Zsolt Péter Madarász Csabával beszélgetett az Integritás podcastban a petíciók demokratikus lehetőségeiről.

A 18. századi végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalommal már nem írhatók le a mai hatalmi ágak. Mi és miért változott a 21. századra? Csizmadia Ervin írása.

Paár Ádám az Amerikai film magyar szemmel című sorozat hatodik részében bemutatja az amerikai demokrácia és a természet kapcsolatát.

A minap lezajlott szlovén választás nagyon sok tanulsággal szolgálhat az április 12-e utáni magyar politikára nézve – de nem úgy, ahogy a legtöbb elemző gondolja. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Március 18-án a HVG Címlapsztori című szalonjának vendége volt Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a HVG újságíróinak kérdéseire elmondta, hogy a mostani helyzetet csak a rendszerváltás 36 évének folyamatán keresztül érthetjük meg.

Paár Ádám a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában beszélt az 1930-as évek politikai kultúrájáról.

Rajnai Gergely Qubiton megjelent írása azt vizsgálja, a magyar demokráciáról mit mond el a pártverseny jelenlegi mintázata – ami érdekes módon inkább a hidegháború Nyugat-Európáját idézi, és még nem jutott el arra a fejlettségi szintre, amit Nyugat-Európa már a ’90-es évekre elért.

Sokak szerint a demokrácia akkor működik jól, ha a törvényhozás leképezi az adott társadalom sokszínűségét és a mandátumhoz jutó pártok megjelenítik azt. A magyar társadalom ehhez képest úgy tűnik, hogy kész erről lemondani, ami mögött a magyarok individualizmusa állhat. Zsiga Bulcsú interjúja a Hírklikken.

Az 1990-es magyar rendszerváltás idején az USA visszafogottan szólt bele az átmenet fejleményeibe. A Biden-kormányzat idején változott ez a politika, s ennek köze van a Tisza felemelkedéséhez. Csizmadia Ervin írása a Substack-en.

Mi történik, ha kiesik egy párt örökös ellenfele? Van élet a kívánt rendszerváltás után? Lakatos Júlia írásáról a Hírklikk közölt recenziót.

Zsolt Péter szerint a kognitív disszonancia úgy oldható fel a politikában, ha a NATO-t támadó félként, Oroszországot pedig védekezőként állítják be. Úgy véli, a Fidesz akár rá is kényszerülhet ennek a narratívának az átvételére. A teljes interjú a Hírklikken olvasható.

Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.

Mintha Magyarországon folyamatos rendszerváltozás lenne, történelmileg minden rendszer igyekszik meghaladni elődjét. Vajon mit jelent ilyen szempontból, hogy az MSZP 1990 óta először nem indul a választáson? Lakatos Júlia blogbjegyzése.

Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.

Az ajánlásgyűjtés nem csak a jelöltállítás miatt fontos. Egyrészt a követők így győződhetnek meg arról, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel, másrészt pedig alkalmat biztosít a pártok és a választók közötti kapcsolat erősítésére. Zsiga Bulcsú interjúja az Inforádiónak.

„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!

Paár Ádám a Hírklikken beszélt a kisállamok sikerének titkáról.

Paár Ádám kifejtette a Nők Lapja Caféban, hogy az Epstein-ügy nem egyedülálló a brit királyi botrányok történetében.

A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről a Hírklikk közölt áttekintő recenziót.

Zsiga Bulcsú az Index kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy milyen ideológiai trendek és pártpolitikai fejlemények vezettek az MSZP eljelentéktelenedéséhez.

Az április 12-ei választás után sokféle forgatókönyv érvényesülhet. A legérdekesebb talán, ha kétpártrendszer lesz. A kétpártrendszert pedig nem is biztos, hogy csak a Tisza Párt szeretné.  Csizmadia Ervin interjúja.

Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.

Paár Ádám Cs. Szabó László Roosevelt című könyve alapján elemzi az amerikai domináns pártrendszer változását.

Zsolt Péter a Klikktv-ben Lázár János előítéletes mondatainak a szociálpszichológiailag feltárt keretét elemezte, kitekintve az Egyesült Államokra, ahol szintén zárt és nyitott gondolkodásúak csapnak össze, mely összecsapás lényege épp az, hogy a nyitott kerüli az erőszakot.