| ||
|
|
||
Hírek  Február 23-án, csütörtökön, 6.40-kor Paár Ádám az ATV Start című műsorának vendége lesz. Téma: a technokrácia és a demokrácia. Február 23-án, csütörtökön, 07.10-kor Lakatos Júlia a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségekről nyilatkozik. A stop.hu-nak a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló európai bizottsági javaslat nyilvánosságra hozatala előtt nyilatkozott Nagy Attila Tibor a lehetséges politikai következményekről. 2012.02.22.Paár Ádám recenziója Helmut Schmidt volt német kancellár „Nyugállományban” című visszaemlékezéséről a Múltunk című folyóirat 2011/3. számában olvasható. 2012.02.17.       Az alkotmány arca című
kötet megrendelhető az
info@meltanyossag.hu
email-címen.
 A Köztes demokrácia című
kötet megrendelhető az
info@meltanyossag.hu
email-címen.
|
Nyilvánosság
Három állítás a hazai nyilvánosság demokráciadeficitjének okairól: az egyik, hogy a gazdasági racionalitást hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani, a másik, hogy a szakmai értékek ismerete-becsülete gyenge, és a harmadik, hogy a hétköznapokat áthatja az elvtelenség, a lovagias viselkedés hiánya. 2012.02.07. Három médiaszabályozási csomópontot vesz górcső alá az elemzés, az első rendszerváltás utáni médiatörvényt, a 2008-as szabályozási kísérletet, és a 2010-es médiatörvényt. Az első két lépcső vázlatos áttekintése segíthet a harmadik, a 2010-es törvény politikai és filozófiái indíttatásainak megértésében, s egyúttal mérlegre is kerül a hatályos szabályozás. A 2010-es médiatörvényről szóló diskurzus lényege másként csapódott le a véleményformálók és az egyszerű állampolgárok számára. Ki a közérdekben, ki a zsákmányszerzésben látta a vita értelmét. A diskurzusokból az érzelmeket inkább mozgósító szempontok kerülhetnek ki győztesen. A meggyőzőbbnek tűnő érvek többször hangzanak el, így ismert gondolatokká válnak. A közszolgálati média egy lehetséges főcsapása a környezettudatosságra nevelés. Ki más szánna erre a közjóra pénzt? Szerencsére néhány magán cég is. Egy ilyen felkérésre készült a soproni környezetbarát napokra szánt előadás. A zöld hírek iránti fogékonyságunk statisztikái, és a befogadás pszichológiai feltételei ma még nem túl jók. Megérteni a zöldhíreket 2011.06.28. A közszolgálati média egy lehetséges főcsapása a környezettudatosságra nevelés. Ki más szánna erre a közjóra pénzt? Szerencsére néhány magán cég is. Egy ilyen felkérésre készült a soproni környezetbarát napokra szánt előadás. A zöld hírek iránti fogékonyságunk statisztikái, és a befogadás pszichológiai feltételei ma még nem túl jók. Elemzésünkben a vitatott médiatörvénnyel kapcsolatos diskurzusok bemutatására tettünk kísérletet. A törvényt támogató kormányoldal és az ellenzék a saját érveinek az alátámasztására használta fel a nyugati kritikákat. A szuverenitás megsértésével vagy Cohn-Bendit állítólagos pedofíliájával kapcsolatos diskurzus azonban csak ártott a törvény vitájának. 2011.05.10. A 2010-es médiatörvényről szóló diskurzus lényege másként csapódott le a véleményformálók és az egyszerű állampolgárok számára. Ki a közérdekben, ki a zsákmányszerzésben látta a vita értelmét. A diskurzusokból az érzelmeket inkább mozgósító szempontok kerülhetnek ki győztesen. A meggyőzőbbnek tűnő érvek többször hangzanak el, így ismert gondolatokká válnak. 2010.05.03. A fukushimai atomerőmű katasztrófája az egész világot megrázta, és megerősítette az emberiséget saját törékenységének tudatában. Minden katasztrófahelyzetben felmerül a kérdés, hogyan képes a kormányzat kommunikálni a történteket. Az atomkatasztrófák esetében is számolni kell a fogolydilemmával, amelyik meghatározza a szereplők magatartását. 