társadalom
Tag
1968 és 2020 Amerikában
„Mi vagyunk az igazi amerikaiak. Mi még hiszünk a szabadságban.” Ezt mondja a Megint 48 óra című filmben a bőrdzsekis motoros bűnöző. 1968-ban a motoros életérzés lázadás volt a rendszer ellen, ma – mint a film utal rá – politikai korrektség ellen. Hogyan változott 1968-hoz képest az amerikai ellenállás természete? Paár Ádám blogejegyzése a Méltányosság blogon.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.
Politikai túlélés válságos időkben
Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.
Visszatért a történelem Amerikába
Összeomlik Amerika, ha Trump újra győz? Bidennel minden jobb lesz? Kíváncsi hogyan jutott jelen állapotába az Egyesült Államok? Akkor kövesse a Méltányosság Politikaelemző Központ választási sorozatát! November 3-ig a Méltányosság blogon!
Szélsőségesek a stúdióban
Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.
Rabszolgaság a filmvásznon
Paár Ádám a rabszolgaság történetének filmes megjelenítéseiről beszélt a Klubrádió Hangosfilm műsorában.
Az amerikai rabszolgaság története filmen
Paár Ádám a rabszolgaság történetét bemutató filmeket elemezte a Filmvilág blogon.
Az ellenzéki szavazókról
Egyre többen írják, hogy “megszületett az ellenzéki választó”, de valójában olyan, hogy ellenzéki szavazó nincs is. Csak szavazó. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
Populisták egykor és ma
Paár Ádám a populizmus egykori és mai változatairól beszélt egy interjúban a Demokrata című hetilapban.
Az amerikai populista hős
Paár Ádám legújabb elemzése azt vizsgája, hogy a szakirodalom által populistának nevezett hősök hogyan jelennek meg az amerikai moziban.
A fehér munkásosztály lázadása
Az amerikai fehér munkásosztály számára a 2016-os elnökválasztás jelentette azt az utolsó fórumot, ahol még hallathatják a hangjukat és jelezhetik, hogy ők még mindig léteznek ebben az országban. Vermes Ádám blogbejegyzése.
Kik voltak az igazi populisták?
Paár Ádám A populisták (h)ősei című könyvét mutatta be az ATV Start plusz című műsorában.
A menedzser visszavág
A populisták korában a szakpolitikus karakterű vezetők szinte teljesen eltűntek a politikából. A koronavírus okozta válság alatti kommunikáció viszont mintha visszahozta volna ezt az elfeledett vezetőtípust. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A Kádár-kori demokratikus ellenzék útja
25 éve jelent meg Csizmadia Ervin trilógiája. Az évforduló kapcsán a szerző hosszú beszélgetést folytatott a témáról Pogátsa Zoltánnal. Vajon melyek a demokratikus ellenzék történetének mai tanulságai?
A demokratikus populizmus esélyei Magyarországon
Paár Ádám a rendszerváltás idején vizsgálta a demokratikus populizmus esélyeit az Acta Wekerleensis című időszaki kiadványban.
Nagy Imre és Lee tábornok – két férfi, egy eset?
Paár Ádám a magyar és amerikai emlékezetpolitikai konfliktusokról és azok lehetséges kezeléséről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
Szobordöntés helyett állampolgári nevelést
Nagy Imre és Lee tábornok
Paár Ádám az amerikai és nyugat-európai szobordöntések kapcsán írt a Népszavában, kifejtve, hogy ez egy káros pótcselekvés.
Iszlám a filmvásznon
Paár Ádám az iszlám témájú filmekről beszélt a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
Gyarmatosítás hatása a filmvásznon
A mostani szobordöntési hullámban gyarmatosítók, fölfedezők szobrait, emlékműveit távolították el, rosszabb esetben döntötték le, és még rosszabb esetben megrongálták vagy a folyóba dobták őket. Paár Ádám blogbejegyzése a Méltányosság blogon.
Pártok és társadalom
A vírusválság alapvetően nem módosította a válság előtti pártviszonyokat – jelentette ki Csizmadia Ervin Az Inforádió Aréna című műsorának első részében. A második részben pedig elmondta, mi az, ami hiányzik a rendszerváltás utáni harminc évből.
Miért pont most? Miért pont így?
A Klubrádió Esti gyors című műsorában Lakatos Júlia az amerikai tüntetések politikai, társadalmi hátteréről beszélt.
Mindent a figyelemért
A koronavírus által okozott válsághelyzet egy olyan időpontban ért minket, amikor a virtuális kommunikáció újabb és újabb platformokon jelenik meg, és egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert az életünkben. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A mozgás mint az amerikai demokrácia lényege?
Paár Ádám a határok nélküliség és horizontális mobilitás szerepéről beszélt az amerikai kultúrában és filmművészetben. A beszélgetés a Klubrádió Hangosfilm című műsorában hangzott el.
Válság vagy lehetőség?
A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.
A veszélyhelyzet feloldása előtt
A Népszavának Nagy Attila Tibor kifejtette, a veszélyhelyzet idején is folytatódott az önkormányzati rendszer leépítése.
Hogyan változott a populizmus jelentése?
Paár Ádám az Újpest Televízióban kifejtette, hogyan és miért változott a populizmus az elmúlt évtizedekben. Utalt arra, hogy az amerikai populisták a civil társadalom elsőbbségét és kontrollját vallották a végrehajtó hatalom fölött (az amerikai populista mozgalom éppen a civil társadalomból nőtt ki), szemben a ma populistának nevezett vezetőkkel.
Világ kettészakadt társadalmai egyesüljetek? De hogyan?
Sokszor panaszkodnak, hogy a magyar társadalom mennyire végletesen kettészakadt. Mintha ez valami egyedi jelenség lenne, amiről vérmérsékletünk szerint egyik vagy másik vezető tehet. Holott ez sokkal inkább egy globális trend része. Lakatos Júlia blogbejegyzése.