„Akinek kétségei vannak, kérem, jöjjenek Magyarországra, ismerjenek meg bennünket”, mondta záró soraiban Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament hazánkról szóló vitanapján. Vajon eloszlathatja a negatív külföldi képet a kulturális diplomácia, vagy az „antidemokratikus” jelző válik meghatározóvá hazánkkal kapcsolatban a jövőben?

A francia Nemzetgyűlés felsőháza, a Szenátus január 23-án elfogadta az 1915-16-os örmény népirtás tagadásának tilalmáról szóló törvénytervezetet, amelyik felháborodást váltott ki Törökországban. A török tiltakozás érzékelteti, hogy nem egyszerű büntetőjogi kérdésről van szó. Elemzésünkben az ügy előzményeinek és a francia-török vitának az áttekintésére törekedtünk.

14 olyan magyar ügy van, amely a Bizottság szerint az EU-s jogszabályokkal nem harmonizál. Orbán Viktor a vita tárgyát képező 14 ügyet a Hír TV-nek adott december 22-i interjújában igyekezett a „brüsszeli élet velejárójaként” bemutatni. Érvelését arra alapozta, hogy jelenleg hozzávetőleg 700 jogalkalmazási vita folyik a tagállamok és az Európai Bizottság között…

Huszonnégy év után először hivatalos látogatást tett Magyarországon a Kínai Nép-köztársaság miniszterelnöke. A kínai kormányfő a napokban hazánkon kívül csak Nagy-Britanniába és Németországba utazott el. A megkötött megállapodások és a magyar miniszterelnöknek a találkozót követően elhangzott optimista kijelentései („történelmi jelentőségű szövetségkötés”) emelik a látogatás jelentőségét. 2012.01.03.

Derült égből villámcsapásként jelent meg az elfásult szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati vitában egy független civil csoport. Mindez alapjában új helyzetet teremtethet a felvidéki magyarság számára, a pártok kikerülésével, a polgári érdekérvényesítés területén. Milyen lehetőségeket rejthet magában a civil mozgalom és mennyire lehet járható ez az út a továbbiakban?

A 2010-es választást követően a Bugár Béla vezette Híd-Most párt bekerült a szlovákiai kormánykoalícióba. Azóta is fagyosnak tekinthető a vegyes, szlovák-magyar arculatú Híd és a jelenleg Berényi József által vezetett MKP viszonya. De vajon mi áll a két szlovákiai párt fagyos kapcsolatának a hátterében? És hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi pártok?

Arab tavasz, európai nyár, ősz New Yorkban? A Foglaljuk el a Wall Street-et nevű csoportosulás válasz a gazdasági válság szülte bizonytalanságra. Mire véljük a táborozással egybekötött tiltakozást? Kísérlet a közvetlen demokráciára, New York-i ifjak utópiája, netán komoly kapitalizmuskritika? Megszületett volna a Tea Party mozgalom baloldali megfelelője? 2011.10.18. 

Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2011. december 4-re írta ki az orosz parlamenti választások időpontját. Az elnöki párt, az Egység győzelméhez nem férhet kétség, hiszen az orosz ellenzék – a magyar parlamenti ellenzékhez hasonlóan – rendkívül fragmentált. Akárcsak nemrégen Magyarországon, Oroszországban is felmerült az ellenzéki pártok összefogásának az ötlete.

Mennyire volt sikeres Magyarország európai uniós elnöksége? A kérdésre adandó válasznál az uniós politikai folyamatok igen bonyolult és szerteágazó volta miatt érdemes az árnyalt megközelítésre törekedni. Mennyire lehetett eladni az uniós elnökséget a hazai belpolitikában? A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzése ezekre a kérdésekre próbál választ találni.

