| ||
|
|
||
Hírek  Február 23-án, csütörtökön, 6.40-kor Paár Ádám az ATV Start című műsorának vendége lesz. Téma: a technokrácia és a demokrácia. Február 23-án, csütörtökön, 07.10-kor Lakatos Júlia a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségekről nyilatkozik. A stop.hu-nak a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló európai bizottsági javaslat nyilvánosságra hozatala előtt nyilatkozott Nagy Attila Tibor a lehetséges politikai következményekről. 2012.02.22.Paár Ádám recenziója Helmut Schmidt volt német kancellár „Nyugállományban” című visszaemlékezéséről a Múltunk című folyóirat 2011/3. számában olvasható. 2012.02.17.       Az alkotmány arca című
kötet megrendelhető az
info@meltanyossag.hu
email-címen.
 A Köztes demokrácia című
kötet megrendelhető az
info@meltanyossag.hu
email-címen.
|
Pártdinamika
Magyarországon az emberképekről való gondolkodás nem számít általánosnak. Holott minden ideológia egy adott emberképben gyökerezik. Magyarországon – a Kádár-korabeli hagyomány folytatásaként – a politika a közgazdasági és szakpolitikai prakticizmusra, a kizárólag makrogazdasági mutatókban megnyilvánuló teljesítmény elérésére és az elosztás kérdésére szűkült le. Az LMP ellenzéki szerepéről és a zöld-ideológia meghonosításának esélyeiről korábbi elemzésében az MPK is átfogó képet adott. Az LMP lehetőségeit és politikai potenciálját azonban nem lehet kizárólagosan a programjának és ideológiájának perspektívájából megítélni, mert így pont az egyik legfontosabb szempontot hagyjuk figyelmen kívül: a párt belső felépítését. 2012.02.07. Magyarországon jelenleg egy kétharmados kormánytöbbség áll szemben egy ideológiai és szervezeti értelemben rendkívül fragmentált ellenzékkel. A Fidesz a magyar történelem korábbi korszakaiból ismert hegemón pártrendszerek hagyományához tért vissza. Kérdés, hogy az ellenzék mihez kezd ezzel a helyzettel. Elemzésünkben az ellenzék esélyeit, valamint belső törésvonalait vettük számba. 2012.01.31. Az alapkérdés az, hogy Fidesz-modell alkalmas lesz-e arra, hogy Magyarország Nyugattól való lemaradottsága csökkenjen, az erős gazdaságnak köszönhetően jelentősen emelkedjen polgárai életszínvonala és életminősége, csökkenjen a társadalmi esélyegyenlőtlenség, és a szegénység szintje? Egyelőre a kételyből van több. 2011.11.01. Az MSZP legérdekesebb történelmi újítása, hogy tagadja a vezetés fontosságát. Ezzel viszont a nagy párt mozgása csupán egyetlen dimenzióban írható le: a platformok belső erőegyensúlyaként. Gyurcsány Ferenc megjelenése ellenben már a 2000-es évek elején egy teljesen új dimenziót nyitott, hiszen relativizálta a platformokat, és ezzel a pártmodellt közelebb vitte – ebben a tekintetben is – a történelmi elődök felé. Magyarországon a kispárti lét pártrendszerre gyakorolt pozitív hatásainak felvetése is blaszfémiának minősül: a magyar társadalom és értelmiség szinte kizárólag a nagy pártok versenyeként éli meg a többpártrendszer működését, a kis pártok elnéző sajnálkozás tárgyai, vagy legjobb esetben is csak a nagy pártok engedelmes fegyverhordozóiként jönnek számításba. A jóléti állam válságát követő baloldali visszaesés, illetve a harmadik utas politika kudarcát követően a baloldali értelmiség körében felerősödtek azok a hangok, amelyek egy új szociáldemokrata politika kidolgozását sürgetik. Ennek jegyében kezdődött meg az úgynevezett „Amszterdami folyamat”, amelynek célja egy politikai értékrendszer kidolgozása. 2011.06.28. Magyarországon – a hosszú múltra visszatekintő liberális politikai hagyományok ellenére – jelenleg nincsen erős liberális párt. Miközben a nyugat-európai liberális pártok jelentős része vidéki bázissal rendelkezik, az SZDSZ nagyvárosi (budapesti) párt maradt. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a nyugati és északi liberális pártok arcélét. Magyarországon – a hosszú múltra visszatekintő liberális politikai hagyományok ellenére – jelenleg nincsen erős liberális párt. Miközben a nyugat-európai liberális pártok jelentős része vidéki bázissal rendelkezik, az SZDSZ nagyvárosi (budapesti) párt maradt. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a nyugati és északi liberális pártok arcélét. Az MSZP féltve óvja állítólagos egységét, ráadásul ehhez most érvet is talál a kormánnyal szembeni közös fellépésben. A baloldalnak azonban ez az erőforrás már messze nem elég, sokkal inkább mélyreható vitára van szüksége saját ideológiájáról, szervezetéről és legfőképpen arról, hogy milyen hosszúságú ellenzéki szerepre készül. Ha erről a vitáról lemond, felszínesen alkalmazkodik csak. A téma nem ismeretlen a nyugati politikai életben sem, bár egyelőre a nagy jobb- és baloldali gyűjtőpártok az Európai Unió nyugati részén is csupán „ízlelgetik” a demográfiai kérdést, amelyik a legtöbb országban etnikai aspektussal is rendelkezik. A rendkívül kényes kérdést Nyugat-Európában is a jobboldali rendszerellenes pártok vetették fel. A Szocialista Párt jövője szempontjából kulcskérdés, hogy hogyan gondolkodik a két fő rivális a párt jövőjét illetően; milyen alternatívákat kínálnak a Szocialista Párt és a magyarországi baloldal megújulását illetően; illetve milyen esélyük van saját koncepciójuk megvalósítására. 2011.03.01. A Lehet Más a Politika karaktere elüt mind a magyar politikai kultúrától, mind pedig a pártrendszer többi pártjától. Ez az idegenszerűség rövidtávon hátrány az LMP számára, de közép- és hosszútávon – az ideológiai építkezés és a szervezet professzionalizálása esetén – nem elképzelhetetlen a tartós szereplővé válás a pártrendszerben. 2011.02.08. A Lehet Más a Politika a „zöld” identitás kidomborítása révén különböztetheti meg magát a többi párttól. Vajon zöld pártként van-e esélye Közép- és Kelet-Európában? A választ a régiós zöld pártokról készült körkép alapján kerestük. Miközben Magyarországon az egyetlen liberális párt, a Szabad Demokraták Szövetsége eltűnt a közéletből, Nyugat- és Közép-Európában egy liberális „reneszánsznak” lehetünk tanúi. A magyar liberális párt kudarcát – más tényezők mellett – főleg okozta, hogy az adaptivitási képessége kimerült. A magyar liberálisok számára adottak a példák az újrakezdéshez.  Orbán Viktor már a választások éjszakáján politikai forradalomról, és egy új politikai rendszer létrehozásáról beszélt. A most is zajló alkotmányozás élesebb fényben világítja meg ennek az új politikai rendszernek az ellenfeleit: de kik ők, és milyen esélyeik vannak? A mostani ellenzék rendkívül széttagolt és az egyes ellenzéki pártok belül sem egységesek, helyzetük így roppant nehéz. A napokban Szigetvári Viktor, az MSZP volt kampányfőnöke több fórumon is merőben új – a baloldalon ez eddig teljesen szokatlan - gondolatokat fogalmazott meg Orbán Viktor és pártja sikerességének és az MSZP kudarcának okait illetően. Milyen közeljövő vár a baloldalra és tágabban: az ellenzékre? 2010.12.07. Magyarország 2010. január 1-től az Európai Unió soros elnöke lesz. A kormány presztízsének alakulása szempontjából nem mellékes, hogy Magyarország hogyan birkózik meg a soros elnökséggel járó feladatokkal. Már csak hat hét van hátra, ez indokolja, hogy összefoglaljuk a kormányzati tevékenységet érintő várható hatásokat. 2010.11.23. A mai Magyarországon kialakuló többségi demokrácia abból a feltételezésből táplálkozik, hogy a balliberálisok kormányon "elméleti" politikát folytattak (ami részint igaz), s a Fidesz nagy választási győzelme feljogosít a néptömegek igényeit kifejező "gyakorlati" politikára (ami nem igaz). A Fidesz kormányzásában jól látszik, hogy döntéseit - a konzervativizmus ideológimentessége jegyében - nem különösebben óhajtja igazolni. 