Elemzések
A rossz kompromisszumok hagyománya
Az amerikaiak, angolok, franciák, hollandok, németek, olaszok folyamatosan reflektálnak a saját történelmükre, állandóan újraértékelik a múltjukat. Magyarországon merev kánonok vannak, és ritka, hogy a történelmet a napi politikai folyamatok elemzéséhez hívják segítségül. Elemzésünkben ahhoz a nyugati hagyományhoz kívánunk kapcsolódni, amelyik a történelem újraértelmezését eszköznek tekinti a politikai, társadalmi folyamatok megértéséhez.
Zene vagy Infó
„Érdekes vita volna, ha felvethetnénk, hogy közérdek-e az, ha a kereskedelmi világból kiszorítjuk a Heti Hetest, vagy hogy a szélsőséges pártok által elfoglalt frekvenciákat zeneivé puhítsuk, vagy hogy ne legyen Klubrádió, de InfoRádió vagy Lánchíd Rádió se, és persze ne legyen ATV meg ECHO. ” Zsolt Péter gondolatai az átalakuló hazai rádiós piacról.
A feketezóna hatalma
Az állammal szembeni alacsony bizalom és az adófizetési hajlandóság úgy függ össze, hogy a tényleges és potenciális adófizetők nehezen hiszik el, hogy az állam az általuk befizetett adókat jól költi el. Elemzésünk az aktuális hazai trendekről.
Kettészakadt Magyarország: mítosz vagy valóság?
Nem azért nincs együttműködés a mai magyar politikában, mert a magyar politikusok erre eredendően alkalmatlanok, s nem különben így van ez a magyar társadalommal is, hanem azért nincs, mert ehhez politikatörténete nem kínál elég történelmileg internalizált mintát. Elemzésünk a kettészakadt Magyarország jelenségről és értelmezéseiről.
Az „antiliberális” liberalizmus és az idegenek
David van Reybrouck belgiumi flamand író szerint az elitek eltávolodtak a politikai közösségtől, a „néptől”, elfeledkeztek az érzelmek fontosságáról, azt megvetően „populizmusnak” nevezték, és ezzel falat vontak maguk és a társadalom közé. Holott a liberalizmus eredendően „populista” volt – abban az értelemben, hogy erős érzelmi mozgósító tartalommal rendelkezett. Elemzésünk egyes nyugati populista trendekről, főleg a holland közegről.
Magyar államkapitalizmus?
A jobboldal koncepciójában központi helyet foglal el az állam megerősítése és a szabadpiac valamilyen mértékű korlátozása. Ezek alapján beszélhetünk-e valamiféle magyar államkapitalista rendszerről, vagy ezeket a folyamatokat más megközelítésben kell értékelnünk? Elemzésünk az Economist nemzetközi vitájáról és annak hazai vonatkozásairól.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
„Merev” Európa, „laza” Magyarország?
Európa egyáltalán nem homogén. „Rugalmas” és „merev” kultúrák olvasztótégelye, s amíg a laza kultúrák nyitottabbak a társadalmi változtatásra, a szigorúbbak hatékonyabbak a döntések végrehajtásában. A gazdasági válság következtében hazánk jelenleg szigorúbb irányba halad. Miért okoz ez a látszólag a Nyugathoz való felzárkózási folyamat mégis konfliktust Európával?
Szociáldemokrata fuvallatok nyugatról
Nem könnyíti meg az MSZP helyzetét, hogy az európai baloldal még mindig nehéz helyzetben van. Az európai baloldal súlya annak ellenére nem nőtt az elmúlt pár évben, hogy elsősorban jobboldali kormányok hajtanak végre megszorító intézkedéseket, komoly társadalmi elégedetlenséget kiváltva. Elemzésünk a baloldal nemzetközi lehetőségeiről.
Az európai kohézió
Kísérletet tettünk tehát arra, hogy új értelmezési keretbe helyezzük a kormány és az Unió közötti konfrontációt. Mindamellett arra is érdemes kitérnünk, hogy az Unió szemléletváltása milyen irányba mutat, hol tart ez a folyamat és milyen buktatói vannak.
Technokrácia és/vagy demokrácia?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Elemzésünk a kialakult európai helyzetről.
Van-e a mai magyar pártoknak emberképe?
Magyarországon nem tekinthető általánosnak az egyes ideológiákhoz kötődő, azok alapját jelentő emberképek keresése. Míg nyugaton a politikai pártok állandóan rákérdeznek a saját emberképükre, Magyarországon hiányzik a gondolkodás a politikai erők részéről, hogy eszméik milyen ant-ropológiai talapzatra épülnek rá. Paár Ádám gondolatébresztő elemzése.
