2006 májusa egy meglehetősen különös időszaka volt a magyar belpolitikának. A nyilvánosság szintjén ugyanis szokatlan kommunikációs üzemszünet következett be. A koalíciós egyeztetésekről és a különböző háttértárgyalásokról nagyon kevés hivatalos információ látott napvilágot, a sajtó folyamatosan találgatásokra kényszerült, kiszivárogtatott, és meg nem erősített félinformációkat boncolgatott. Az őszödi nyitóbeszédből kiderül, hogy ez a kissé hosszúra nyúló hírzárlat egy kommunikációs taktika része volt. De vajon miért volt szükség ilyen elnyúló információs pauzára, holott a választások győztesei rendszerint kihasználva a lendületet és a győzelemből adódó tematizációs előnyt, a választásokat követő időszakban nem hogy nem vonulnak háttérbe, hanem általában uralják a politika napirendjét.