2011.03.22. A médiatörvény új bírságolási elképzelései mozgatták meg csak a sajtót, mely csipkerózsika álmából a kifehérített címlapokkal kezdett ébredezni. Nem csupán késői fellépés ez, de nem is ez volna a legfontosabb küzdőtér. A médiatörvénykezési folyamattal rosszul járhat az ország, és a kormánypárt saját maga számára is buta kockázatokat vállal elképzeléseivel. A katasztrófák idején a polgárok iránymutatást várnak a médiától. A Sajtótanács tagjai a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban az ATV-ben elhangzott tudósítások, hírműsorok tapasztalatait gyűjtötték össze, és ezek alapján javaslatokat fogalmaztak meg az ATV számára a katasztrófákról szóló hírek közlési módjára vonatkozóan. A Sajtótanács a javaslatokat öt pontban foglalta össze. A Hard talk a BBC egyik sikeres, magas nézettséggel bíró, elsősorban politikai kérdésekkel foglalkozó vitaműsora, és meglehetősen más színvonalat képvisel, mint a magyarországi „politikai jellegű” beszélgetős műsorok. A különbség a műsorvezető és a válaszadó szerepében, hozzáállásában rejlik. A Méltányosság Politikaelemző Központ sajtótanácsa az index.hu önkormányzati választásokkal kapcsolatos írásainak értékelését összegezte. Csoportunk szeptember 24-től kezdve követte kiemelt figyelemmel a honlap Belföld rovatát, s azon belül pedig a Választások alkategóriákban megjelent írásokat. A sajtótanács nemcsak tartalmi szempontból értékelte az online felületen megjelent írásokat, hanem javaslatokat is megfogalmazott a szerkesztőségek számára. 2010.10.12. Rendkívül nehéz helyzetben van, aki egy úgynevezett médiaalkotmányt akar készíteni, hiszen vagy általánossággal és közhelyes semmitmondással, vagy pedig túlságosan részletekbe menő szabályozásokkal vádolhatják. Az általánosságokkal az a baj, hogy fölösleges beszélni róluk, hiszen közmegegyezésnek örvendenek, a konkrétumokkal meg az, hogy azok inkább egy részletes szabályozásba valók. Vajon jó úton indult-e el a kormány a média újraszabályozása dolgában? A Méltányosság Politikaelemző Központ Sajtótanácsa a 2010-es futball-világbajnokság időszakáról a Magyar Nemzet sporttal foglalkozó írásaival kapcsolatos olvasói véleményeket foglalja össze. Mindezt úgy, hogy a Sajtótanács teamje a lap lelkes olvasójává vált az említett időszakra. Rejtély, hogy az új médiatörvény miért nem hasznosítja a korábbiak vívmányait, pedig ha a mostaniban levő ötletek után nyomozunk megtalálhatók benne a Fidesz számára kedves témák. 21. századi törvényt szeretne az ország olyan eljásrásmenetben, ami formailag és tartalmilag is kielégítő. 2010.06.29. A Méltányosság Politikaelemző Központ Sajtótanács munkacsoportja véletlenszerűen választotta ki a Magyar Hírlap 2010. június 12-16 közötti időszakát, s a külpolitikai rovatot vizsgálta. A Tanács olvasói, ha nem is reprezentálják a magyar lakosságot, s ha nem is notabilitások, egy fókuszcsoportos beszélgetés keretében, mint a lap aktív megfigyelői kifejthették mi tetszett, mit hiányoltak, és mi zavarta őket. Beszámolónk tehát a három lapszám külpolitikai rovatának nem is annyira kritikai értékelése, mint inkább az olvasói spontán vélekedések gyűjteménye. 2010.06.20. Hogyan lehetne elérni, hogy a hazai sajtó színvonala közelebb kerüljön a nyugati nívóhoz, s ennek eredményeként a média iránti bizalom ne csökkenjék tovább, hanem növekedjék? A média fogadókészségét nem tudjuk befolyásolni, de a médián kívüli civil visszajelzés rendszerét ki tudjuk alakítani. Az MPK javaslata jóval több, mint egy szakmai médiakritika: a sajtótanácsok kezdeti formáit kell Magyarországon megteremteni. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a hazai nyilvánosság mennyire pártos, mennyire hatékony a párttámogatási törekvése, illetve melyik oldal médiafölénye hatalmasodott el. Az első objektivitási kérdés, a második kiegyensúlyozottsági. Mindkettő kapcsán éles vita dúl a világ összes demokráciájában... 