2010.11.02 A mostani önkormányzati választások rámutattak arra, hogy a független polgármester-jelölteknek lehet esélyük a pártpolitikusokkal szemben. A kisebb települések esetében pedig nemcsak, hogy egy pártlogó nem segíti a hatalomba való bejutást, de többet árt a kelleténél. Az elemzés ennek az okait járja körül. Az önkormányzati választások következtében tovább nőtt a Fidesz azon esélye, hogy akár több cikluson keresztül maradhat kormányzati hatalmon. Ezt támasztja alá az is, hogy a Fidesz éppen azokban a városokban aratott nagy győzelmet, ahol helyi szinten a legtöbb közpénz elosztására van mód- és ennek nagyobb jelentősége van, mint a sokszor emlegetett megyei listás eredményeknek. A kopogtatócédulák gyűjtése megosztja a közvéleményt. A lakosság az elmúlt húsz év alatt nem szerette meg a „kopogtatást”, a pártok azonban nem szívesen mondanának le az ajánlószelvény-gyűjtésről, amely nemcsak a parlamenti ellenzéki pártokat, hanem a civileket és a kisebb pártformációkat is nehéz helyzetbe hozza.2010.08.31 Testvér testvér ellen – ezúttal a brit baloldali Munkáspárt több hónapos elnökválasztó versenyében, amelyben a párttagok is leadhatják a voksukat. Az ottani izgalmas versengés és más európai baloldali pártok helyzete milyen tanulságokat hoz a magyar politika számára? A Mandiner blog által meghirdetett konzultáció kapcsán a Méltányosság Politikaelemző Központ is szeretné megragadni az alkalmat és röviden összefoglalni a Nemzeti Együttműködés Rendszerével és Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatával kapcsolatos meglátásait. Németországban erősen inog a keresztény-liberális koalíció, holott néhány hónapja nagyon komoly népszerűségnek örvendett. A német szociáldemokraták teljesítménye nemigen javult ugyan, de egyszer csak kezdenek számolni velük. Vajon történhet-e ehhez hasonlóan nálunk is? A Fidesz-kormány ma népszerűsége csúcsán áll, az MSZP pedig roppant népszerűtlen. Előállhat-e olyan helyzet, hogy a kormány önmagának okozott hibái teljesítményjavulás nélkül ismét helyzetbe hozzák az MSZP-t? 2010.07.06. Van-e hasonlóság az amerikai és a magyar liberalizmus között? A New York Times-ban nemrégiben érdekes elemzés látott napvilágot, amelynek szerzője egyenesen az Obama ellen „lázadó” liberálisok agóniájáról beszél. Magyarországon azonban csak a pártpolitikában agonizálnak a liberálisok, a szellem világában egyáltalán nem. A magyar történelem sajátos liberális kettőssége (szellem és pártpolitika különbsége) tehát tovább él. 2010.06.29. Az MPK sokáig maga is úgy látta, a magyar pártrendszer szinte megújíthatatlan. Ez az értékelés tévesnek bizonyult, az 1990 után „négypártrendszer” szétesett. Kérdés azonban, hogy téves lesz-e az újabb értelmezés, miszerint ami most zajlik, az visszatérés a magyar történelem domináns párti hagyományához. A rendszerváltás idején erre senki nem számított. Valaminek történnie kellett, ami miatt az ország most ehhez a tradícióhoz fordult. A pártprogramok – olvasatlanul is – tájékozódásunk fő forrásai. Épp elég annyit tudnunk róluk, hogy általánosak, hiányosak, semmitmondóak, megvalósíthatatlanok – és így tovább. A választó nem ritkán hallomásokból alakít ki véleményt magának. Néha azonban nem árt a programokat kézbe is venni, és végigelemezni. A hat párt programjai több mint tanulságosak. Előzetes a programokról. 2010.04.06.  Március 15-én két magyar politikus is beszélt a „tehetséges magyar emberekről”. A Fidesz és az MSZP között – a választási kampány örömhíre ez – e tekintetben konszenzus van. De vajon mi ennek az egyetértésnek a tartalma? Mielőtt bárki félreértené: nem a nagykoalíció. Azért nagykoalíció hiányában mondaniuk kellene arról, mit képzelnek a tehetség-gazdálkodásról. Ha már szóba hozták.A Fidesz várható választási sikere átszabta a hagyományos kampányviszonyokat: nem a miniszterelnöknek, hanem az ellenzék vezetőjének vannak kihívói, akiknek legfőbb célja immáron a leendő kormányfő parlamenti mozgásterének minél jelentősebb szűkítése. Sikerük nem a Fidesz-elnök támadásán, hanem saját elfogadottságuk erősítésén múlik. A kelet-európai létező