politikai hagyomány
Tag
Kelet-közép-európai árvízkampány-körkép
A magyar politikusok látványosan többet tematizálták az árvízi vészhelyzetet, mint más kelet-közép-európai politikusok. Milyen szerepe volt ebben a politikai hagyományoknak? Zsiga Bulcsú írása.
Az értékközvetítés intézményei
Amerika nem lerombolja, elfelejti, elhallgatja, vagy maga mögött hagyja Európához képest viszonylag „fiatal” történelmét, hanem napi szinten használja azt. Az ország folyamatosan az alkotmányból és az alapító atyák eszmeiségéből eredő tradícióból építkezik. Ehhez számos olyan intézményt tart fent, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minden korosztály megismerje és megértse azt. Összehasonlító írásunk a kontinentális és amerikai alkotmányok és hagyományok kapcsán.
Nyugat vagy nyugatosság
A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A rossz kompromisszumok hagyománya
Az amerikaiak, angolok, franciák, hollandok, németek, olaszok folyamatosan reflektálnak a saját történelmükre, állandóan újraértékelik a múltjukat. Magyarországon merev kánonok vannak, és ritka, hogy a történelmet a napi politikai folyamatok elemzéséhez hívják segítségül. Elemzésünkben ahhoz a nyugati hagyományhoz kívánunk kapcsolódni, amelyik a történelem újraértelmezését eszköznek tekinti a politikai, társadalmi folyamatok megértéséhez.
Kettészakadt Magyarország: mítosz vagy valóság?
Nem azért nincs együttműködés a mai magyar politikában, mert a magyar politikusok erre eredendően alkalmatlanok, s nem különben így van ez a magyar társadalommal is, hanem azért nincs, mert ehhez politikatörténete nem kínál elég történelmileg internalizált mintát. Elemzésünk a kettészakadt Magyarország jelenségről és értelmezéseiről.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
A magyar politika alkalmazkodóképessége
A jobboldal a nemzetet próbálja védeni, miközben a baloldal a válságot akarja menedzselni. A két stratégia ma is – mint régen – egymással szembe megy. A baloldal felelőssége itt legalább akkora, mint a jobboldalé. Ha valóban megbékélést és konszenzust szeretne, akkor nem elégedhet meg a jobboldalról alkotott klisékkel, hanem újra kell gondolnia a jobboldalhoz való viszonyát, sőt egy kicsit a történelmi kontextust is. Csizmadia Ervin írása az ÉS-en.
A centrális erőtérről
1990 és 2006 között mindig más párt nyerte meg a választást, s négyévenkénti váltógazdálkodás alakult ki. Nem tudhatjuk persze, mi járt a rendszerváltók fejében, amikor 1989-ben kitalálták az új demokrácia kormányzati szerkezetét, de utólag úgy tűnik, mintha inkább az említett „hosszúciklusú” nyugati modellek követésében gondolkodtak volna. Írásunk egy újjáéledő jelentős magyar politikai hagyományról.