Oroszország a világpolitika és a világgazdaság megkerülhetetlen tényezője, mégis keveset tudunk a két kontinensre kiterjedő ország pártrendszeréről és kormánypártjáról. Elemzésünkben arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk az 1991 után kialakult orosz pártrendszer jellegzetességeit, valamint a kormánypárt, az Egységes Oroszország karakterét. 2011.06.07.

Az alábbi elemzés új szemszögből közelíti meg Horvátország EU-csatlakozását. Az elemzés szerint nem pusztán a csatlakozási fejezetek minél előbb történő lezárása a kihívás, hanem Horvátország környezete: a Balkán ugyanis (különösen Bosznia-Hercegovina) komoly veszélyeket rejt magában, amelyek hatásait Horvátország közvetlenül az Európai Unióba hurcolhatja.

A hazájában nemzeti hősnek tekintett, kétszázezer szerb elűzésével vádolt Gotovina tábornokot 24 év börtönbüntetésre ítélte a Hágai Nemzetközi Bíróság. Horvátországban felháborodást, Szerbiában elégtételt váltott ki az ítélet. Az ítélet fogadtatása jelzi, hogy az 1990-es évek balkáni háborúinak utóhatásai még ma is felkavarják az érzelmeket a térségben.

A globális erőtér az utóbbi években átalakulásokon megy keresztül. A világgazdaságban 2050-ig jelentős átrendeződés várható a BRIC országok, azaz Brazília, Oroszország, India és Kína javára. Az április 14-ei BRIC találkozó a feltörekvő gazdaságok jövőbeli céljait hivatott megfogalmazni. Mitől mások ezen országok, mit tanulhat Magyarország fejlődési pályájukból?

A kilencvenes években a szerb társadalom olyan traumán ment keresztül, amelyik a magyar történelem korábbi időszakából ismert lehet. Azonban a jelenlegi szerb kormánykoalíció tanulni látszik a múlt politikájából, és a nemzeti sérelmek felemlegetése helyett a stabil gazdaság megteremtésére, a Nyugattal való kiegyensúlyozott kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. 2011.04.05.

Tizenegy éve annak, hogy a déli szomszédunkban dörögtek a fegyverek, és a NATO bombái hulltak Belgrádra. A béke és a stabilitás korántsem számítottak magától értetődő fogalomnak Milosevics Szerbiájában. Magyarország számára ezért – és a vajdasági magyarok miatt is – nagyon fontos, hogy mi történik a volt Jugoszlávia legnagyobb területű utódállamában. 2011.03.29.

Egyiptom iszlamista ellenzéke több évtizednyi üldöztetés után ismét fontos szerepet játszat az ország történetében, de félő, hogy a világi diktatúrát teokratikus tekintélyuralom váltja fel. A rend helyreállításához és hosszú távú fenntartásához Egyiptom gazdaságán keresztül vezet az út, amiben Európának kulcsszerepe van.

Az amerikai Tea Party mozgalmat egyesek konzervatívnak, mások libertariánusnak tekintik. De vajon a Tea Party szimpatizánsai valóban a szabad versenyt védelmezik, és elutasítják a jóléti államot? Mennyiben jelentkezik a „faji” törésvonal a mozgalomban? Lisa Disch amerikai politológus új megközelítése árnyalja a mozgalomról kialakult képet. 2011.02.08.

A vallási vezetők hivatalos vagy ünnepi beszédei is politikai elemzés tárgyai lehetnek, hiszen az egyházak is formálói a globális folyamatoknak. A katolikus egyházfő karácsonyi üzenete kapcsán érdemes elmélkedni arról, hogy a 21. században a Vatikán milyen szerepet tölthet be a világpolitikában.

Helmut Schmidt volt német kancellár a politika világában szerzett élményeit, a politikával kapcsolatos gondolatait összegezte 2008-ban megjelent Nyugállományban című könyvében. A Hamburgban élő szociáldemokrata gondolkodó olyan kérdésekről értekezik, amelyeknek a felidézése a mai magyarországi alkotmányozási folyamat során is hasznos lehet.

