Csizmadia Ervin

A Méltányosság rendezvénye

Június 18-án, vasárnap 21.30-kor Csizmadia Ervin a Lánchídráció: Szabad gondolat című műsorának vendége lesz. Téma: A Méltányosság rendezvénye és a mai magyar helyzet. 2017.06.17.

A kohézió fontossága

A Méltányosság tíz éve foglalkozik a kohézió témájával. Csizmadia Ervin ezúttal átfogó cikkben elemzi a témát és a kohéziós tematika öt fontos területét (nemzetközi, politikai, intézményes, társadalmi, kulturális) vázolja fel. Az írás az Élet és Irodalomban jelent meg. 2017.06.02.

Speed kings

Egy vagy többsebességes legyen-e Európa? A kérdés költői, hiszen rég óta többsebességes. A kelet-közép-európai országok egészen más tempóban és irányban haladnak, mint a nyugatiak. Csizmadia Ervin elemzése a Figyelőben. 2017.05.26.

A dulakodástól a kormányzásig

A mai magyar bal-liberális ellenzék két alapbaját fogalmazza meg Tony Blair és Apponyi Albert. Blair felhívja a figyelmet arra, hogy kormányképesnek kell látszani, Apponyi pedig arra, hogy nem célszerű sablon-politikát folytatni. Az ellenzék egy teendőjét pedig Csizmadia Ervin fogalmazza meg a mandiner-hu-n. 2017.02.08.

Európa két felfogása

A mai Orbán-kormány Európa-ellenességét mindenképpen árnyalni szükséges, ugyanis a Fidesz inkább a régi magyar politika örököse. Ebben Európa nem csak egy követendő minta, hanem egy formálandó régió is. A hazai bal-liberális oldal Európa-képe teljesen más, de jól teszi, ha alaposabban tanulmányozza a mai és a régi hazai jobboldal közötti szellemi kapcsolatot. Csizmadia Ervin elemzése a 168 órában.

Hálózati tőke

A politika – mióta világ a világ – kétféle módon tevődik össze: formális és informális oldalról. A formális szereplőket (kormányok, pártok stb.) úgy-ahogy ismerjük. Az informálisakat azonban alig. Pedig itt lenne az idő, hogy megismerjük a politikaformáló hálózatokat. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2017.04.25.

Az elhitetés momentuma

A kormány–ellenzék viadalt sohasem az dönti el, kinek van igaza, hanem az, ki tudja jobban elhitetni, amit ő igaznak vél. Az Orbán-kormány évek óta monopolhelyzetben van igazságai elhitetése tekintetében. A Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésével azt bizonyította, hogy nem csak a kormány rendelkezik elhitető erővel. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.02.25.

Stagnálás vagy felemelkedés

„Nem az a lényeg, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a »széthúzó« magyarral” – írja Bibó István. Miért tudnak a hozzánk hasonlóan széthúzó népek mégis emelkedni? És Magyarország miért nem? Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben, a Kiegyezés 150 éves évfordulója kapcsán elmélkedik erről s a rendszerváltás utáni negyedszázadról is. 2017.02.05.

A szellemi és a népi populizmus

A közfelfogás szerint a populizmus egy és oszthatatlan és csakis a nép bizonyos csoportjaira jellemző. De létezhet egy szellemi jellegű populizmus is, amikor elitek csoportjai lépnek fel hasonlóan kizárólagos igénnyel, mint ahogy a „népi” populisták teszik. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.03.

Külső közeg

Nem 2010-ben vagy 2014-ben jön tehát a centrális erőtér; ennek első jelei 2006-ban mutatkoznak. Ám balliberális kormányzó elit 2010-ben nem tudta harmadik ciklusra is megtartani a hatalmát. Azaz mindaz, ami az elmúlt hét évben történt velünk, korántsem előzmények nélküli. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.04.05.

Rendületlen tüntetők

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin az utcai politika és a „hagyományos” politika egymáshoz való viszonyáról beszélt. 2017.04.22.

A holland modell

A nemrégiben lezajlott holland választásoknak nem csak a meglepetése, hogy a jobb eredményre számító Szabadságpárt végül a második helyre szorult, hanem az, hogy a győztes liberális párt felvállalta: populista párt. Igaz, hozzáteszi: „jó” populista. A”jó” és a „rossz” populizmus fogalma egy híres könyvből került át a politikába; a hollandok alkalmazzák. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.03.24.

Újra Nyugat és Kelet?

Vajon milyen tanácsot adott Ivan Krastev, bolgár politológus a korábbi Európai bizottsági elnöknek, Barrosónak? Mit tudhat egy kelet-közép-európai elemző a régióról, amit egy nyugati nem feltétlenül tud? S vajon válhat-e egységesebbé az EU, ha annak nyugati és keleti fele totális megnemértésben van? Lehetséges-e több megértés? Természetesen. Csizmadia Ervin írása a mandineren. 2017.03.24.

Eszmék rehabilitációja

Csizmadia Ervin az Inforádióban arról beszélt, hogy a választásokhoz közeledve felértékelődhet az eszmék szerepe. 2017.03.07.

