Ha sommás véleményt szeretnénk mondani, akkor így kezdenénk: 2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. A politikai osztály és a társadalom között növekedett a szakadék, a politikai elittel szembeni elégedetlenség az év során még terebélyesedett is. A tehetetlenség és a kiszolgáltatottság azonban a romló gazdasági feltételek és a reformokkal kapcsolatos aggodalmak hatására átlépett egy lélektani határt, és a munkavállalói szolidaritás megjelenését váltotta ki. Mindez a magyar demokrácia elmúlt tizennyolc éves történetében új jelenségnek tekinthető, hiszen ilyen jellegű társadalmi összefogásra korábban nem volt példa.