A Nyugat új viszonya önmagához
A kormányoldalon az újragyarmatosítástól rettegnek, az ellenzéki térfélen pedig az EU-t tekintik (a hazai ellenzék potenciájának híján) az Orbán-kormány egyetlen de facto ellenerejének. Ez persze mind logikus, de a lényeg mégsem ez. Hanem az, hogy ismételt átalakuláson megy keresztül a korábban felülírt nyugati-keleti kapcsolatrendszer.
Melyik demokrácia?
Idehaza – különösen a balliberális sajtóban – a demokráciának egyetlen lehetséges értelmezése létezik. Minden, ezen kívüli törekvés negatívan értékelendő. A januári tiltakozások hozadéka, hogy megmutatták: két teljesen ellentétes nézőpontból is lehet a demokráciáért tüntetni, mindkettőnek megvan a létjogosultsága, ugyanakkor a veszélyei is. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
Egy vita margójára: A Fidesz, a KDNP és a köznevelés
A Pokorni-Hoffmann vita szakmai, szakpolitikai rétege alatt meghúzódik egy ellentét abban, ahogyan a két politikus és pártjaik a konfliktusok kezelését elképzelik. Elemzésünk a vita lehetséges okairól.
A rejtett tanterv és a köznevelési törvény
A pedagógusszakma, az oktatási szakértők, valamint azellenzék részéről a Fidesz-KDNP kormány köznevelési törvényjavaslatával szemben leggyakrabban megfogalmazott kritikák egyike, hogy a törvény atankötelezettség 16 éves korra történő leszállításávalmegnyitja az utat a szelekció, a szegény sorsú, és hátrányos helyzetű családok gyermekeinek diszkriminációja előtt. Paár Ádám elemzése a témában.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
Országvédelem és foglalkoztatás
Az alábbi elemzés Obama, Merkel és Orbán beszédeit veti egybe néhány szempont alapján, majd a végén a további kormányzati cselekvések várható irányának felvázolására törekszik.
Reformkritikusok tömege
A hazai politikát húsz éve sakkban tartja a szociáldemagógia. Ellenzékben minden párt illegitimnek kívánja láttatni a hatalmon levő kormányt és megpróbál mindennemű reformot megakadályozni. Ennek következtében, miközben gyakorlatilag nem léteznek reformpárti választói erők, az évek során kialakult a mindenkori reformkritikusok tömege. Ez most sincs másképp. Lakatos Júlia elemzése.
Értelem vagy érzelem?
Paár Ádám reflexiós elemzése Eörsi Mátyás és Bauer Tamás írásai kapcsán.
A Medvétől az Egységes Oroszországig
Oroszország a világpolitika és a világgazdaság fontos szereplője, de kevés ismerettel rendelkezünk az ország belső hatalmi szerkezetéről, kormányzati és pártrendszerének viszonyairól, valamint az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország történetéről és működéséről. Paár Ádám sorozatának első elemzése az orosz pártrendszerről.
A liberális alternatíva – nyugaton és Magyarországon
A Méltányosság Politikaelemző Központ több elemzésében bemutatta a nyugat-európai – főleg a brit, a német és a holland – liberális pártok eszmei útkeresését, szervezeti formáit, valamint választási szerepléseit. Paár Ádám elemzése a liberális pártokról.
Közös ünnepeink
Egy ország mentalitásáról sokat mondanak jeles napjai. Magyarországnak sajátos viszonya van az ünnepekhez, hazánkban ugyanis hiányoznak az örömteli ünnepek. De miért nem lehetnek közösek az ünnepek? Lakatos Júlia írása.
Szoborváltás?
A nyilvánosságot hetek óta borzolja a hír, miszerint egy katolikus alapítvány javaslatot tett arra, hogy a Nagyboldogasszony (Szűz Mária) szobra kerüljön a Gellérthegyen álló Szabadság-szobor helyére. Paár Ádám elemzése a témában.
Bizalom és reform
Kornai János korszakalkotó műve, a Hiány megjelenése óta, az átfogó rendszerek vizsgálata során újra meg újra rávilágított az interdiszciplináris megközelítés fontosságára a tudományban. Lakatos Júlia recenziója Kornai legfrissebb írásáról.
Új energiastratégia
A Fidesz-kormány láthatóan változásokat akar eszközölni az energiaiparban, melyben az elmúlt évtizedben leginkább csak állagmegóvás folyt. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi egyoldalú, és messze nem konszenzuális erőpolitika várhatóan nem a kívánt eredményt, hanem éppen az ellenkezőjét fogja eredményezni: piaci deliberalizációt és legfőképp áremelkedést, melynek ostora újfent csak a fogyasztókon fog csattanni. Jenei András elemzése.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.