The Second Danger to Democracy

We talk so much of populism that we fail to realize that there is also a second danger to democracy, namely radical pluralism. All encompassing diversity endangers the essence of liberal democracy, the balance of the levels of individuals and community. The American Founding Fathers realized this danger. Why do we fail to see it today? 20.02.2017.

A magyar jobboldal karaktere

Orbán Viktor évértékelőjében nem kampánybeszédet mondott, hanem kifejtette, hogyan látja a magyar jobboldal a világot. 2017.02.13.

Az „István, a király” modell

Manapság a globalizáció és a nemzetállam hívei egyaránt nagyon hevesek és ellenfeleiket nagy kritikával illetik. Miközben persze meg vannak győződve saját igazukról. Az István, a királyban is mindenki a maga jó szándékát hangsúlyozza, aztán a végkifejlet mégis valami nagy rossz lesz. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2017.02.13.

Oroszok, amerikaiak és a magyar baloldal

Csizmadia Ervin az Inforádió vendége volt, s a műsorban többek között a Méltányosság által javasolt, baloldalon belüli miniszterelnök-jelölti vita megszervezéséről is beszélt. 2017.02.07.

Populizmus – vagy mi is?

Donald Trump megválasztása és beiktatás a világon mindenütt felerősíti a populizmus-ellenes hangokat. De ahhoz képest, hogy milyen sokan rettegnek ettől az irányzattól és ideológiától, igazán mélyen nem nézünk szembe a témával. Holott a populizmus fő kontextusa a liberális demokrácia. Csizmadia Ervin tanulmánya az Élet és Irodalomban. 2017.01.22.

Centrum és periféria?

Pár évtizeddel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendett Wallerstein elmélete, illetve Szűcs Jenő könyve. Érdemes ma újraolvasni őket. Voltaképp hány Európa van, s hol helyezkedik el Magyarország? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2017.01.17.

A társadalom fontossága

A mai társadalmak összetartartását illetően a politikai elitek nagy gondban vannak.  Az a fajta társadalmi összetartó erő, kohézió, amely természetes volt az ötvenes és a nyolcvanas évek között, ma már csak foltokban létezik, s igazából semmi új nem lépett a helyébe. De mi jöhetne? Csizmadia Ervin írása a 168 órában. 2017.01.09.

Hétköznapi demokratizálás

Anthony Giddens egy évtizede írta azt Ön jön, Mr. Brown című könyvében, hogy a demokrácia először hatol az életünkbe. Első ránézésre meglepő kijelentés, amikor a demokrácia a világ számos pontján több évszázada létezik. De vajon hogy értette? S mi a helyzet nálunk? Csizmadia Ervin írása. 2017.01.05.

A tanító válság

Az akut migrációs válságesemények mellett kevesebb figyelem jut arra, hogyan változott meg az elmúlt fél évtizedben Európa társadalmainak belső helyzete. A jóléti állam még együtt hozta a jó oktatást és a demokratikus állampolgári közösséget, ám azóta szinte minden szétrepedt. De a válságok haszna éppen az, hogy tanulni lehet belőlük. Csizmadia Ervin írása a Figyelő-ben. 2016.12.23.

Populizmus és pluralizmus

A demokráciára leselkedő evidens veszélynek mindenki a populizmust tekinti. Létezik azonban egy másik veszély is, amit – Marc Plattner nyomán – radikális pluralizmusnak nevezhetünk. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren. 2016.12.16.

Van-e magyar alkat?

A magyar társadalom aktivitása meglehetősen csekély, szervezettsége elmarad a nyugati társadalmakétól. Ugyanakkor individualizmusa nagyon kifejlett. Csizmadia Ervin írásában Babits Mihály 1939-es: A magyar jellemről című írását alapul véve tekinti át a magyar társadalom számos jellegzetességét, s arra jut, hogy Babits jó néhány dolgot elég időt állóan észlelt. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikke. 2016.12.12.

Demokratikus leukémia?

A nemzetállam korában az elitek szabályokat kínáltak a népnek. Elit legyen a talpán, amely a mai, globalizált világban követhető szabályokat tud kínálni. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben nem is szabályokat, hanem például jogokat kínált fel az elit. Csizmadia Ervin a 24.hu hasábjain. 2016.11.29.

Történelem és történelmen kívüliség

Ha elvégeznénk egy akár felületes kutatást, azt látnánk: hol odafordulunk a történelemhez, hol elfordulunk tőle. 1990 után elfordultunk: a liberális demokrácia mai formája a történelemtől való nagy elfordulás. S lehet, hogy a liberalizmus mai gyengeségei visszahozzák a történelmet? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.11.24.

Liberálisok és demokraták

Az amerikai elnökválasztás eredménye és sok más fejlemény is azt mutatja, hogy liberalizmus és demokrácia korábban megbonthatatlannak tűnő egysége megrendülni látszik. A jelenlegi kor egyik legnagyobb kihívása, hogy vajon össze lehet-e újra illeszteni őket. De miért állott elő ez a helyzet? Csizmadia Ervin a Lánchídrádió: Szabad gondolat című műsorának vendége volt.

Amerika, liberalizmus, populizmus.

