Csizmadia Ervin
TagÚj ideiglenesség?
A végleges rendszer helyett lehet, hogy újabb ideiglenesség következik, ugyanis nincsenek meg a rendszer véglegesítésének a feltételei – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
Politikai nevelés
Nyugat-Európában a (politikai) nevelés történelmileg természetes, integráns adottság; Magyarországon sohasem volt – s ma sem – az. Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
A win-win játszma vége?
Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
„Mit kezdjünk” – A Méltányosság sorozata a Népszabadságon – I. rész
Magyarországon egyre feszültebb a politikai helyzet. A kormány az IMF-fel való tárgyalás meghirdetésével látszólag valamelyest engedett a szinte minden oldalról feléje irányuló kritikáknak, de ezt leszámítva nem nagyon érzékelünk változást kormányzásának alapjellegét illetően. Az ellenzék erői talán úgy érzik, hogy sikerül fogást találniuk a kormányon. De az ellenzék meglehetősen kaotikus és kormányképtelen állapotban van. Nem nehéz előrevetíteni: a következő hónapokban a „nemzeti együttműködéstől” messzebb kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha. Sorozatunk első része a Népszabadságban.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
A „szuperpárt” megalakulása
A ma megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Kormányzati nevelés-koncepció
A jelenlegi kormánypolitika fontos része a munka piedesztálra emelése, ami mellett már megszületett a „szent összefogás” is (Nemzeti Együttműködés), melynek célja az elmúlt nyolc évben „rombadőlt haza” újjáépítése. Csizmadia Ervin írását szemlézte a Stop.hu
Klebelsberg kottája
A rövidesen a parlament elé kerülő köznevelési törvénytervezet a néhai kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó elképzeléseit követi, amikor a mai korban is lehetőséget lát valamilyen új embereszmény kinevelésére. De vajon lehetséges-e a 21. század elején átnevelni egy társadalmat? Csizmadia Ervin írása a Hírszerzőn.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Demokrácia és politikai kultúra
Bibó István az elmúlt húsz évben „egyidézetes” szerzővé fakult. A „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni” mondatát mindenki idézi, legizgalmasabb gondolatait azonban mára feledés borítja. Születésének 100. évfordulója alkalmából Csizmadia Ervin nyilatkozott a Híradó.hu-nak.
Interpretáljuk újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait. Csizmadia Ervín a HVG-n.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Méregfog és statisztika
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Van-e két nyugatos kultúra Magyarországon?
A húszéves magyar demokrácia sok váratlan és meghökkentő fejleménye között talán az egyik legmeglepőbb az, hogy Magyarország és Nyugat-Európa húsz évvel ezelőtt egyértelműen pozitív kapcsolata mára meglehetősen ambivalenssé vált. Csizmadia Ervin a HVG-n.
Jobboldal és konzervativizmus
Persze megijedni sem tanácsos a domináns szereptől és a több cikluson keresztül történő kormányzástól – Nyugat-Európában sem ritkák az ilyesmik. Ám ha egy országban egyébként is gyengék a plurális demokrácia intézményei (és főleg) magatartási hagyományai), akkor a kormányzóknak megkülönböztetett empátiával kell figyelniük a kisebbségben maradók igényeit és kritikáit, nehogy ez utóbbiak diktatúrának érzékeljék azt, amihez a domináns kormányzásnak valójában nincs köze. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
A „neveletlen” polgárok országa
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin a politikai nevelés hiányáról ír a HVG-n.
Állandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.