Az Európai Unióba bebocsátásra váró Török Köztársaságban éles küzdelem dúl a szekuláris, nacionalista és a vallásos politikai osztályok között. A szeptember 12-én megrendezett referendum eredménye elmélyítheti az országot vezető iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja beágyazottságát. Kérdés, hogy az Európai Unió mit kezd a kulturális tengely mentén polarizálódott országgal?

Barack Obama elnöki ciklusának feléhez ért. Kampányában azt ígérte megváltoztatja Washingtont, ehhez képest, sokan úgy gondolják, hogy Washington változtatta meg őt. Vajon törvényszerű-e a túlzott elvárásokat követő kiábrándulás a politikusokból? Hogyan látják teljesítményét legközelebbi munkatársai?

„Ingyen sör, adócsökkentés, örök élet! Legyen minden jobb!” A magyar politikusoknak – kanadai, új-zélandi, német, lengyel, cseh és izlandi kollégáik után – meg kell barátkozniuk a viccpárti karakter megjelenésével a közéletben. A magyar választók belefásultak a politikába, a politikai elit népszerűtlen, a politikai humornak azonban gazdag hagyományai vannak, így egy hazai viccpárt akár sikeres is lehet. 2010.09.07

Teljesen új kutatási irány annak vizsgálata, hogy az erotikának van-e szerepe a politikában. Véletlenül sem „szereposztó díványokról” van szó, hanem egy új tőketípusról, amit Catherine Hakim „erotikus tőkének” nevez. Az erotikát, ha nem egyenesen tabunak, eddig inkább a bulvársajtóba tartozónak vélhettük, ezzel szemben az erotikus tőke szerepe világszerte növekszik. Magyarországon a politika világában mégis inkább hátrányt, mint előnyt jelent a nők számára...

Magyarországon elmarad a miniszterelnök-jelöltek vitája, Nagy-Britanniában viszont most van először. Az MPK az első kör megtekintése után arra következtetésre jutott, hogy egyelőre nem klasszikus kampányeseményt, hanem a brit politikai elit iránti bizalom megerősítésére tett kollektív akciót láttunk. A vitát – nem mellesleg – a liberális Nick Clegg nyerte.

A második brit miniszterelnök-jelölti vita újabb izgalmakat és újdonságokat hozott. Miközben az első vitát a liberális Nick Clegg nyerte,  a konzervatív David Cameron várakozások alatt szerepelt, Gordon Brown Munkáspártja a harmadik helyre való lecsúszás veszélyével volt kénytelen megküzdeni. A három szereplőből kettőnek elemi érdeke volt a javítás – az elemzésből kiderül, sikerült-e nekik.

Magyarországon elmarad a miniszterelnök-jelöltek vitája, Nagy-Britanniában viszont most van először. Az MPK az első kör megtekintése után arra következtetésre jutott, hogy egyelőre nem klasszikus kampányeseményt, hanem a brit politikai elit iránti bizalom megerősítésére tett kollektív akciót láttunk. A vitát – nem mellesleg – a liberális Nick Clegg nyerte. 2010.04.20. 

A biztonság kérdését napjainkban csak globális értelemben lehet vizsgálni, így Magyarország helyzetét is csak az EU és a  NATO keretein belül lehet elemezni. A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia apropójából elemzésünk az európai biztonságpolitika összefüggéseit, szerkezetét és problémáit vizsgálja.

A hazai nyilvánosságban a "gárdaügy" minimalista módon, kizárólag csak egy aspektusból vetődik fel. Bármennyire is úgy tűnik elsőre, hogy egyértelmű kérdésről van szó, egy komolyabb elemzés egészen más vetületbe is helyezheti ezt a kérdést. A nemzetközi példák csak még nyomatékosabbá teszik a mainstream-elit mulasztásait egy nemzeti gárda felállításában.