szocializmus, mint minden emlék, az idő múlásával kezd egyre jobban összemenni, jelentéktelenné válni. A Kádár-korszak emlékének elhalványulása modernizálhatja a pártokat, demokratizálhatja az állampolgárokat. A 2009. júniusi európai parlamenti választások két legnagyobb meglepetését a szélsőjobboldali Holland Szabadságpárt és a Jobbik sikeres választási szereplése nyújtotta. A „szélsőjobboldal” kategória társadalom- és kultúrafüggő értelmezését azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Geert Wilders teljes mértékben elutasítja az antiszemitizmust. Mégis, egy ponton a Szabadságpárt és a Jobbik mondanivalója érintkezik egymással… 88 oldalas programjával a Jobbik egyfelől igyekszik megelőzni a nagy pártokat, s mindemellett még próbál a lózungok helyett tárgyalóképes megoldási javalatokkal is előállni. Másfelől a program egy érdekes kérdéssel is szembesít: vajon az önmagához képest mérsékelt program kielégíti-e a radikális tagság vágyait? Az SZDSZ legújabb programja kapcsán nem az SZDSZ, hanem a magyar liberalizmus megmaradása az igazi tét. Az elemzés szerint a konzervítív-liberalizmussal Magyarországon is fenntartható hosszabbtávon a liberális politika. 2009.12.22. Túl sokszor esik szó – a pártrendszerből kiragadva – önmagában a Jobbikról. Nyilvánvaló azonban, hogy a radikális populista erő felemelkedése és hatóképessége nem vizsgálható önmagában. Ahogyan Nyugat-Európa radikális pártjai, úgy a Jobbik is sok tekintetben a választókat elérni alig tudó parlamenti pártok gyenge teljesítményét meglovagolva jött létre. Hirtelen felemelkedése minden bizonnyal komoly hatással lesz a magyar demokráciára – ám nem feltétlenül negatív előjellel. Az MDF a magyar pártpolitika immáron legkülönlegesebb pártjává lépett elő: folyamatos megtépázódásai ellenére is esélye van a túlélésre. De vajon ez a túlélés mennyire írja át azt a szerepet, amit a párt a 2000-es évek elején kijelölt a maga számára, amikor magára osztotta a "mérleg nyelve" szerepét? Az MDF nem megegyezni akar a Fidesszel, hanem bizonyítani róla, hogy nem lehet vele megegyezni. Ezzel pedig ráerősít a társadalom bizonyos köreiben Fideszről alkotott meglehetősen negatív, már-már antidemokratikus párt-imázsra. Mert hát milyen párt az, amely saját demokratikus mivoltát is hajlandó kockára tenni, amikor nem határolódik el egy antidemokratikus politikai erőtől, és nem fog össze azzal a demokratikus párttal, amely felszólítja erre. Az ajánlat üzenete pőrén ennyi: „a Fidesz rossz párt”. 1989 őszén az MSZMP átadta helyét az MSZP-nek, s erről az eseményről egy kongresszusi állásfoglalás és egy nyilatkozat is született. A 20 éves évforduló kapcsán – közreadunk egy elképzelt másik dokumentumot, az „Új Magyar Szocialista Párt” kiáltványát, amely – mint az összevetésből kitűnhet – csak néhány ponton lett aktualizálva.  A nyugati pártok állandóságukkal és kiszámíthatóságukkal stabilizálják a demokráciát, ám egyúttal roppant változóképesek is: a nyugati koalíciók nem kis részében a nagykoalíció sem ritka. Magyarországon a pártok stabil parlamentáris versenyt folytatnak, de megújulásra, új szövetségek létrehozására egyáltalán nem képesek, a kétblokk-rendszer töretlen és rivális nélküli. Az, hogy ez így van, történelmi okokkal is magyarázható, de egy szemléletmód terméke is. 2009.09.15. A hagyományos szemléletmód szerint Magyarországon a helyi politika alárendelt szerepet játszik a nemzeti szinttel szemben, pedig nem csak egyetlen homogén politikai tér van, hanem két, egymástól kölcsönösen függő szint, amelyek bármelyikéről való kiszorulás előre kódoltan az adott erő hanyatlásához vezet… 2009.08.18. Az LMP az alapítók civil tapasztalataira támaszkodva kívánja mássá alakítani a magyar politikát. A párt agendája, eddigi politikai megnyilvánulási rávilágítanak arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek az alakulatban, azonban előre jelzik az LMP előtt álló döntési kényszert