A szakszervezetek jó része már most felháborodással szemléli, hogy a második Orbán-kormány – hasonlatosan az első kormányzati ciklusához – a társadalmi érdekegyeztetés jelentős átalakítására készül. Magyaroraszágon azonban szakszervezetek befolyásolási képessége azonban enélkül is igen rossz – pedig az új webes formák számukra is kínálnak új lehetőségeket. De vajon élnek-e velük? 2010.10.12

Az előttünk álló alkotmányozási folyamat kapcsán fontos kérdésnek tekinthető tehát, hogy a jelzett reális keretek között vajon felmerül-e a parlamentáris kormányzati rendszer esetleges módosítása, ami az államfői hatalom újragondolását is jelentené?

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója a reform és az erkölcs kapcsolatát vizsgálja abban a tanulmányában, amelynek egy korábbi változata a Magyarország Politikai Évkönyvének legfrissebb kötetében látott napvilágot. Az elemzés új tanulságokkal szolgál.

Az itt közölt elemzés célja komparatív módszerrel bemutatni az Európai Unió tagállamainak nemzeti fejleszési terveit, szemlézve az általánosan jellemző elemeket, illetve a releváns különbözőségeket. Az összehasonlítás alapjául az egyes nemzeti fejlesztési terveken – illetve más típusú, de azonos hivatottságú dokumentumokon – kívül a témában rendelkezésre álló szakirodalmak szolgáltak. Az elemzés aktualitása az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok – köztük Magyarország – tekintetében vitathatatlan, hiszen hasonló dokumentumok hiányában az egyes államok nem pályázhatnak az elemzésben részletesen bemutatott uniós támogatásokra.

Az olasz reneszánsz legnagyobb hatású politikai gondolkodójának, Niccolo Machiavellinek A fejedelem című művében olvashatunk hosszabb fejtegetést a hatalom birtokosának azon kívánatos erényéről, hogy regnálása során tudja alkalmazni „a cél szentesíti az eszközt” elvét. A gondolat némiképp megerősítést nyer a modernitás egyik legnagyobb politikai gondolkodójának, Max Webernek a politikusi hivatásról szóló, később publikált előadásában, amelyben élesen elhatárolja az érzületetikát a felelősségetikától, és a politikus számára követendőként egyértelműen az utóbbit jelöli meg.

A vásárlás a modern kor szórakozása, státusfoglalatossága, a középosztály nőtagjainak időtöltéséből mindenki kedvtelésévé vált tömegcselekvés. Ám a plázákban akkor is előszeretettel sétál és bámészkodik a nép, ha nem vásárol semmit. A magyarok különös lelkesedéssel vetették bele magukat a vásárolgatás szenvedélyébe, amikor az első bevásárlóközpontok megnyitották kapuikat. A jelenségnek sok kritikusa és kárhoztatója is termett. A Méltányosság Politikaelemző Központ szakértőjének eredetileg egy rangos bécsi konferenciára készült - és ott nagy sikert aratott, de természetesen csak ezen a honlapon publikált - tanulmánya a világ legnagyobb bevásárlóközpontjából, a kanadai West Edmonton Mall-ból tekint rá az annak mintájára épült budapesti WestEnd City Centerre, és veti össze a két társadalom jellegzetességeit, a fogyasztói szokások és kordivatok szubkulturális velejáróit, és megfontolandó következtetésekre jut.