2010.04.27. Mesterházy Attilának, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének egyszerre több elvárásnak kellett megfelelnie az MSZP kongresszusán elmondott beszédében. Elemzésünkben megvizsgáljuk, mennyire volt képes a szónok ezen elvárásoknak, feladatoknak megfelelni. 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz, illetve annak fővárosához való kötődéséről kifejtett véleménye alapos felzúdulást keltett a hazai sajtóban. Az MTV alelnöke szeptember végén több, az 1-es csatornán hosszú ideje futó műsort szüntetett meg, melyek közül a Nap-kelte levétele kapta a legnagyobb publicitást. Az ügy politikai felhangoktól sem volt mentes, ezért kérdéses volt, hogy a kialakult helyzetet a sajtó hogyan tolmácsolja. A Magyar Hírlap a Fidesz-Jobbik konfliktusban még lebegtetett és távolságot tartott, de közelebb hozta a Jobbikot az olvasóhoz, a Magyar Nemzet „nemzeti radikálisokként” kezelte őket, a Népszava a Jobbik előretörésének okairól nem szívesen beszélt, de a Jobbik veszélyességéről és szélsőjobboldaliságáról igen, a Népszabadság pedig a Jobbik hatására a Fideszt középpártnak nevezte. Exkluzív médiaesemény is lehetett volna, de nem lett az EP listavezetők tervezett vitája. A legszélesebb nyilvánosság előtt megtartott vita helyett egy budapesti szállodában gyűlt össze hat párt listavezetője, ám hogy ki ott mi történt, ki mit mondott, arról fogalmunk sincs... Egyes fejlett demokráciában mind merészebb újításokat találnak ki a választópolgárok politikába való bevonására. Az internet alapjaiban szabta át a politikai gyakorlat karakterét, és a közösségszervezés metodikáját. Lehet, hogy nemsokára az országgyűlési választásokat is a weben keresztül tartjuk majd? 2009.05.19. A Napkelte és az Egyenes beszéd két meghatározó bal-liberális vélemény-műsor. Az előbbiből évek óta távol marad, míg az utóbbiban hosszabb ideje rendszeresen jelen van a Fidesz. A Fidesz politikusai továbbra is bojkottálják az Aczél Endre és Bánó András utáni Napkeltét, miközben Kálmán Olgával nagy kedvvel beszélget a Fidesz elnöke, Orbán Viktor is. 2009.05.05. A karaktergyilkosság a fekete PR legismertebb és legtöbbet alkalmazott eszköze: személyeskedés, imázs-rombolás, illetve egy alternatív ellenimázs felépítése. Leszűkíthető arra, hogy nem a politikus cselekvésére és szándékaira, üzeneteire, hanem jellemére koncentrál, s ezt igyekszik karikírozni, kiforgatni és lejáratni. Az új médiatörvény második variánsa voltaképp nem különbözik az első verziótól, s ahol igen, ott sem igazán. A törvény elveszítette a régi filozófiáját, amely a politikától való távolságtartást, a civil kontrolt és demokratikus etikai visszacsatolás lehetőségét egyaránt szem előtt tartotta. Nem történt tehát előrelépés, de mihez képest is? 2008.12.01. Az MPK esettanulmánya arra ad lehetőséget, hogy megállapítsuk, a média különböző szegmensei a szélsőséges helyzetek bemutatásakor miként tudják közvetíteni a kívülállás és beilleszkedés kérdéseiben tevékenykedő intézményeket és szervezeteket, s hogy a média az szélsőséges problémák iránti állandó érdeklődésével miként válik akaratlanul is egy kommunikációs csapda részesévé. Manapság egyre elterjedtebb az internet politikai célú felhasználása. Az elmúlt időkben a politika egy új helyszíne nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Ez a helyszín a blogtér. Külföldön a blogolás már bevett szokás, a brit konzervatív párt vezére például a blogolásnak is az egyik legújabb formáját választotta, a videóblogot. De vajon mi a helyzet Magyarországon? 2008.09.09. Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítményéről, valamint a kialakult helyzet megoldási javaslatairól kormány és ellenzék között nem alakult ki érdemi párbeszéd. Jelen elemzés a napilapok gazdasági rovatainak vizsgálata során az eredménytelen diskurzusért felelős tényezőket kutatja. Az MPK ezúttal három napilap (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság) címlapjainak elemzését végezte el az április 21-26-ai héten. A két héttel korábbihoz képest a mostani elemzési minta szűkebb, de mélyebbre ás. Zsolt Péter nem pusztán a címlapokat önmagukban vizsgálja, hanem a címlapokon kiemelt hírek és a belső szerkesztés összehasonlítását is feladatul tűzi ki. Az elemzésből ezúttal is világosan kirajzolódik a konzervatív és baloldali-liberális sajtó hírszerkesztésének eltérő karaktere. 2008.04.15. ... Az MPK három napilap címlapelemzése során azt találta, hogy az április 7-12-ig tartó héten a Magyar Nemzet hírkezelése volt a hírérték-szelekciónak leginkább megfelelő, s a leginkább használt tárgyilagos szöveget az első oldalán. Legalábbis az összehasonlításban szereplő másik két laphoz, a Magyar Hírlaphoz és a Népszabadsághoz képest. Utóbbi látványosan kedvezett a kormánynak, a Magyar Hírlap pedig saját felvállalt koncepcióját, az előrehozott választások témáját „látta meg” majdnem mindenben. A március 9-ei népszavazás eredményeit illetően nehéz eldönteni, mi volt a meglepőbb: a szokatlanul magas részvétel vagy az MSZP erre adott reakciója. Az igenek és a nemek aránya tulajdonképpen már ab ovo megjósolható volt, ezért a népszavazás kulcskérdése – a győzelem-vereség perspektívájából – a részvételi arány volt. Bár a magas részvétel valóban komoly meglepetést okozott a nyilvánosságban, az MSZP zavarodottsága és a miniszterelnök indignált kudarc-kommunikációja talán még meglepőbb volt. A digitális képek fontos tulajdonsága a korlátlan sokszorosításnak és manipulálhatóságnak köszönhető befejezetlenség, ami lehetővé teszi, hogy adott intenciók alapján, átértelmezve használjuk fel őket. Ezért a nehéz munkával fölépített arculat az online közegben könnyen megrepedezhet. Az MPK tanulmányának célja a vizuális kommunikáció új, interaktív formáinak ismertetése, valamint a politikumra gyakorolt lehetséges hatásainak feltárása, a kialakuló trendek előrejelzése. A képelméleti bevezető után egy videós jellemrajzának segítségével mutatjuk be a felhasználók és tevékenységük néhány sajátosságát, majd a felvételek tipizálása után kitérünk a népszavazási kampány internetes megjelenésére. A hazai médiumok erőteljesen kivették részüket a népszavazási kampányból - ezt a felismerést támasztja alá az MPK vizsgálata, amely három kereskedelmi csatorna hírműsorainak felépítését, érvelését vizsgálta a kampány utolsó két hetében. A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az objektív tájékoztató szerep rendkívüli mértékben háttérbe szorult, függetlenül attól, hogy az adott média a kormányoldalhoz vagy az ellenzékhez áll közelebb. Az ATV-re, a Hír TV-re és az Echo TV-re fókuszáló vizsgálat meglepő tanulsága, hogy a két jobboldalinak mondható televízió közül az Echo TV a Hír TV-nél erőteljesebben szórt az "igen-párti" hírekben a "nem-párti" hírek rovására. Az ATV és a Hír TV kiegyensúlyozottabb volt, csak éppen egymás ellentétei. A vizsgálat anyaga itt olvasható. A kultivációs elemzés ismert módszer a tudományban. A politikai kultiváció azonban ma még nem bevezetett műfaj. A Méltányosság Politikaelemző Központ szociológiai felméréseket végző munkatársai az elemzési módszert a politikai események értékelésének vizsgálatára is kiterjesztik, és néhány politikailag releváns történés lecsapódását egy-egy társadalmi közösség, csoport körében mérik meg. 2007.04.01. |
|