is. A Fidesz hazai és európai romapolitikájának szellemisége sok tekintetben eltér egymástól. Miközben a párt belpolitikai megnyilvánulásai komoly támadási felületet nyújtanak az ellenfelek számára, a Fidesz EP-képviselői komoly erőfeszítéseket tesznek a romaintegráció szupranacionális szintű előmozdításáért. A pártokon belül ritkán indulnak olyan lavinaszerű mozgások, mint amilyenek az EP választások nyomán indultak Magyarországon. Holott mindenki azt próbálta bizonygatni, hogy ez egy európai választás, aminek nem sok köze van a belpolitikához. Pedig nagyon is van, s erre éppen a parlamenti pártokban zajló erősödő belső harcok adják meg a bizonyságot.  A jobb-bal kulturális tengely mellé belépő rendszerpárti-rendszerellenes dimenzió egy új, négyosztatú politikai teret hozhat létre, és minden valószínűség szerint az ereje teljében levő, ám az MSZP és a Jobbik közé szorult Fideszben gyorsan tudatosulni fog, hogy nem engedheti meg magának a kétfrontos harcot…A parlamenten kívüli kis pártok Magyarországon régóta törekszenek a parlamentbe jutásra, ám eddig nem koronázta siker törekvéseiket. Az EP választás azonban ugródeszkát jelenthet számukra. A négy listaállító képes kis parlamenten kívüli párt közül kettő erősen Európa-ellenes húrokat penget, kettő pedig mérsékeltnek és Európa-barátnak tekinthető. Vajon hozhat-e szerencsét bármelyiknek is a választás? 2009.06.02. Egyre többször bukkan fel az MSZP és az új kormányfő szótárában az áldozathozatal szlogenje. Nem is logikátlan ennek igénylése, hiszen mikor, ha nem válsághelyzetben várható el az emberektől, hogy áldozatot hozzanak országuk boldogulásáért. De vajon a mai Magyarországon „működik-e” ez a szlogen? Várható-e, hogy ez az új jelszó eléri a célját? 2009.05.05. A brit konzervatívok nem pusztán csak feltámadóban vannak és lényegesen népszerűbbek, mint a válsággal birkózó munkáspárti kormány, de majdhogynem ugyanolyan horderejű ideológiai átalakuláson mennek keresztül, mint a Labour a „harmadik út” idején. Példájuk arra is bizonyság, hogy válság közben is alkothat programot egy kormányra törekvő ellenzéki párt. 2009-03-03 A pénzügyi válság nem csak a magyar pénzügyi és bankrendszer sérülékenységét mutatja meg, hanem a pártok közötti aszimmetriát is: látványosan erősödnek a nagy- és feltűnően gyengülnek a kisebb pártok, azaz: Magyarországon a válság kézzelfogható valósággá teheti a kétpártrendszert, ami egyébként az utóbbi években már ”lopakodó” módon egyre komolyabb realitássá vált. A következő országgyűlési választások – bármikor legyenek is – azért fognak különös nehézséget – valószínűleg áthághatatlan akadályokat – okozni a honi liberalizmus pártjának, mert a magyar társadalomban egyelőre elfogytak (vagyis az ötszázalékos arány alá estek, vészesen megcsappantak, megfogyatkoztak) azok a szavazók, akiknek az SZDSZ-re szükségük van. 2008-08-19 A szabad demokraták jeles pártjának napjainkban – immár kormányon kívül – két kihívásra kell felelnie. Egyrészt választ kell adnia arra a kérdésre, hogy mi az a program, amit ezúttal képvisel és meg akar valósítani, másrészt feleletet kell adnia arra a kérdésre, hogy programját, ha van, hol kívánja megvalósítani: netán kormányon-e, mint minden valamirevaló politikai párt, amelynek céljai vannak, vagy kormányon kívül, mert akkor búcsút mondhat a megvalósítás esélyének. Mióta a világ világ, és Magyarország a demokrácia vidám óráit éli, a magyar kormányok mindig is koalíciós kormányok voltak. Koalíciós kormány volt a 2008 tavaszáig kormányzó kabinet is, azóta azonban nem egyszerűen nem koalíciós, de nem is többségi kormánnyal van dolgunk, egyelőre aktuális kormányprogram nélkül... 