1. Az ideológiák harca és a migráció

    A 21. század elejének politikája olyan társadalmi struktúrát preferál, amelyben az emberek akkor érzik jól magukat, ha olykor végletesen megkülönböztetik magukat másoktól. De ez még nem elég: nem elég, hogy „mások” vagyunk, a tőlünk eltérő értékeket vallókat csak úgy tudjuk szemlélni, mint ártó lényeket, akiket ki kell iktatni, marginalizálni kell… Csizmadia Ervin írása, mely a Mandiner felkérésre készült, a Migráció és mi című cikksorozat keretében.

  2. A megbékélés példája

    A történelmi megbékélésnek sok módja van. Délen a mai napig hősként tisztelik azokat a katonákat, akik elestek. Egy jelképnek többféle, akár egymással is rivalizáló értelmezési tartománya lehetséges. Ám arról, hogy nyilvánosan használják-e a zászlót, a Dél lakosai jogosultak dönteni. Paár Ádám a Népszabadság augusztus 24-i számában ismét kifejtette álláspontját a konföderációs zászlóról.
  3. Az István-Koppány ország

    Az 1989-90-es demokratizálódás talán legnagyobb drámája, hogy a mi régiónk országainak a kezdődő globalizáció körülményei között kellett demokratizálódniuk, ami egy teljesen új pálya a korábbi nyugat-európai demokratizálódások szilárd kereteihez képest. Mondhatjuk persze, hogy kit érdekel, mi volt annakidején, de ne mondjuk. Bródy János interjúja kapcsán Csizmadia Ervin írása a Dinamó Műhely blogján.

  4. A liberális csak közösségi lehet!

    A spanyol liberálisok nem ismerték eléggé a népet, amely számára 1812-ben alkotmányt fogalmaztak meg. A magyar liberális értelmiség körében mindmáig nem eléggé elemzett tanulság: a liberális párt nem különülhet el a társadalomtól, és nem válhat egy exkluzív értelmiségi réteg szubkultúrájává. Erről is szól Paár Ádám cikke, amelyik a Népszabadságban jelent meg.

  5. Különutas vagy véleményvezér

    Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiben újra és újra visszatérő motívum a nyugathoz fűződő viszonyunk definiálása, méghozzá a mintakövetés versus különutasság dimenziójában. Ez a dilemma az idei beszédében is megjelent, és nem kérdés, hogy Orbán mi mellett teszi le a voksát, ezúttal azonban beszédelemzés helyett átfogóbb módszertannal vizsgáltuk meg, hova helyezhető el a miniszterelnök retorikája Európa véleménytérképén.

  6. A bevándorlás három nézőpontból

    A Méltányosság Politikaelemző Központ az OECD, Eurostat és az ENSZ jelenleg rendelkezésre álló adatainak földolgozásával, és a korábban már napvilágot látott kutatási eredmények áttekintésével elkészítette a saját, migrációval foglalkozó elemzését. Ebben nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi trendeket is mélyrehatóan vizsgáljuk. 2015.07.19.

Romantika és társadalomkritika Svédországból

Svédországra manapság hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a jóléti állam egyik szülőhazájára. Nem volt mindig így. A 20. század elején, amikor a svéd filmművészet kialakult, az ország Európa egyik legszegényebb országa volt, amelyik nem a svéd acélról és a szép szőke nőkről volt ismert... Hogy még miről, megtudhatja Paár Ádám írásából! 2015.08.27.

Eladósodunk bűneinkben

Az emberi sors velejárója a bűnökben történő eladósodás. Az egyéni életúté épp úgy, ahogy egy nemzeté. Itt van például ez az augusztus 20. Miket is kellett/lehetett e napon ünnepelnünk? Hol lehetett vallásos tartalmakat megjeleníteni benne, hol rátelepedtek erre, sőt, épp a vallási tartalom kifejezése megtűrté vált? Zsolt Péter írása a Hír24-en! 2015.08.22.

Görög tragédia − újra és újra

Görögország és a Nyugat viszonya a kezdetektől gazdasági problémákkal terhelt. A jelenlegi események szinte minden apró eleme csak megismétlése egy korábban már bekövetkezett problémának, vagy megoldási kísérletnek. A hagyományokat tanulmányozva egyértelmű, hogy a kölcsönös bizalom kiépítése lenne jelenleg a legfontosabb lépés. 2015.08.19.

Torz beidegződések

Évtizedek óta tartó társadalmi kohéziós problémák nehezítik a szlovákiai magyar közösség közéleti helyzetét. Ezek egyike a fogalmi zavarok, amelyek lehetővé teszik a teljes elbeszélést és a másik meg nem értését, ráadásul további zavaros értelmezéseket szülnek. Így váltak a versengés és együttműködés szinonímáivá az összefogás és széthúzás. Hangácsi István írása az Új Szó-ban. 2015.08.09.

Történelemleckék az EU-nak

A görög válság egyedi gazdasági krízis volna? Aligha; ha egy kicsit hátrébb lépünk, és a probléma mélyére tekintünk, láthatjuk, hogy a politikai elemek vizsgálata is fontos a válság megértéséhez. Az amerikai polgárháború előestéjén nagyon hasonló politikai problémákkal nézett szembe az Egyesült Államok is. 2015.08.05.

Orbán-Simicska háború

Orbán és Simicska: egyetemi szobatársak, pártépítők, ellenségek. Vajon meddig? Hogyan alakul az eddig elválaszthatatlan páros közötti harc? Mit láthat egy elemző? Személyes konfliktus vagy sokasodó törésvonalak a Fidesz-en belül? Folytatás az Origo-s interjúban!
2015.07.23.



Bajban vannak-e a demokráciák?

Nagyot változott a világ az elmúlt 15 évben. A meghatározó véleményformálók elérkezettnek látták hát az időt, hogy alapjaiban értelmezzék újra a demokrácia világpolitikai helyzetét és kilátásait. A Méltányosság elemzései a májusi Élet és Irodalomból és a Figyelőből! 2015.06.26.



Videóbox