Fidesz
Tag
Az uralkodó párt
Paár Ádám az Uralkodó párt című könyvről beszélt a Klubrádióban, kifejtve, mit tanulhat ebből a magyar politika.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Benzin hatóságiár.hu
Zsolt Péter cikkében szociológiai szempontból veti össze a benzinár-szabályozás 2021 végi deliberalizációját a taxisblokád 1990-es benzinár liberalizációjával.
Új könyv a domináns pártokról
A Méltányosság új könyve decemberben jelent meg, bemutatója – nagy érdeklődés mellett – zajlott a PIM-ben. A szerzők számos helyen beszéltek a könyv bizonyos aspektusairól.
2022 előtt
2021 vegyes év volt. Ahhoz már eléggé hozzá szoktunk a koronavírushoz, hogy a politikusok normál üzemmódban kampányoljanak, de vajon mi lesz jövőre? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A török eset – Személyiség és politika
December 13-án 6 órakor a Pefőfi Irodalmi Múzeumban bemutatandó új könyvünkben amellett érvelünk, hogy a személyiségnek is szerepe van a pártrendszer megváltozásában. Paár Ádám blogbejegyzése.
A kormányok szavatossága?
Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Előválasztási visszalépések
Vajon mennyire mindennapos az Nyugaton, ami az elmúlt héten Magyarországon történt az előválasztáson? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre keresi a választ.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Előválasztás
A Népszava nemzetközi lapszemléje idézi Novák Zoltán Financial Times-nak – az ellenzéki előválasztásról – adott interjúját.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Hogyan tud egységes maradni a Fidesz?
Gyakran beszélünk arról, hogy a Fidesz domináns párt. Ritkábban arról, hogy egységes is. A belső egység nagy valószínűséggel egy tanulási folyamat eredménye. Ahogy az ellenzéki összefogás is. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Ellenzéki visszalépések
Novák Zoltán a Klubrádió Esti gyors című műsorában a nemzeti konzultációról és az ellenzéki előválasztásról nyilatkozott.
A kifáradás, az elviselhetőség, és a politikai ciklus
Hogy lehet, hogy még mindig kampánytéma az őszödi beszéd? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Vádbeszéd vagy beismerés
Novák Zoltán az őszödi beszéd jelentőségéről és máig tartó hatásáról nyilatkozott az Index hírportálnak.
A korrupcióüldözés új dimenziója
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.