Médiamegjelenés
Baloldaliság és szélsőbaloldaliság
Paár Ádám írása Szabó Ervin tevékenységéről a Népszavában: „A kommunisták igyekeztek elfelejteni Szabó Ervint. A szocialisták is. Csodálkozhatunk-e hát azon, hogy még az általa alapított könyvtártól is el akarják venni a nevét?”
Köztes demokrácia
Az MPK nagy érdeklődés mellett mutatta be Köztes demokrácia című könyvét január 14-én, az Írók Boltjában. A kötet kapcsán vendégek (Kende Péter, Kéri László és Egedy Gergely) is kifejtették véleményüket. Összefoglalónk itt olvasható az eseményről.
Tessék nevetni!
A Kétfarkú Kutya Párt elindulása az önkormányzati választáson azt jelzi, hogy a magyar politikusoknak – kanadai, új-zélandi, lengyel, német és izlandi kollégáik után – meg kell barátkozniuk a politikai görbe tükörrel. Paár Ádám írása a Népszavában.
A kormányzás száz napja
A kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik. Novák Zoltán nyilatkozott a Gondola.hu-nak.
A viccpártok jelentősége
A demokratikusan működő intézményeknek képesnek kell lenniük a gúny, a görbe tükör, a szarkazmus és az irónia elviselésére. Paár Ádám írása a viccpártokról a Gondola.hu-n.
Az ajánlószelvény-rendszer anomáliái
Mára már kiderült, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének rendszere nem tudja betölteni eredeti küldetését. Ezt bizonyítják az utóbbi évek egyre sokasodó visszaélései a kopogtató cédulákkal. Zsolt Péter nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Globális gázkérdések
Egyre többen és többet írnak a nem konvencionális földgázról és annak jövőjéről, mely a következő évtizedekben kétségtelenül átírja a játékszabályokat az energetikában, ahogy azt az Egyesült Államokban már meg is tette. Ám még mindig nagyon kevesen tudják vagy értik, mi is ez valójában. Jenei András a Világgazdaságban.
Politikai alku és/vagy kizárólagosság
Két hónappal a (sokkal több, mint) kormányváltás után – azt hiszem – az egyik legérdekesebb politikai kérdés az, hogy miért jött létre a Fidesz „elsöprő többsége”, és mindebből mi következik a közel és a távolabbi jövőre nézve. Csizmadia Ervin a Népszabadságban.
Sólyom László elnöksége
Sólyom László személyében egy erőteljesen politizáló, sokoldalú politikai vízióval rendelkező elnök búcsúzik. A választások nyomán előálló kétharmados többség (a maga szempontjából nyilván jogosan) úgy véli: víziói csak neki lehetnek. A jelek szerint független elnöki politika nem vihető Magyarországon. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
A politikai interakciók logikája
Ugyan hogyan tud egyetlen szereplő (történetesen a Fidesz) visszatérni a harmincas évekhez? Miféle ország az, ahol ez egyáltalán lehetséges? A többi szereplő csak áll és néz és megadóan tűri mindezt? Nem inkább arról van szó, hogy a Fidesz – ha egyáltalán – a többi szereplővel együtt „hozhatja vissza” a harmincas éveket? Csizmadia Ervin a Stop.hu-n.
Visszatérő politikai konfliktusok
A magyar pártpolitikai arénában tehát nincsenek meg a lélektani feltételei annak, hogy két, egymást kölcsönösen elfogadó, a másikat egyaránt demokratikusnak tekintő párt álljon szemben egymással. Nos, ez színtisztán harmincas évekbeli helyzet! Csizmadia Ervin elemzése a magyar politika múltbeli és jelenlegi trendjeiről az ÉS-ben.
„Orbanizáció” vagy amerikai modell?
A Fidesznek ugyanis a legnagyobb ellenfele – mint mindig a magyar történelemben – a másik oldalon, a pillanatnyilag szuperkisebbségben lévő intellektuális erő kinevettető képessége. Interjú Csizmadia Ervinnel a Figyelőben.
Liberalizmus és néppártiság
A magyar liberalizmus jelenlegi gyengesége nem érthető meg kizárólag az elmúlt két évtized társadalom-, gazdaság- és politikatörténete alapján, hanem legalábbis 1918-19-ig, de még inkább 1867-ig kell visszavezetni az okok láncolatát. Paár Ádám írása a magyar liberalizmusról a Népszavában.
Köztársasági elnöki szerepfelfelfogás
A kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz-KDNP pártszövetség megtehette volna azt az elegáns lépést is, hogy egy olyan, konzervatív értékrendet valló, de pártok felett álló személyt jelöl köztársasági elnöknek, akinek a függetlenségéhez még kétség sem férhet, és akit az ellenzék többsége is elfogadhat. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
A média újraszabályozása
Az újságíró szabadságát súlyosan csökkenti a válaszadás joga. Zsolt Péter nyilatkozott a Népszavának.
