belpolitika
Tag
Kiűzetés a paradicsomból
Megosztottság helyett „szeretetországot” ígér. De vajon hogyan kívánja megteremteni a „szeretetet” Márki-Zay Péter? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Kormánypárt és ellenzék a magyar politikában
A labdarúgásban közhely, hogy egy csapat annyit játszik, amennyit az ellenfél enged neki. A politikában ez azt jelenti, hogy egy kormánypárt hosszú hatalmához szükség van az ellenzékre is. Csizmadia Ervin az Inforádió Arénájában.
Médiaszociológia
A Klubrádió Ötös című műsorában Zsolt Péter a nyilvánosság megújulásának logikájáról beszélt.
Az uralkodó párt
Paár Ádám az Uralkodó párt című könyvről beszélt a Klubrádióban, kifejtve, mit tanulhat ebből a magyar politika.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Szlovákia 2021-ben
2022 előtt
2021 vegyes év volt. Ahhoz már eléggé hozzá szoktunk a koronavírushoz, hogy a politikusok normál üzemmódban kampányoljanak, de vajon mi lesz jövőre? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Mediterrán miniállamok boldogulása
A miniállamoktól is tanulhatna a magyar politika. Erről szól Paár Ádám tanulmánya.
Mennyit, mennyiből?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Téma: a rezsicsökkentés.
A török eset – Személyiség és politika
December 13-án 6 órakor a Pefőfi Irodalmi Múzeumban bemutatandó új könyvünkben amellett érvelünk, hogy a személyiségnek is szerepe van a pártrendszer megváltozásában. Paár Ádám blogbejegyzése.
A kormányok szavatossága?
Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.
Kezdődik a meccs
Három egymást követő ciklus után vajon lehet még újat ígérni a szavazóknak? Ha 2014-ben az volt a program, hogy „Folytassuk!”, 2018-ban pedig, hogy „Fenntartjuk!”, mostanra a Fidesz eljutott a továbbfejlesztés programjáig. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Előválasztásértékelés
Rajnai Gergely a Klubrádió Reggeli személy című műsorában az előválasztást értékelve kifejtette, hogy a politikán kívüli személyek megerősödése regionális trendbe illeszkedik, és más országokban ezek a politikusok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan meg is gyengültek, amint vezetői pozícióba kerültek.
Egység és kormányzóképesség
Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Preferenciák és visszalépések
Novák Zoltán az előválasztás második fordulója előtti visszalépésekről nyilatkozott a Népszavának.
A kormány tanult a 2019-es előválasztásból
„Azt a hibát nem akarja a kormányoldal elkövetni, amit 2019-ben. Akkor passzív szemlélői voltak egy olyan előválasztásnak, amely végén az ellenzék győzelmet aratott.” Novák Zoltán az Esti gyors című műsornak nyilatkozott.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Vitaképes ellenzék
Az előválasztás önmagában is innováció volt, a viták azonban méginkább rávilágítottak a pártok megújulási folyamatára. Lakatos Júlia a Reggeli gyors című műsor vendége volt.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Van-e Tusványos, ha nincs?
Másodjára marad el Orbán Viktor éves tusnádfürdői beszéde. Vajon az Európai Unió megújítására irányuló, nemrégiben bemutatott hét tézise pótolhatta volna? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.