intézmények
Tag
Mit adtak nekünk a görögök?
Április 27-én 17:30-kor Paár Ádám és Bajnok Dávid ókortörténész beszélgetnek a CEU Bibó Szabadegyetemén arról, hogyan hatott Hellasz és Róma a mai politikai intézményekre.
Az EU új szerepe
Rajnai Gergely a Karc FM Hangoló című műsorában arról beszélt, hogy az uniós intézmények egyre közvetlenebb szerepvállalása a nemzetállami politikában akár átalakíthatja az EU-ról kialakult hazai képet.
Háború és kutatás
Az orosz-ukrán háború közép-európai közvélemény-kutatásai során egyértelművé vált, hogy a magyar inkonzisztencia társadalmi rétegek közti különbséget és súlyos identitásválságot is takar. Az intézmények, az elitek és a nép háromszögében sehol sem találtunk akkora zűrzavart, mint nálunk. Zsolt Péter nyilatkozott a Civil Rádióban.
Társasjátékkal a nemzeti kohézióért
A nemzeti, közösségi identitásformálásban nemcsak a politikai, társadalmi intézmények, mozgalmak képesek segítséget nyújtani. A filmek, művészeti alkotások jobb eséllyel indulnak e célért. S fölzárkózik melléjük a játék. Paár Ádám blogbejegyzésében egy új társasjáték kapcsán ír 1848 szerepéről a nemzeti kohézióban.
Az olimpikonok díjazása
A magyar társadalom értékrendszerére nem csak az jellemző, hogy bizalomhiányos az intézményeivel szemben, hanem bizalomhiányos a pénzzel rendelkezőkkel, így az olimpikonok hirtelen ölükbe hulló nyereményével szemben is. S noha a londoni éremtáblázaton elért kilencedik hely az egész nemzetnek örömet szerzett, a megnövelt jutalommal szemben a magyar társadalom vélekedése megosztott, és nem csak politikai alapon. Zsolt Péter elemzése.
Az állam destabilizálódása
Az állami szerep megrendülésének, destabilizálódásának kísérleti laboratóriumává vált Magyarország. Míg korábban a diktatúrából a demokráciába való átmenet egyik kelet-közép-európai laborja volt az ország, jelen pillanatban a széttartó, diszfunkcionális struktúrák iskolapéldája. Nemzetközi példák révén mutatjuk be hol tart Magyarország.