Magyarország idén négy helyet javított a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi rangsorán. Hosszú évek csökkenő versenyképessége után az innováció lehetne a kulcs az ország versenyképességének növeléséhez.

Az európai politikusok a lisszaboni szerződés írországi elfogadása után abban reménykednek, hogy jövő júniusig, a várható brit kormányváltásig nem fog kitartani a cseh ellenállás. Ha mégis, akkor a néphez kellene fordulni…  2009.10.13.

A vasárnapi német választás nem formálta át alapjaiban a pártrendszert, de fontos változás, hogy a kisebb pártok képesek voltak a mandátumok 40%-nak megszerzésére. Az 1949 óta fennálló politikai rendszer stabilitása azonban nem került veszélybe, mivel az egyetlen rendszerkritikus párt, a Baloldal még mindig kis erőnek számít.

Különös pikantériája volt annak, amikor az amerikai egészségügyi vita szellemi mélypontján egyes érdekcsoportok Hitlerhez kezdték hasonlítani Barack Obamát, miközben az elnök terveinek ellenzői már éppen kezdtek megállapodni abban, hogy a Fehér Ház ura a kommunizmus felé vezeti országát. 2009-08-25

Most, hogy a kellős közepén vagyunk a hazai liberalizmus soha nem látott válságának, s egyáltalán nem bizonyos, hogy a hét végi SZDSZ-küldöttgyűlés sikerrel zárja majd le a felmorzsolódást, talán nem lesz érdektelen, ha két sikeres európai liberális párt példájához fordulunk, s azokkal összehasonlítást teszünk. Németországban és Nagy-Britanniában régóta igen erős liberális pártok működnek, s ott nemigen fordulhatna elő, hogy ezek a pártok egyszer csak „elolvadjanak”. Sőt. Ott a liberális pártok erősödnek, tekintélyük folyamatosan nő, olyannyira, hogy mindkét országban (széles társadalmi csoportok képviseletére fókuszáló) középpárti szerepre tarthatnak számot.

Közhely vagy sem, tény, hogy változik a világ. Arnold Schwarzenegger kormányzóként ma már a kaliforniai költségvetési deficit ellen küzd és az emberiség jövőjéért szigorú környezetvédelmi politikával harcol. Eközben, amíg a mozivásznakon a 2018-ban a gépek uralma ellen harcoló utolsó embereket látni, ki kell hogy ábrándítsuk a nézőket, hogy az Egyesült Államok közép- és hosszú távú hírszerzési kutatóközpontja által készített stratégiai elemzés egész más jövőt jósol.

Szlovákiában új párt jelent meg a palettán, a Magyar Koalíció Pártjából kivált Híd. A Bugár Béla vezette párt kavicsot dobott a pártpolitika állóvizébe, bár sokak szerint magának az MKP-mek a jövőjét is veszélyezteti. Ezzel szemben a Híd hozzájárulhat egy újszerű versengéshez, esetleges parlamenti részvételével, és koalíciós képességével pedig új kapukat nyithat a pártok együttműködése terén.

Az Uniós választások kapcsán rengeteg tanulságot vonhatunk le a magyar belpolitikát illetően. Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy ennek a választásnak Európa szempontjából is komoly tétje volt.  Magyarország sorsa Európához kötött, amely komoly intézményi változások és politikai dilemmák előtt áll és az Európai Parlament ebben kulcsszereplő lehet.

Az európai alkotmány kálváriája, a Lisszaboni szerződés elakadása, a közösségi külpolitika és energiastratégia anomáliái, mind-mind csak szimptómák, az Unió többszintű identitásválságának tünetei és kísérőjelenségei. A probléma gócpontjainak feltárása és a megoldások kidolgozása az EU jövőjének egyik kulcsmotívuma.