November 20-án, vasárnap reggel 8 órától Csizmadia Ervin a Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorának vendége lesz. 2016.11.20.

Amerika két arca

Csizmadia Ervin a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában a két Amerikáról beszélt. 2016.11.07

Demokrácia vagy autokrácia

A magyar politikai közbeszédben a demokrácia egyetlen formájaként a liberálist ismerjük el. Számos gondolkodó figyelmeztet azonban bennünket arra, hogy a világban a demokráciáknak több fajtája is ismert. Vajon demokrácia-e még az, amelyik nem liberális? S mi a helyzet Magyarországgal? Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben. 2016.11.04.

Jurassic politika?

Az amerikai elnökválasztási kampányról maga az amerikai társadalom is nagyon végletesen nyilatkozik. Van, aki szerint ez az amerikai történelem legpiszkosabb kampánya. Mások szerint a problémák mélyén az amerikai politika „eljurrasicosodása” áll. Hogy mit is jelent ez? Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2016.10.27.

Kormány és ellenzék

A régi parlamentáris politizálásban magától értetődött, hogy masszív kormányokkal masszív ellenzékek állnak szemben. 2010 óta ez megváltozott. Annak, hogy az ellenzék nem tud erősebbé válni, nem csupán személyi és szervezeti, hanem mélyebb okai is vannak. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

Konszenzus vagy többségi elv?

A rendszerváltás idejétől két demokrácia-felfogás küzd egymással Magyarországon: a konszenzusos és a többségi. Az első másfél évtizedben az előbbi, az utóbbi tíz évben a második került fölénybe. A legtöbb konfliktus e miatt van, s kérdés: vissza lehet-e térni a konszenzuális demokráciához. Csizmadia Ervin a Népszavában.

Népszavazás után

A Méltányosság a népszavazás kapcsán sok helyen írt elemzést és sok felé szerepelt. Olvasóink megtalálhatják, mit mondtak és mit írtak elemzőink az események értékelése kapcsán. 2016.10.07.

Elsöprő kisebbség?

A népszavazás ezernyi tanulsága között talán elsikkad az, hogy bár a kormány helyzete szilárdnak látszik, de ellenzéke most bizonyos babérokat aratott. Vajon a népszavazás sikertelensége kimozdítja-e a bal-liberális ellenzéket a holtpontról? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2016.10.04.

A félkarú óriás

A pártok ma már csak úgy tudnak hatékony gépezetekké válni, ha maguk körül politikai, gazdasági és kulturális hálózatokat építenek. De még a legnagyobb pártok sem egyformán jók minden területen. A Fidesz például nagy hálózati tőkével bír itthon, de külföldi beágyazottsága lényegesen gyengébb. Csizmadia Ervin interjúja a Figyelőben. 2016.09.29.

Az Őszöd előtti pillanat

Éppen tíz éve, 2006 szeptember 9-én jelent meg Orbán Viktor cikksorozatának utolsó része, az akkori Magyar Nemzetben. Egy héttel az előtt, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra került volna, az ellenzék vezetője áttekintette a magyar politikát. Vajon mi az aktualitása az akkori Orbán-írásoknak? Csizmadia Ervin elemzése az Élet és Irodalomban. 2016.09.19.

A network-elit

Manuel Castells, neves spanyol hálózatkutató nemrégiben életmű-összegző írást tett közé. A politikai hálózatok témája 25-30 évben jelen van a nyugati közéletben. Ehhez képest nagyon meglepő, hogy itthon még mindig gyerekcipőben jár a téma vizsgálata. a fő tétel persze röviden is összefoglalható: amelyik politikai erőnek sokk a hálózati kapacitása, mint riválisaié, az versenyelőnyben van. Csizmadia Ervin írása. 2016.09.02.

Múlt a jelenben

Nem könnyű hónapjait éli Európa. A válságjelek egyik része a bevándorlásból adódik, a másik – ezzel is öszszefüggésben – a demokráciák belső problémáiból. A világban egyre több szerző foglalkozik azzal, hogy Kelet-Közép-Európában újra fontossá válik a szocializmus előtti múlt öröksége. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben. 2016.09.26.

Diskurzus a bevándorlásról

Noha jó ideje a közgondolkodás centrumában áll a migráció témája, voltaképpen nagyon keveset tudunk róla. Pontosabban Európa keleti része nem igazán érti, qa nyugatiak miért „erőltetik” a témát, a nyugatiak pedig egyáltalán nem értik a keletiek ellenállását. Vajon érthetjük-e jobban a másik felet? Ez az első lépés a probléma értelmezéséhez. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2016.08.15.

A politikai agresszióról

Sok mindenre gondolunk, ha a politikai agresszió növekedéséről beszélünk. Ritkán kerül viszont szóba, hogy a politikai ciklusidő meghosszabbodása is okozhatja az agressziót és türelmetlenséget. 2006-ig négy évenként cserélődtek a kormányok. azóta megváltozott a helyzet. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.08.10.

Megújulhat-e az ellenzék?

