Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja a venezuelai válság kapcsán a hiba és gőg történelmi szerepét.

A nemzeti petíció jó esetben alulról jövő kezdeményezés, melyet a döntéshozók átgondolhatnak, majd akár a megvalósítás, akár a petíció elutasítása következményeiért politikai felelősséggel tartoznak. Zsolt Péter nyilatkozata.

Manapság egyre jobban háttérbe szorulnak a klasszikus politikai képviseletet nyújtó törvényhozások. Ehelyett a politikusoknak a digitális térben kell megteremteniük a közelséget a választókkal. Zsiga Bulcsú interjúja.

Zsolt Péter a Substack-en elemzi az elit előítéletes kommunikációjának jellegzetességeit a Lázár-beszéd kapcsán.

Kapitány István és Orbán Anita leigazolásával Magyar Péter azt mutatja, hogy követi a domináns pártok elleni sikerreceptet – de ez komoly veszélyt is hordoz magában. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Rajnai Gergely az ATV Heti Világhíradó című műsorában a Trump-kormányzat első évét értékelte, kiemelve, hogy a trumpi külpolitika az intézményeket háttérbe szorítja, a vezetői megegyezések jelentőségét viszont felerősíti.

Ritkán bukott meg „nagy kormánypárt” a magyar politikában. A kivétel: 1905. január 25. Az akkori helyzet és a mai tanulságok. Csizmadia Ervin írása.

Zsolt Péter Sebes György Mélyvíz című műsorában politika és személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt.

A demokrácia elmúlt évtizedei azt mutatják, hogy épp a tőle remélt sokszínűség egyelőre nem tudott megmutatkozni. Meglehet, a demokrácia is csak egyféle lehet? Csizmadia Ervin esszéje.

Paár Ádám bemutatja egy 19. századi példán, hogyan tud hatni egy kicsi állam vezetője a nagyokra.

Van egy mondás: mindenkit csak arra lehet megtanítani, amit úgyis tud. De arra nagyon. És amit nem tudunk? Csizmadia Ervin blogja.

Vezetőkre mindig szükség van. De hogy kinek mi a jó vezető, az folyamatosan változik. Lakatos Júlia a Méltányosság nemrég megjelent iratát ismertette.

Zsolt Péter a Hírklikk-nek a személyeskedő nyelvhasználat terjedését egy szociálpszichológiai modellel magyarázta.

Sokszor kérdezzük, „Mi lett volna ha?” Egy kiállítás kapcsán Lakatos Júlia blogjában a történelmi alternatívák máig tartó hatásairól ír.

Paár Ádám bemutatta a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában azt, hogyan ábrázolta A kőszívű ember fiai 1848 eszméit.

A Méltányosság hagyományaihoz híven konferenciával zárta az évet, amely ezúttal a politikai vezetésről és a politikai vezetőkről szólt. Összefoglalónk a december 16-i eseményről.

A kormánypárt paradox módon elkezdett a Tisza ellenzékeként viselkedni, ezáltal elvesztette a hatalmi és az ellenzéki szerepkészlet párhuzamos alkalmazásából fakadó előnyt.

A magyar politika utóbbi két évének új típusú politikai versenyéről beszélt Csizmadia Ervin a december 26-ai Egyenes beszédben.

Európa szerte érvelnek politikusok amellett, hogy az Európai Unió megújulásra szorul. A Méltányosság új sorozatában azoknak az agytrösztöknek a munkásságát mutatjuk be, amelyek szellemi munícióval látják el a megújulási törekvéseket. A második részben az orosz-ukrán háború kezelésére vonatkozó javaslatokat tekintjük át.

Nem kétséges, hogy a politika élén álló két főszereplő a párt és a kormány. Csizmadia Ervin új e-bookja a Google Play áruházból érhető el.

Paár Ádám beszélt a Dózsa-felkelésről a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.

Zsolt Péter a Fidesz és a Tisza szavazóit csoportosította, valamint az erőviszonyok közti különbséget értelmezte a KlikkTv-ben.

December 16-án, a PIM-ben a Méltányosság bemutatta a HVG-ben megjelenő elemzését a magyar és európai vezetői felfogásokról, valamint a Mélyfúrás című magazin legújabb számát.

A pártpolitika három meghatározó eleme közül egyre kevésbé az eszme, annál inkább a pártszervezet és a vezető játssza a meghatározó szerepet. Csizmadia Ervin a KlikkTV-ben.