A globális gazdasági válság megoldására tett nemzetközi erőfeszítések a résztvevő országok kormányainak belpolitikájára is komoly hatással vannak. A krízis nyomán megroggyanó kormánypártoknak, a diplomáciai erőfeszítéseken túl, odahaza is rendkívül sokrétű problémával kell megküzdeniük. Az ellenzéki támadások mellett, sokszor a kormányzó erők belső feszültségei éppúgy megoldandó kérdéseket jelentenek, mint a munkanélküliség, a sztrájkok, a felbukkanó idegenellenesség és szélsőségek megerősödése. Mindezek a jelenségek nemcsak személyi kérdéseket vetnek fel, hanem a demokratikus pártok eszmei megújulását is hozhatják.

A mintegy fél éve kirobbant gazdasági válság politikai hatásai Európában is egyre élesebben éreztetik hatásukat. Bár a fenyegető kilátások az első pillanatban a kormányok megerősödését hozták, az elhúzódó dekonjunktúra néhány országban mára már komoly politikai „áldozatokat” követelt. A cseh jobboldali kormány bukása azonban elsősorban nem a válságnak, hanem a hosszú ideje tartó belpolitikai harcoknak köszönhető.

A harmadik lépcsőnél tart az új médiatörvény kialakítása. Minden lépcsőnél figyelembe vették a beérkező észrevételeket, és finomítottak a szövegen. Lényegében azonban a kompromisszumkeresés nem változtatta meg az új variánsok filozófiáját: egy hatósági jogosítvánnyal rendelkező politikai felügyelet alatt tartott nyilvánosságot kíván megteremteni az öt párt kijelölt munkacsoportja.

Ismét megszólalt Bokros Lajos, és szerinte most minden eddiginél komolyabb esély van egy radikális reformprogram végrehajtására. Az alábbi írás nem Bokros nézeteit veszi célba (ezzel az MPK később foglalkozik), hanem két nemzetközi példát (Németország és Szlovákia reformjainak ügyét) tesz a mérlegre.

A 2009-es év a jelek szerint tehát rég nem látott gazdasági visszaesést okoz majd Európa-szerte, az eurot használó tagállamok közül csupán néhány esetében lehet majd a GDP növekedésével számolni. Ide tartozik például Szlovákia, ahol bár ugyanolyan jelentős mértékű a gazdasági visszaesés, de északi szomszédunk még ezzel a növekedési mutatóval is változatlanul az Európai Unió leggyorsabban növekvő tagja marad.

„Franciaország visszatér Európába” – jelölte ki külpolitikai stratégiájának irányvonalát Nicolas Sarkozy már elnökké választásának estéjén. Az új államfő azokon a rossz tendenciákon akart változtatni, amelyek a chirac-i éra utolsó pár évének külpolitikájában voltak tapasztalhatók...

Az ezredfordulón a gazdasági szakértők által még leírt Szlovákia neve napjainkban egyet jelent a „gazdasági csodával”. Az alábbi elemzés a kétségkívül tekintélyt parancsoló eredményekhez vezető rögös út bemutatásán túl azokra a kevésbé ismert tényekre is felhívja a figyelmet, amelyek megkérdőjelezik a sokat irigyelt siker valódiságát.

A globális pénzügyi krízis kapcsán sok szó esik manapság a gazdaságpolitikai elméletek felülvizsgálatáról, a szabadpiaci doktrínák feladásáról, az állam szerepének újragondolásáról. A válságnak azonban vannak sokkal közvetlenebb politikai hatásai is. Az alábbi elemzés a brit miniszterelnök válságkezelő stratégiáját, pártja erőviszonyinak változását vizsgálja.

A 44-ik elnökválasztási kampány finisében – többek közt a gazdasági válság hatására – jelentősen megváltozott a politikai tér az Egyesült Államokban. A szoros népszerűségi indexeket felváltotta Barack Obama 4-8%-os konstans előnye, a Republikánus Párt pedig pénzhiány miatt több szenátusi és képviselőházi versenyből kénytelen volt kivonulni.