Miközben a világ kaotikus sebességgel, szinte követhetetlenül változik, egy dolog állandónak s nagyon is követhetőnek tekinthető: a magyar ellenzék állapota. Már nem mondják annyit, hogy Orbán takarodj. Már tudják, hogy a szervezeti széttagoltsággal kezdeni kell valamit. De két dolgot még mindig nem tudnak. Csizmadia Ervin cikke a 24.hu-n.

Össznépi frusztráció

A szembenállás a politika éltetője de mára ez már elég elviselhetetlen mértékű. Ennek egyik oka, hogy a választások ma nem teremtenek erős többségeket. Ahol pedig erősek a többségek (mint Magyarországon), ott abból van a baj. Mindenesetre mindenki frusztrált; az is, aki nyer, s az is, aki veszít. Csizmadia Ervin elemzése a Figyelőben. 2016.07.28.

Az informális hatalomról

Ahhoz képest, hogy a körülöttünk lévő világ milyen gyorsan alakul át, meglepő, hogy a fogalmaink sokszor nem követik a változásokat. Például nemigen elemezzük a politika körüli informális szerveződéseket. Politológiai értelemben pedig az informális befolyás a döntéshozatal része. Kár összeesküvés-elméletről beszélni ott, ahol nem erről, hanem informális befolyásról van szó. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben. 2016.07.25.

Az elszabadult Django

Egy francia filozófus 15 évvel ezelőtt azt írta, hogy az univerzalizmus háttérében minden más érték illegalitásba vonul. A Brexit kapcsán, de attól függetlenül látjuk, hogy az illegalitásba vonult értékek, identitások, attitűdök nagy lendülettel előtörnek újra. Mindez teljesen új elemzői magatartásra késztethet minket. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.07.06.

Komolyan véve Fukuyamát

Az elmúlt két és fél évtizedben a magyar közéletben Fukuyma híres mondatát („vége a történelemnek”) körülbelül annyit idézték, mint Bibó híres mondatát („demokratának lenni annyi, mint nem félni”). Önmagában egyik se sokat mond. Viszont 27 évvel születése után érdemes megnézni, mit is tartalmaz Fukuyama híres elmélete, és melyek a ma is hasznosítható tanulságai. Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.

A baloldal dilemmái

Nemsokára kongresszust tart a magyar baloldal vezető erejének számító MSZP. Nem hagyományos esélylatolgatásra vállalkozunk, hanem három nagy formátumú külföldi politikus egy-egy mondatát ajánljuk a megújulást kereső baloldaliak figyelmébe. Csizmadia Ervin írása a Dinamó blogon. 2016.06.17.

A kohézió ereje

Nem feltétlen csak a futball teremthet kohéziót, hanem sok minden más is. Magyarországon történetesen több, mint negyed évszázad alatt nem jutottunk sokkal közelebb e talányos, de nagyon fontos fogalom megértéséhez. A labdarúgó EB nagyon jó alkalom, hogy ezen az is elgondolkodjon, aki még soha nem tette. A Méltányosság nem úgy hirtelenjében, hanem 9 éve beszél a társadalmi kohézió erejéről. Csizmadia Ervin írása. 2016.06.16.

Törésvonalak: hol és mi?

A politikai elemzők rég óta hadakoznak annak megállapításával, hogy manapság hol húzódnak a törésvonalak. A bal-jobb skáláról sokszor leírtuk már, hogy nem feltétlen működőképes, és hasonlóan vagyunk liberális-konzervatív törésvonallal is. De akkor van magyarázat? Csizmadia Ervin szerint igen. 2016.06.06.

Új nemzetállam-elmélet

Európában és Magyarországon is állóháború van a globális struktúrák és a nemzetállam hívei között. Ugyanakkor vannak új megközelítések is, amelyek rávilágítanak az ilyen szembenállások terméketlenségére. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben megjelent cikkében – többek között – egy ilyen elméletet is felidéz, s azt javasolja: gondoljuk újra ezt a dolgot. 2016.06.03.

Az antipolitika kora?

A nemzetközi politikai elemzők is egyre többet foglalkoznak a hagyományos liberális-demokratikus intézmények válságával. Az egyik legnagyobb kihívásnak két antipolitikai mozgalmat látnak, a populizmust és a technokrácia növekvő uralmát. Az Aspen Review nevű folyóirat tematikus összeállítást szentelt a témának, Csizmadia Ervin a folyóirat cikkeiről írt a Figyelőben. 2016.05.20.

Populizmus és liberalizmus

A populizmust – teljesen tévesen – önmagában álló jelenségként szokás vizsgálni. Holott a populizmus terjedése nagyon is azonosítható folyamatokkal függ össze. Az egyik ilyen jelenség nemzetállami: a liberális ideológiának az elmúlt évtizedekben egyetemessé váló szerepe. A másik nemzetek fölötti: a globális technokrácia megjelenése.  Csizmadia Ervin elemzése a Magyar Nemzetben. 2016.05.06.

Európai harmadik út?

Manapság nemzetállam és európai egység mintha szemben állnának egymással. "Globalisták" és "szuverenisták" nem győzik hangoztatni, hogy két külön világban élnek. Érdemes azonban a kérdést a hagyomány felől is átgondolni: két egyaránt fontos hagyomány, amelyet a jövőben integrálni kell. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.04.29.