2008-08-05 Az elemzés elsősorban az egészségügyi reformok szlovákiai és magyarországi sorsán keresztül azt feszegeti, hogy beszélhetünk-e az átalakításokat ihlető „harmadik út” szociáldemokrata ideológiájának itthoni (illetve térségi) bukásáról. Az SZDSZ a szakítással járó megújulásával két zsákutcából kerülhet ki, amely az utóbbi évek velük kapcsolatos ellenérzéseit részben orvosolhatja. Egyfelől annullálná az SZDSZ „eredendő bűnét", '94-es koalícióra lépését a szocialistákkal, másfelől a szakítás új irányba terelné a pártot ami egyben a jelenlegi legitimációs válság megoldását jelentené. Az MSZP-SZDSZ koalíció szétbomlását követően – érthető módon – a közvéleményt az érdekli, hogy a/ hogyan működik majd tovább a kisebbségi kormány; b/ milyen szerepet talál magának az SZDSZ? (Nyilván növekedni fog azok száma, akik azt szeretnék, hogy a liberálisok szépen menjenek vissza). Ebben az írásban kizárólag az utóbbi kérdéssel foglalkozom, s ha teszek is megjegyzéseket (nem is keveset) a kormányzásra, azt azért teszem, hogy jobban értelmezni tudjam az SZDSZ helyzetét. Ez a helyzet most egyáltalán nem jó (vajon volt-e jó az utóbbi évtizedben?), de lélektanilag mégsem feltétlen a legrosszabb, hiszen az SZDSZ hosszú idő után immáron ismét önálló pátként jelenhet meg a parlamentben. Az új CDU-programban a második világháború utáni német kereszténydemokrata tradíciónak megfelelően a párt alapértékei között szerepel a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás hármasa, valamint az emberi méltóság rendíthetetlen tisztelete, ami a keresztény humanizmus eszmeiségéből következik. A protestáns etika hatására végigvonul a program egészén a szabadság olyan értelmezése, amely az egyénnek lehetőséget ad teljesítmény kifejtésére, azaz olyan munka végzésére, mely nem pusztán az individuum, de a közösség számára is hasznos. A FIDESZ májusi vitairatának és decemberi programjának vonatkozó fejezetével összhangban a CDU-dokumentum 12. pontja – a munka emberre gyakorolt termékeny, jótékony hatására hivatkozva – síkra száll a teljes foglalkoztatás megvalósítása érdekében. További számottevő párhuzamosságokat fedezhetünk fel a jelenlegi német és magyar jobboldal alapprogramja között, ami a közös programírási folyamat eredményességét jelzi. A hazai közbeszéd időről időre felvetődő témája a FIDESZ esetleges populizmusának kérdése. De a legnagyobb ellenzéki párt ideológiáját értelmező eddigi publicisztikák és elemzések szinte kivétel nélkül megmaradtak az aktuálpolitikai dimenzió mentén. Ez a tanulmány egy újszerű, korábban alig alkalmazott nézőpontból elemzi a magyar jobboldal állapotát: a FIDESZ-MPSZ jelenlegi irányvonalát mélyen meghatározó történeti folyamatok és tradicionális társadalmi értékek szemszögéből. 2007 június 27-én, egy szerdai nap kora-délutánján, miután a betervezett és elmaradhatatlan PMQs, Prime Ministers Questions (a miniszterelnökhöz intézett kérdések) keretében Tony Blair eleget tett hagyományos parlamenti kötelezettségének, benyújtotta lemondását II. Erzsébet királynőnek. Ezután még egyszer, több mint tíz év után utoljára, visszatért a Downing Street 10-be, a hagyományos miniszterelnöki rezidenciára, ahol, miközben a szállítómunkások a TV kamerái előtt a költöző Blair-család utolsó dobozait rakták a teherautókba, elkészült az utolsó családi kép a híres épület bejáratánál, majd a család elhajtott új otthonába, amelynek színhelye nem volt titok: mindenki, aki akart, tudott arról, hogy a Blair-család több mint egy éve egy imponzáns házat vásárolt magának az előkelő Connaught Square-en. Készülőben a Fidesz programja. Ez az utóbbi években mindig aktuális megállapítás most azért tehető meg ismét, mert született néhány dokumentum, amely az ellenzéki párt elképzeléseit a korábbiakhoz képest részletesebben foglalja össze, és legalábbis méltó arra, hogy elemzésnek vettessék alá. Ez a dolgozat azt vizsgálja, tekinthető-e konzervatívnak az a program, amelynek alapját az elemzett dokumentumok képezhetik. A vizsgálódás középpontjában a „Jövőnk” című tézisgyűjtemény és a pártelnök legújabb kongresszusi beszédét szerkesztett, bővített formában tartalmazó kiadvány áll. |
|
