1. Népszavazás 2016

    A Méltányosság népszavazási sorozatában a referendum előtt, alatt és után is értelmezi az eseményeket. Október 2-án Csizmadia Ervin az Inforádió élő választási közvetítésének szakértője lesz, Szakács András pedig a Mandiner.hu közvetítésének szakkommentátora. A Méltányosság sorozatát itt érheti el. 2016.09.30.

  2. Európa: népszavazás után

    Ha elfogadjuk, hogy a bevándorláskérdés nem csak humanitárius kérdés, akkor azt is látnunk kell, hogy a felek, nem a föderalista vs. nacionalista vonalon feszülnek egymás ellen, hanem más az elképzelésük az európai élet szervezéséről. Tévedés volna tehát a szolidaritást szembeállítani a szuverenitással. Lakatos Júlia az ÉS-ben. 2016.09.30.

  3. A félkarú óriás

    A pártok ma már csak úgy tudnak hatékony gépezetekké válni, ha maguk körül politikai, gazdasági és kulturális hálózatokat építenek. De még a legnagyobb pártok sem egyformán jók minden területen. A Fidesz például nagy hálózati tőkével bír itthon, de külföldi beágyazottsága lényegesen gyengébb. Csizmadia Ervin interjúja a Figyelőben. 2016.09.29.

  4. Az Őszöd előtti pillanat

    Éppen tíz éve, 2006 szeptember 9-én jelent meg Orbán Viktor cikksorozatának utolsó része, az akkori Magyar Nemzetben. Egy héttel az előtt, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra került volna, az ellenzék vezetője áttekintette a magyar politikát. Vajon mi az aktualitása az akkori Orbán-írásoknak? Csizmadia Ervin elemzése az Élet és Irodalomban. 2016.09.19.

  5. Társadalmi párbeszédet szervezne Liget-ügyben a Méltányosság

    A Méltányosság küldetésének és szakmai gyakorlatának megfelelően felajánlja a társadalmi párbeszéd érintettekkel közös kialakítását a városligeti beruházás kapcsán. Mint az köztudott, a konfliktus a természetvédelmi szempontokat képviselők és a kormányzati beruházást támogatók, illetve maga a kormányzat közt van. 100 évre, vagy akár többre is eldönthetik a terület sorsát a mostani döntések.

  6. A network-elit

    Manuel Castells, neves spanyol hálózatkutató nemrégiben életmű-összegző írást tett közé. A politikai hálózatok témája 25-30 évben jelen van a nyugati közéletben. Ehhez képest nagyon meglepő, hogy itthon még mindig gyerekcipőben jár a téma vizsgálata. a fő tétel persze röviden is összefoglalható: amelyik politikai erőnek sokk a hálózati kapacitása, mint riválisaié, az versenyelőnyben van. Csizmadia Ervin írása.

  7. Diskurzus a bevándorlásról

    Noha jó ideje a közgondolkodás centrumában áll a migráció témája, voltaképpen nagyon keveset tudunk róla. Pontosabban Európa keleti része nem igazán érti, qa nyugatiak miért „erőltetik” a témát, a nyugatiak pedig egyáltalán nem értik a keletiek ellenállását. Vajon érthetjük-e jobban a másik felet? Ez az első lépés a probléma értelmezéséhez. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

  8. A politikai agresszióról

    Sok mindenre gondolunk, ha a politikai agresszió növekedéséről beszélünk. Ritkán kerül viszont szóba, hogy a politikai ciklusidő meghosszabbodása is okozhatja az agressziót és türelmetlenséget. 2006-ig négy évenként cserélődtek a kormányok. azóta megváltozott a helyzet. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

A kvótareferendumról

Nagyon sokan szeretnénk megtudni, hogy mi a kvótareferendum, de mást hiszünk erről, ha eltérőek a médiafogyasztási szokásaink. Ha két külön fogyasztói csoportot különítünk el, akkor alighanem két különböző „tudást” is találunk. Következésképp két ország fog szavazni: egy internetes ország és egy tévénéző ország. Zsolt Péter a 24.hu-n!

Multivitaminnal az elnökségért

Magyarországon nem sűrűn kerül szóba a politikusok egészsége. Ennek megfelelően kevesen gondolták volna, hogy a 2016-os amerikai választás egyik legmeghatározóbb témája a jelöltek egészsége lesz. Miért válhatott mindez ennyire központi kérdéssé? A válasz legalább annyira a történelemben rejlik, mint napjaink közvélemény kutatási eredményeiben. Lakatos Júlia írása az e-heti Figyelőben. 2016.09.25.

A populizmus logikája

A populizmus is csak egy állapota a történelemnek, egyszer felette is el jár majd az idő, ahogy a mostani politikai erők sem nyugodhatnak meg, népszerűségüket bármikor veszélybe sodorhatja egy baloldali populista erő. Szakács András a mandiner.hu-nak adott interjút. 2016.09.22.

A francia I. Köztársaság a filmvásznon

Szeptember 22-én lesz 225 éve, hogy 1792-ben a Párizsban ülésező Konvent deklarálta a köztársaságot. Ezzel a francia forradalom fordulóponthoz érkezett. A köztársaság és a királyság eszméje 150 éven keresztül küzdött egymással, amíg az előbbi megszilárdult. A Film és politika sorozatban számba vesszük a köztársaság korának mozgóképes reprezentációit a különböző korszakokban. 2016.09.18.

Mindenkinek megvan a maga keresztje

Bayer Zsolt kitüntetése után az állami kitüntetéseket visszaadó hullám lényegében az állami kitüntetések sorsát vetíti előre. Voltaképp az állami kitüntetések leértékelődésében nem a bajt kell látnunk, hanem egy szükségszerű demokratikus átmenetet. Ezt a gondolatot bontja ki Zsolt Péter a 24.hu-n. 2016.09.06.

Múlt a jelenben

Nem könnyű hónapjait éli Európa. A válságjelek egyik része a bevándorlásból adódik, a másik – ezzel is öszszefüggésben – a demokráciák belső problémáiból. A világban egyre több szerző foglalkozik azzal, hogy Kelet-Közép-Európában újra fontossá válik a szocializmus előtti múlt öröksége. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2016.09.26.

Ellenség az amerikai világháborús filmben

Korábbi írásunkban egy csokrot nyújtottunk át az I. világháború filmes interpretációiból. Mostani elemzésünkben a II. világháborús témájú amerikai filmeket vesszük górcső alá. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen módon ábrázolták az amerikai filmek az ellenséget. Elsősorban a szigorú értelemben vett katonafilmeket vizsgáljuk. 2016.08.21.

Aki nőnek születik, annak pechje van

A férfiak több pénzt keresnek mint a nők. Ugyanazért a munkáért több bért kapnak, ráadásul az Egyenlő Bánásmód Hatóság sem tud eredményt elérni. Ezek a tények, és minél alaposabban nézzük a statisztikákat annál inkább elcsodálkozunk. Az okok összetettségéről és a változás útjáról pedig Zsolt Péter írt cikket a 24.hu-n. 2016.08.21.



Forgatókönyvek Európának

Az uniós egység fenntartásának és elmélyítésének jövőbeni alapköve az uniós bürokrácia lehet, méghozzá pont személytelensége miatt. Az évtizedek alatt olyan szervezetrendszer, munkamegosztás és függetlenség épült ki, amely alkalmassá teszi távlati célok és programok levezénylésére. A legnagyobb probléma, hogy az egyes portfóliókat nem szakértők, hanem politikusok viszik. 2016.04.22.



Videóbox