Pótolható-e egy forradalom?

Az 1989-90-es átmenet Bibó-i értelemben vett „határolt forradalom” volt. Akkor is és azt követően sem történt azonban meg az 1945 utáni  nyugat-európai demokratikus átmenet állampolgári nevelési forradalma. A magyar demokrácia az elmúlt 25 évben úgy működött, hogy hiányzott belőle a társadalmi alátámasztottság. Csizmadia Ervin a Magyar Nemzetben írt elemzést arról, hogy lehet-e tudatos demokratikus állampolgári nevelés nélkül működőképes demokráciát építeni. 2016.04.08.

Az egyenlőség reménye

A világban egyre nagyobb az egyenlőtlenség, miközben a tehetetlenség is növekszik az egyenlőtlenségek csökkentését illetően. A Foreign Affairs nemrégiben tematikus összeállítást közölt a témáról, s ebben jelent meg Pierre Rosenvallon nagyszabású tanulmánya. A tanulmányt Csizmadia Ervin mutatja be a Figyelőben. 2016.03.31.

Egyetemesség és illegalitás

Nem nehéz észrevenni, hogy a politikai verseny új jelensége az „illegalitásba” vonulás. az egyik térfélén van a kormányoldal, amely valamilyen eszme, ideológia nevében lép fel, s van az ellenzék, amely „kivonul” és külön világot alapít. Mindez nem igazán emlékeztet azokra az időkre, amikor kormányon és ellenzékben lenni is jó volt. 2016.03.28.

Jöhet-e új ígéret?

1990-től napjainkig az MSZP és a Fidesz versenyzett egymással ígéretek dolgában. A többi párt – félreértve a helyzetet – úgy ítélte meg: nincs szükség ígéretekre, mert azok nem illenek bele a „racionális” politikába. Nyugati kutatások nagyon is azt mutatják, az emberek várnak az ígéretekre. De vajon van-e ma ígéretes párt a Fideszen kívül? Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2016.03.13.

Klebelsberg és Móricz

Az elmúlt napokban újra előkerült (s nem épp pozitív összefüggésben) Klebelsberg Kunó, hajdani kultuszminiszter neve és munkássága. Csizmadia Ervin a Mandineren írt rövid cikkében felidézi azt a beszélgetést, amely közte és Móricz Zsigmond között zajlott le, 1927-ben. 2016.02.06.

Ez nem egy tory ország

Évet összegző interjút adott a Magyar Nemzetnek Csizmadia Ervin. Ebben egyebek között kitér arra is, hogy Magyarországon milyen típusú jobboldaliságnak vannak hagyományai, s megállapítja, hogy az angolszász típusú konzervativizmusnak kevéssé. De ha nem ilyen a magyar konzervativizmus, akkor milyen. Az interjúból kiderül. 2016.01.01.

Tíz jó tanács

Lehet-e szólni a magyar politikában egyszerre mindenkihez? A széttöredezett közéletben tehetünk-e javaslatokat egyszerre mindenféle ideológiák képviselőinek? De legfőképp: mi az, amit mondhatunk?. Csizmadia Ervin a Mandineren megpróbál 10 jó tanáccsal előállni. Ehhez olyan jelentős gondolkodókat, művészeket  hív segítségül, mint Bibó István, Blaise Pascal, Daniel Baremboim vagy John Stuart Mill. 2015.12.28.

Brazil falfirkák titka

A magyar társadalom működésének megértése volt az ATV ünnepi beszélgetésének témája. A téma keretében Csizmadia Ervin felhívta a figyelmet, hogy a magyar társadalom megértésében sokat segíthetnek a külföldi példák. Szóba hozta, hogy fontos politikatudományi kutatások zajlottak például falfirkák ügyében. Vajon mit üzennek nekünk az olyan falfirkák, hogy „I want promises”? 2015.12.22.

Ingatag-e a magyar demokrácia?

1910-ben Ignotus cikket írt a Nyugat-ban a dualizmus ingatag alapjairól. Meplepődünk, ha  ezt a cikket ma újraolvassuk. S különösen érdekes összehasonlítanunk a mi korunkat az ő korával. Meglehet, hogy az 1989-90-ben létrehozott demokratikus rend már kezdetben sem volt olyan erős, mint azt sokan és sokáig hittük? Csizmadia Ervin elemzése. 2015.12.07.

Kinél van az adu ász?

A nemzetközi politikában rég óta vita folyik arról, hogy vajon egy világállam (világtársadalom) felé közelítünk-e, avagy a nemzetállamok megőrzik stabilitásukat.  A mostani menekültválság mintha az előbbi álláspont híveinek győzelmét hozná, de a nemzetállami érvelést sem lehet leírni. Csizmadia Ervin összefoglalja a két irányzat lehetséges érveit. Az írás a Figyelő friss számában olvasható. 2015.11.21.

Van-e élet a tiltakozáson túl?

