„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!

Paár Ádám a Hírklikken beszélt a kisállamok sikerének titkáról.

Paár Ádám kifejtette a Nők Lapja Caféban, hogy az Epstein-ügy nem egyedülálló a brit királyi botrányok történetében.

A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről a Hírklikk közölt áttekintő recenziót.

Zsiga Bulcsú az Index kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy milyen ideológiai trendek és pártpolitikai fejlemények vezettek az MSZP eljelentéktelenedéséhez.

Az április 12-ei választás után sokféle forgatókönyv érvényesülhet. A legérdekesebb talán, ha kétpártrendszer lesz. A kétpártrendszert pedig nem is biztos, hogy csak a Tisza Párt szeretné.  Csizmadia Ervin interjúja.

Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.

Paár Ádám Cs. Szabó László Roosevelt című könyve alapján elemzi az amerikai domináns pártrendszer változását.

Zsolt Péter a Klikktv-ben Lázár János előítéletes mondatainak a szociálpszichológiailag feltárt keretét elemezte, kitekintve az Egyesült Államokra, ahol szintén zárt és nyitott gondolkodásúak csapnak össze, mely összecsapás lényege épp az, hogy a nyitott kerüli az erőszakot.

A magyar politika a majdnem-kétpártrendszer felé tart. E folyamatban az elmúlt két év hozott óriási változást, mert míg a Fidesz nem tudta leszalámizni ellenzékét, addig a Tisza Párt szinte a Fidesz helyett is elvégezte ezt a munkát. De azért a Fidesz sem ártatlan kétpártrendszer-ügyben. Csizmadia Ervin írása.

Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja a venezuelai válság kapcsán a hiba és gőg történelmi szerepét.

A nemzeti petíció jó esetben alulról jövő kezdeményezés, melyet a döntéshozók átgondolhatnak, majd akár a megvalósítás, akár a petíció elutasítása következményeiért politikai felelősséggel tartoznak. Zsolt Péter nyilatkozata.

Manapság egyre jobban háttérbe szorulnak a klasszikus politikai képviseletet nyújtó törvényhozások. Ehelyett a politikusoknak a digitális térben kell megteremteniük a közelséget a választókkal. Zsiga Bulcsú interjúja.

Zsolt Péter a Substack-en elemzi az elit előítéletes kommunikációjának jellegzetességeit a Lázár-beszéd kapcsán.

Kapitány István és Orbán Anita leigazolásával Magyar Péter azt mutatja, hogy követi a domináns pártok elleni sikerreceptet – de ez komoly veszélyt is hordoz magában. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Rajnai Gergely az ATV Heti Világhíradó című műsorában a Trump-kormányzat első évét értékelte, kiemelve, hogy a trumpi külpolitika az intézményeket háttérbe szorítja, a vezetői megegyezések jelentőségét viszont felerősíti.

Ritkán bukott meg „nagy kormánypárt” a magyar politikában. A kivétel: 1905. január 25. Az akkori helyzet és a mai tanulságok. Csizmadia Ervin írása.

Zsolt Péter Sebes György Mélyvíz című műsorában politika és személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt.

A demokrácia elmúlt évtizedei azt mutatják, hogy épp a tőle remélt sokszínűség egyelőre nem tudott megmutatkozni. Meglehet, a demokrácia is csak egyféle lehet? Csizmadia Ervin esszéje.

Paár Ádám bemutatja egy 19. századi példán, hogyan tud hatni egy kicsi állam vezetője a nagyokra.

Van egy mondás: mindenkit csak arra lehet megtanítani, amit úgyis tud. De arra nagyon. És amit nem tudunk? Csizmadia Ervin blogja.

Vezetőkre mindig szükség van. De hogy kinek mi a jó vezető, az folyamatosan változik. Lakatos Júlia a Méltányosság nemrég megjelent iratát ismertette.

Zsolt Péter a Hírklikk-nek a személyeskedő nyelvhasználat terjedését egy szociálpszichológiai modellel magyarázta.