Csizmadia Ervin
Tag
A botrányipar Magyarországon
Az 1990-es évek végén alakult ki a botrányipar, és az óta folyamatosan, egyre kifinomultabban jelentkezik. Csizmadia Ervin a Hit Rádióban a botrányok láncolatáról beszélt, nem mellőzve a mai időket sem.
A kegyelmi ügy tanulságai
A kegyelmi ügy kirobbanása és eddigi lefolyása sok tekintetben emlékeztet egy másik korszak másik politikai botrányára. Csizmadia Ervin a Klubrádióban.
Elnök és rendszer
Újra jogász-elnöke van Magyarországnak, de mire ide eljutottunk, az ellenzék nagy része az új elnököt illegitim szereplőnek tekinti. Csizmadia Ervin az Arénában.
Feltölteni a szociáldemokráciát
Bár meghirdette a volt miniszterelnök a polgári szociáldemokrácia programját, de egyelőre ebben nem túl sok a tartalmi elem, annál több a totális rendszerkritika. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Homogén-e a nagy párt?
Az elmúlt majdnem másfél évtizedben a kormánypárt belülről egységesnek tűnt, noha időnként voltak váratlan lemondások és háttérbe szorulások. Most azonban a legmagasabb szinten jelentkezett meglepő inkonzisztencia. Vajon mennyire egységes a az elnök lemondása után a kormánypárt? Csizmadia Ervin nagyinterjúja.
A tizennegyedik év
1889 és 2024 nagyon távol van egymástól. De van egy közös pontjuk. 1889-ben Tisza Kálmán, 2014-ben Orbán Viktor kormányzásának tizennegyedik évében vagyunk. De vannak más közös pontok is. Csizmadia Ervin írása.
Magyarázatot keresni
A magyar politika megszokott iszapbirkózásán túl is van élet. Csizmadia Ervin a Partizánban néhány európai és magyar történelmi összefüggésre hívta fel a figyelmet.
Rendszer és szükséglet
A Magyar Hangnak adott interjújában Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom permanensen állítja elő a domináns párt iránti szükségletet.
A nép kettős szerepe
A nép egyszerre befolyásolt és befolyásoló, azaz az elitek akarják formálni, de ő is formálja az eliteket. Csizmadia Ervin év végi interjúja a Hit Rádióban.
Változtatási stratégiák
A politika sosem állandó, hanem mindig változik. A Fidesz volt az első párt, amely ezt felismerte. Az ellenzék versenyképességének fokozódásához döntően az kell, hogy legyen elképzelése a változtatásról. Csizmadia Ervin írása.
Az orosz-magyar reláció
Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik a 2009-től kezdődő időszakon.
Konfliktusok eszkalációja?
Az Európai Unió 26 tagországa támogatja a csatlakozási tárgyalások megindítását Ukrajna tagságát illetően. A magyar miniszterelnök a döntés előtt kivonult, de nem vétózott. Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a jövőben is borítékolhatók a magyar-EU-konfliktusok mindaddig, amíg a felek új tanulási technikákkal nem közelítenek egymáshoz.
A népről és az elitről
Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.
Konferencia a filmek demokráciaépítő lehetőségeiről
A Méltányosság 2023. december 7-én konferenciát szervezett a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
A politika ősbaja
Sok mindent meg tudott oldani a politika az elmúlt évszázadokban. Egyet nem: az ellenfelekkel való rendezett együttélést. Csizmadia Ervin írása.
Két régió – két történelem
Minden látszattal ellentétben nem csak Magyarországnak, hanem Európának is van történelme. Az EU-Magyarország viszony javításának feltétele a nyugati történelem meg- és elismerése. Csizmadia Ervin írása.
A pártok funkciója – két olvasatban
A rendszerváltás idejének demokrácia-koncepciója mellett alig vizsgáltuk eddig, hogy milyen szerepet szánt akkor a Nyugat a pártoknak. Egy biztos: nem olyat, mint ami a magyar politikában végül megvalósult. Csizmadia Ervin elemzése.
A nemzetközi szervezetekről és a toleranciáról
A magyar pártoknak több típusa létezik. Vannak, amelyek jók itthon, de külföldön kevésbé. Vannak, amelyek nem annyira erősek itthon, de külföldön számolnak velük. S vannak, amelyek se itthon, se külföldön nem mérvadók. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Az eszme, mint lényeg
Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a politika az érdekekről, rosszabb esetben a botrányokról szól, valójában a politika mélyén még mindig (sőt egyre inkább) az eszmék állnak. Csizmadia Ervin interjúja.
A liberális staféta
A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.
Pártcsaládok fejlődése
A pártokról mint önálló politikai szereplőkről sokat tudunk. Arról, hogy a pártok is családokba rendeződnek, keveset. Még kevesebbet a pártfejlődés és a forradalmak kapcsolatáról. Csizmadia Ervin tanulmánya.
Gondolat-háború
A magyar politikában szerencsére nincs fizikai értelemben vett küzdelem. Van viszont békétlenség a gondolatok frontján. Csizmadia Ervin egy olyan cikket vett újra elő, amely a „magyar százéves háborút” elemezi.
Három századvég – három győzelem
Sokat beszélünk arról, hogy 1990-ben megjósolták a liberális demokrácia világméretű győzelmét. De száz évvel korábban is ezt tették – igaz, akkor csak a „sima” demokrácia győzelmét jósolták. Csizmadia Ervin jósol száz évvel későbbre.
A politikusi beszéd
Vajon miért beszélnek a politikusok, ha mondadójuk 80 százaléka a semmibe hull? S ami „elveszik”, értéktelen-e? Csizmadia Ervin elemzése.
Egy másik 50-es évek: liberalizmus és kereszténydemokrácia
Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Európa kompjai
Vajon ma is érvényes-e Ady kompország-metaforája? És 19. századi politikus-e Orbán Viktor? Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben.
Eszmék a politikában
Ritkán gondoljuk végig, mi kell a politikai váltógazdasághoz. Nem elég a fennálló elleni indulat, eszmék is kellenek. Ha nincsenek markáns eszmék, marad a pragmatizmus. A magyar politika eszmehiányos. Csizmadia Ervin írása.
A Nyugat és mi
Egy helyre összegyűjtöttük Csizmadia Ervin hét részes interjú-sorozatát amely a Hit Rádióban jelent meg. A magyar–nyugati viszony teljes története és napjaink konfliktusai.
Sziget és/vagy világ
A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.
A harc értelmezése
Bár az orosz-ukrán háború állandó téma, ritkán kerül terítékre, miért oly nehéz összeegyeztetni a nyugati és a magyar háború-értelmezést. Egy lehetséges magyarázat. Csizmadia Ervin írása.