Az ellenzéki pártok egyik legfontosabb feladata mindenütt a világon, hogy elhitessék: valódi alternatívát jelentenek a regnáló kormánnyal szemben. Ez a követelményen túlmutat az egyébként megszokott ellenzéki tiltakozáson. De vajon a hazi ellenzék – s főleg a régi ellenzéki pártok – túlmutatnak-e? Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren

A politikai vezetésről

A mai politikában egyre kevésbé fontos az ún. liberális-konzervatív, vagy a bal-jobb tengely. Helyettük megnövekedik a „vezetni – nem vezetni” törésvonal jelentősége. Ez azt jelenti, hogy a választók mind jobban mérlegelik, hogy egy pártban vagy politikusban mennyire látnak  vezetési kvalitásokat. Vajon szabad-e, kell-e vezetni egy országot? Vagy hagyjunk mindent a spontaneitásra? Csizmadia Ervin esszéje a HVG-ben. 2015.10.29.

A Magyarország-Európa nexus

Most, amikor a menekültválság kellős közepén vagyunk, talán nem időszerű azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy Magyarország nemzetközi beágyazódása sosem volt problémamentes, és a hazai politikai elit ténykedését sokszor fogadta értetlenkedés a nyugati világ részéről. A probléma napjainkban legfeljebb újra megjelent, de messze nem új. Csizmadia Ervin 3 részes cikksorozata a Mandineren. 2015.09.23.

Az ideológiák harca és a migráció

A 21. század elejének politikája olyan társadalmi struktúrát preferál, amelyben az emberek akkor érzik jól magukat, ha olykor végletesen megkülönböztetik magukat másoktól. De ez még nem elég: nem elég, hogy „mások” vagyunk, a tőlünk eltérő értékeket vallókat csak úgy tudjuk szemlélni, mint ártó lényeket, akiket ki kell iktatni, marginalizálni kell… Csizmadia Ervin írása, mely a Mandiner felkérésre készült, a Migráció és mi című cikksorozat keretében.

Van-e valami a kormányon túl?

A bevándorlás ügye nagyon élesen megmutatja, hogy Magyarországon a kormányon kívül lényegében nincs politikai cselekvő. A bevándorlás ügyében persze kitüntetett felelőssége van a kormánynak. De a társadalmi élet szinte minden területén így van; csak a kormány van a pályán s hiányoznak a közvetítő vagy társadalmi intézmények. Hogy mióta és miért? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

A szürke köd

Mióta a liberális demokrácia létrejött Magyarországon, az óta a politika elsősorban belpolitika. Sajátos paradoxon, hogy miközben az uralkodó nézet szerint a nemzetállamoknak vége, a gondolkodási logikában minden a nemzeti érdekekről, s alig valami a nemzetközi összefüggésekről szól. Csizmadia Ervin a görög válságot és Matolcsy György könyvét is szóba hozza a Mandineren.

Társadalom és ellenállás

Az előző hónapokban a magyar társadalom különböző mikro-csoportjai komoly utcai megmozdulásokban fogalmazták meg ellenérzésüket a fennálló rendszerrel szemben. Ezek az akciók az elmúlt hetekben látványosan alábbhagytak. Szokás szerint azonban elmaradt a történtek mélyebb kontextusba helyezése. Mi történik és mindennek mi köze a történelemhez? Csizmadia Ervin írása a július 10-ei ÉS-ben. 2015.07.10.

Bajban vannak-e a demokráciák?

Nagyot változott a világ az elmúlt 15 évben. A meghatározó véleményformálók elérkezettnek látták hát az időt, hogy alapjaiban értelmezzék újra a demokrácia világpolitikai helyzetét és kilátásait. A Méltányosság elemzései a májusi Élet és Irodalomból és a Figyelőből! 2015.06.26.

Hollandia, populizmus, Mozart

A Figyelő hetilap arra kérte az MPK igazgatóját, beszéljen kedvenc olvasmányairól. Csizmadia Ervin az utóbbi idők terméséből hármat említett meg: egy könyvet a jelenig elérő holland történelemről; egy tanulmányt a politikatudomány ember-iszonyáról; és egy Mozart-életrajzot, amelyben a zeneszerző adakozó kedvéről is szó esik. Politikatudomány, történelem, zene egy helyen2015.06.26.

Két korszellem

A Fidesz mai fölénye ugyanarra az okra vezethető vissza, mint az 1994-2010 közötti időszakban a bal-liberális oldalé: a korszellemre. Akkor a liberális demokrácia globális értékrendje vitathatatlan volt, ma rengeteg kihívás éri egy nemzetállami gondolkodásmód felől. Ráadásul újabban a magyar történelem is bejelentkezik. Csizmadia Ervin elemzése a Mandineren.

Új könyv

A Social Affairs Unit (London) kiadásában megjelent a The Second Term of Viktor Orbán. Beyond Prejudice and Enthusiasm című tanulmánykötet. A könyvben helyet kapott Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya - The Fidesz Phenomenon: an Alternative Approach. Kattints a részletekért!

Liberalizmus vs. liberalizmus?

A liberalizmus most tetszhalott állapotban van Magyarországon. Feltámadásához sok minden szükséges. Például annak a viszonyrendszernek az átgondolása, ami a liberális szellemiség és a liberális pártpolitika között feszül. Csizmadia Ervin a Népszabadságban megjelent cikkében liberális ideológia történelmi hatóképességével állítja szembe mai ellentmondásait. 2015.06.20.

