ervin a Lánchídrádió: Szabad gondolat című műsorának vendége volt.

Centrum és periféria?

Pár évtizeddel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett Wallerstein elmélete, illetve Szűcs Jenő könyve. Érdemes ma újraolvasni őket. Voltaképp hány Európa van, s hol helyezkedik el Magyarország? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.01.17.

Mikor telik be a pohár?

A konszenzusos demokrácia igényét érzékeli Zsolt Péter, mely épp olyan változásokat hozhat, mint a Fidesz kétharmados győzelme előtt a többségi elvekre épülő hatalomkoncentrációt támogató közhangulat. Egy ilyen lélektani átrendeződés olaj lehet a tűzre, feltéve, ha a pártok új arányos választási rendszert hoznának tető alá. 2017.01.14. 

Túlzásba vitt fiatalítás

Ez a fiatal nemzedék megváltást nem, bajokat viszont annál inkább hozott a pártra. A Zuschlag- ,Hagyó-, Hunvald- ügyek nagyon sok kárt okoztak az MSZP-nek, A Mandineren megjelent írásában Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a nagy lehetőségekhez jutott fiatal nemzedék tönkretette az MSZP-t. 2017.01.13.

Intézmények és egyéniségek

A személyiségek és az intézmények egyaránt szerepet játszanak a modern demokráciában. Ám manapság világszerte annak lehetünk tanúi, hogy a két aktor között megbillen az egyensúly, a személyiség javára. Vajon mit tanulhat a liberalizmus ebből a fordulatból? 2016.01.07.

Fényképezett forradalom

A történelem korábbi időszakából ismerünk partizánküzdelmeket, amelyek fájó veszteséget okoztak a megszálló hadseregnek. Ám 1956-ig nem volt példa arra, hogy aránytalan erőviszonyok mellett, külső, nagyhatalmi támogatás nélkül harcoló kisszámú felkelő egyetlen nagyvároson belül sokáig sikeresen ellenálljon egy reguláris hadseregnek. Paár Ádám írása az MNO-n. 2017.01.02.

A baloldal helyzete

Az origo.hu-nak adott elemzésében Nagy Attila Tibor rámutatott: ha egy pártelnöknek több, egymással is rivalizáló irányzatnak kell megfelelnie, akkor nehezebben tud karakteres politizálást folytatni kifelé. Nagy Attila Tibor elemzése az origon. 2016.12.29.



2016: a Méltányosság 5 pontja

Vajon mi okozza a liberális demokráciák rég nem tapasztalt válságát? Kinek a köpönyegéből bújt elő a populizmus? Miért recseg-ropog az 1990-ben létrehozott világrend? Mire van szüksége a jól működő demokráciáknak, és mi a magyar politika dichotómiája? A Méltányosság szerint ezek voltak 2016 legfontosabb kérdései. A válaszokért kattintson évértékelőnkre!