Személycserék a közigazgatásban
Várható volt, hogy megalakulását követően az új kormány nem hagyja meg a helyükön azokat, akik túlságosan szoros szálakkal kötődtek az előző kormányhoz, vagy olyan ügyekben exponálták magukat, amelyek vállalhatatlanok az Orbán-kormány számára. Paár Ádám a Népszavában.
A köztisztviselők jogállása
A Fidesz némiképp váratlanul, némiképp várható módon, de igen gyorsan beleszaladt három kényes kérdésbe. Az egyik a kettős állampolgárság – e cikk ezzel kíván a legkevésbé foglalkozni –, a másik a közigazgatás leépítése, a harmadik az elmúlt húsz év kommunikációs minősítése. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
A kormányprogram
Nem teljesen egyedülálló Európában, hogy egy kormányzásra készülő politikai erő még a választások után sem áll elő konkrét elképzelésekkel. Novák Zoltán a Stop.hu-n.
Kisebbségi képviselet és külpolitika
Minden olyan javaslat, amelyik a parlamenti vagy az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését tartalmazza, garantáltan elmélyíti a javaslattevő párt társadalmi támogatottságát. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Mainstream- és rendszerellenes pártok
A médiában számtalan különböző megnevezés kavarog: nemzeti radikális, szélsőjobboldali, náci, nyilas, újnyilas, esetleg nemzeti bolsevista. A fenti terminusok közös vonása, hogy igazán egyikük sem alkalmas a Jobbik-jelenség tartalmának cizellált körülírására. Paár Ádám írása a Stop.hu-n.
A Deepwater Horizon katasztrófája
A Deepwater Horizon katasztrófája viszont derékba törheti ezt az ambiciózus energiafüggetlenedési reményt, melyet alig titkoltan az elmúlt évtized hallatlanul sikeres amerikai nem konvencionális gázkitermelésének példája fűtött. Jenei András gondolatai a Világgazdaságban.
Gazdasági és társadalmi válságkezelés
Magyarországot jelenleg két típusú válság fenyegeti: a gazdasági válság és a szociális válság. A most hivatalba lépő kormánynak mindkettővel meg kell birkóznia, úgy, hogy közben nem feledkezik el arról, hogy kötik a kezét a Nemzetközi Valutaalap felé vállalt kötelezettségek. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Az új kormányzás alapkérdései
A Fidesz-kormányzás minőségét alapvetően három szempont fogja meghatározni: a kormányzás szerkezete, arculata és tartalma. Novák Zoltán írása a Magyar Nemzetben.
Az új kormány személyi garnitúrája
Több olyan személy is létezik az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által felkért kormánytagok között, aki támadhatósága miatt fejtörést okozhat a későbbiekben a Fidesz elnökének. Paár Ádám nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A magyar politika alkalmazkodóképessége
A jobboldal a nemzetet próbálja védeni, miközben a baloldal a válságot akarja menedzselni. A két stratégia ma is – mint régen – egymással szembe megy. A baloldal felelőssége itt legalább akkora, mint a jobboldalé. Ha valóban megbékélést és konszenzust szeretne, akkor nem elégedhet meg a jobboldalról alkotott klisékkel, hanem újra kell gondolnia a jobboldalhoz való viszonyát, sőt egy kicsit a történelmi kontextust is. Csizmadia Ervin írása az ÉS-en.
Szavazótáborok mozgása
A szocialista kampány sem „az új miniszterelnök, új program”, sem a „nagy a tét” szlogennel nem volt képes mozgósítani a párt hagyományos szavazótáborának nagy részét. Paár Ádám nyilatkozott a Népszavának.
Az első forduló után
Eredmények helyett a sorban állás vált az első forduló szenzációjává, amely során a kampánycsend mellett akár a választáshoz való alkotmányos joga is sérülhetett a szavazóknak. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
Az USA gázfegyvere
A világcsendőr szerepébe belefáradt Egyesült Államok a putyini rendszerváltás óta szinte tétlenül figyelte az orosz medvének a saját szomszédságában történő energiapolitikai előretörését. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A politika és a civil társadalom
Csizmadia Ervin a Stop.hu-nak adott interjújában kifejtette: az MSZP a mondanivaló hiányától szenved, az ország szempontjából nem szerencsés a Fidesz vitáktól való elzárkózása, a Jobbikot pedig igazából csak mostanában kezdik komolyan venni a nagypártok.
A demokrácia sziámi ikrei
Magyarországon nagy gát a politikai megegyezés előtt, hogy a társadalmat homogénebbnek gondoljunk annál, mint amilyen valójában, és az emberek – tévesen – azt gondolják, az ellentéteket csak a politikusok szítják. Interjú Csizmadia Ervinnel.