Népi-urbánus vita? Nem!

25 évvel a rendszerváltás után tisztán látszik, hogy a magyar politika fő törésvonala nem – mint sokáig gondoltuk – népiek és urbánusok, hanem a „mintakövetők” és a „mintaformálók” között húzódik. A magyar bal-liberális tábor az előbbi, a kormányoldal az utóbbi táborba tartozik. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.

Az örök oligarchia

Noha úgy tűnik, minden parlamenti ciklusnak új oligarchiája van, ez csak a látszat. Egy történelmi tárgyú könyv feldolgozásából kiderül: a magyar politikatörténet állandó kísérőjelensége az oligarcha és az oligarchia. De más fogalmak is végigkísérik történelmünket, mint például a harc, amit elődeink „bőszülten” vívtak. Prohászka Lajos 1936-ban írott művét Csizmadia Ervin olvasta újra és ír róla az Élet és Irodalomban. 2015.05.15.

Az autokrácia démona

Számít-e valamit, hogy ki beszél az autokráciákról? Továbbá számít-e, hogy mit mond azokról? És még tovább: van-e jelentősége annak, hogy egy miniszterelnöki beszédről milyen videó-felvételek készülnek? Csizmadia Ervin írása a Mandiner-en. 2015.05.12.

A Fidesz mélyrepülése és a külföld

A kormányzópárt az elmúlt fél évben elveszítette nem csak szavazóinak egy részét, de közéleti befolyását és magabiztosságát is. Belső törésvonalak jelentek meg a párton belül. Meglepő azonban, hogy a magyarázó okok között ritkán esik szó a külföldnek (mint a „legerősebb ellenzéki pártnak”) a szerepéről. Csizmadia Ervin írása a Mandineren. 2015.04.28.

A megmaradás törvénye

A két Magyarország létezése meglepetés lenne? Egyáltalán nem. Viszont valamit azért érdemes lenne kezdeni vele. A két Magyarországot kell végre berendezni, úgy hogy mindenki megmaradhasson annak, ami, s mégse érezze senki kirekesztettnek, elnyomottnak, nem egyenrangúnak magát. Csizmadia Ervin elemzése a Mandiner-en. 2015.04.03.

Kohézióépítés és politikai realitások

Március 11-én, a Kossuth Klubban mutatta be a Méltányosság Csizmadia Ervin: A következő Magyarország című e-bookját. A tartalmas beszélgetésen Böcskei Balázs és Karácsony Gergely vett részt. A szerzőnek a témával kapcsolatos interjúi pedig itt nézhetők és hallgatók meg. Kattintson a részletekért!

A következő Magyarország

Ingyenesen letölthető Csizmadia Ervin (és a Méltányosság) első e-bookja! A szerző a politikai együttműködés újraalapozásán túl, a jobb- és a bal-liberális oldal közötti nagykoalíció mellett érvel. Így esély nyílhat Magyarország legnagyobb problémájának, az ország kettészakadásának áthidalására is. 

A liberális demokrácia fundamentumai

Sokszor beszélünk arról, hogy a liberális demokráciának nincs alternatívája. Ha nincs is, célszerű vitatkoznia a liberalizmus és demokrácia viszonyáról. A nol.hu-on Csizmadia Ervin ráadásul egy 19. századi liberális, John Stuart Mill nézeteit veszi alapul, s írása végén egy 19. századi magyar gondolkodóval zár. 2015.03.02.

A következő Magyarország

Új e-bookja kapcsán Csizmadia Ervin az Origo hírportálnak, valamint a Klubrádió Reggeli gyors és a Lánchíd Rádió Szabad gondolat műsoraiban is kifejtette véleményét. Kattints a részletekért! 2015.03.02.

Miért hatékony a jobboldal?

Ameddig a bal-liberális ellenzék nem foglalkozik súlyának megfelelően azzal a kérdéssel - e helyett megelégszik a diktatúrázással -, miért alakult ki egyensúlytalanság a jobb- és a baloldal között, addig nem számíthat érdemi előrelépésre. A jobboldal felemelkedése nem volt előre megírva, de voltak erre „hajlamosító” tényezők. Csizmadia Ervin nagyelemzése a Mandiner-en jelent meg. 2015.02.13.

A megtalált kultúra: Gyurcsány Ferenc évértékelése

Gyurcsány Ferenc sokadik évértékelőjét mondta, és jóval mérsékeltebb hangnemben a tőle megszokottnál. Habár sokszor használta a mai kormányra az önkény szót, s Orbán Viktor – nemes egyszerűséggel a – legkorruptabb magyar politikusnak nevezte, beszéde végén jött elő a farbával: a baloldalnak el kell ismernie a jobboldalt olyannak, amilyen. Csizmadia Ervin rövid elemzése a „megtalált kultúráról”. 2015.02.02.

Az amerikai kapcsolat

A magyar jobboldal Amerika-barátnak indult, de mára ez a trend megfordult. Hogyan és miért alakult ilyenné a helyzet? Mi köze Matolcsy Györgynek Amerikához? Miért csúszott félre az Amerika-politika az elmúlt négy évben? És hogy jön mindehhez az energiapolitika? Az MPK négy munkatárásnak elemzése. Az MPK négy munkatársának: Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Jenei András és Paár Ádám elemzése. 2014.12.16.

Jó ötlet-e a rendszerellenzékiség?

Egyre többen mondják az ellenzék térfelén, hogy bojkottálni kell október 12-ét. Az ellenzék (egy része) rég óta kacérkodik a rendszer-ellenzékiséggel, és nem logikátlanul. Csizmadia Ervin a Mandineren igyekszik megvilágítani a kérdést két aspektusból is: a jelenkor és  - szokása szerint – a történelem felől.  Vajon létrejöhet-e kormány és ellenzék együttműködésének új korszaka Magyarországon? 2014.09.22.

Az ellenzéki program

Nagyok az elvárások a leendő ellenzéki programot illetően. Sokan keveslik azt, ami eddig - programalkotás szintjén - történt. A nol-on megjelent írásában Csizmadia Ervin azt latolgatja, hogy vajon a "romeltakarítás" elegendő program-e. Első ránézésre kétségkívül nem sok. De lehet, hogy egy ennyire sokágú ellenzék számára ez a legkisebb közös többszörös? 2013.10.20. 

Gettysburg: 150

Abraham Lincoln 150 évvel ezelőtt mondta el híres gettysburgi beszédét. Akkori ellenfelei - ki hinné - nagyon leszólták. De az akkori ellenfelek mai utódai mindezért elnézést kértek. Hogyan tesznek gesztusokat Amerikában? És hogy kellene gesztusokat tennünk itthon? Csizmadia Ervin elemzése a Népszabadságban.
2012.11.24.

Poszt-posztkommunizmus, botrányok

Sokáig beszéltünk poszt- kommunizmusról. Ma talán már jogosult a poszt-posztkommunizmus kifejezés is. Ráadásul a két kifejezéshez a botránykeltés két különböző generációja kötődik.  Miért nem nagyon voltak botrányok a 2000-es évek elejéig? És miért szaporodtak el gombamód ma? Csizmadia Ervin elemzése a november 15-ei ÉS-ben. 2013.11.17.

Előválasztás a baloldalon?

A híradások szerint Bajnai Gordon ma egy újszerű forgatókönyvvel állt elő Mesterházy Attilának. A forgatókönyv előválasztási kampányt és vitát ajánl az Együtt-PM és az MSZP között. A forgatókönyv Magyarországon előzmények nélküli. Csizmadia Ervin röviden reflektál erre, felidézvén az MPK nyár elejétől hangoztatott álláspontját. 2013.08.23.

Intézet a kohézióért

A Méltányosság Politikaelemző Központ tematikus agytrösztté alakul át. A továbbiakban elsődlegesen preferált tematika a társadalmi és politikai kohézió kutatása és a témában való közéleti aktivitás. Mindemellett a méltányos hangvétel továbbra is marad. 2013.03.11.

Viszály és/vagy megállapodás

Az elitek közötti politikai együttműködés még a liberális demokráciákban sem magátólértetődő. Ott van rá nagyobb esély, ahol hosszabb hagyományra támaszkodik. Ahol a hagyomány viszálykodó, a liberális demokrácia keretei között sem együttműködőek az elitek. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban. 2013.08.16.

Európa-vita

A Népszabadságnak írott cikkében Csizmadia Ervin vitatja azt az elképzelést, miszerint az értelmiség feladata Európában (és itthon) új eszmék adása volna. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a túlságosan polarizálódó elitek kitalálják: mit kezdjenek egymással. Az elitek közötti együttműködés kreatív kimunkálása ugyanis nyerő stratégia lehet Európában és idehaza egyaránt.  2013.07.31.

Amerikai futball és magyar politika

Van-e valami szerepe a hagyománynak a magyar politikában, azon túl, hogy vannak hagyományba ragadt és a hagyományokat jórészt zárójelbe tevő pártok?  Ám a hagyomány részesei azok a pártok is, amelyek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen. S hogy még fokozzuk a zavart, ide hozzuk az amerikai focit is. 2012.12.18.

A demokrácia alapjai

Róna Pétert jobbára "a devizahitel mint rossz termék" szószólójaként ismeri a közönség. Kevés visszhangot váltott ki életrajzi kötete,  amely "Miskolctól Oxfordig" címmel látott napvilágot. Róna ebben a könyvben nagyon érdekes dolgokat mond - többek között a demokrácia társadalmi alapjairól. Interjúja alkalmat teremt arra, hogy állampolgárságról, társadalmi kohézióról és politikai nevelésről beszéljünk. 2013.04.05.

Az ellenzék és az EU

Most, hogy Brüsszelben megszületett a megállapodás a 2014-2020 közötti költségvetésről (s amelynek Magyarországra vonatkozó részét természetesen homlokegyenest ellentétesen értelmezi a kormány és az ellenzék), érdemes egy rövid gondolatmenet erejéig szóba hozni egy olyan kérdést, amelyet a maga sokrétűségében ritkán szoktunk megvizsgálni... 2013.02.12