Csizmadia Ervin
Tag
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
A Néppárt, a Fidesz és a hazai politika
A Néppárt és a Fidesz viszonya nem volt rendezhető, ezért mindkét fél számára jó végkifejlet történt. A belpolitikában az ellenzéknek van esélye, de agytrösztjeinek az eddigieknél meggyőzőbb teljesítményt kell mutatnia. Csizmadia Ervin beszélt Bolgár György műsorában.
Történelem, jelen, identitás
A Fidesz a magyar pártrendszer egyetlen pártja, amely a magyar történelem örökösének gondolja magát. Az ellenzék identitása nem a történelemben van. Vajon mit díjaznak a választók? Lesz-e még egyszer kétharmad, esetleg szimpla jobboldali többség; avagy az ellenzék nyer? Csizmadia Ervin a Népszavában.
Soros és Kalergi
Ma Soros Györgyöt szidják, akik szidják, a két háború között pedig az osztrák Kalergi grófot. Csizmadia Ervin elemzésében összehasonlítást tesz köztük, és értelmezni próbálja a kívülről történő politikabefolyásolás jelenségét.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A dzsentri, a film, a régi és a mai politika
Az operatőrként világhírűvé vált Koltai Lajos szerint tele vagyunk történetekkel. Meglehet. Ezek azonban nem túl nagy számban kerülnek filmvászonra. Vajon mi ennek az oka? Csizmadia Ervin blogbejegyzésében a régi és a mai Magyarországot hasonlítja össze.
Kell-e egy nagy ellenzéki párt?
Az idei év első napjaiban az ellenzék 6 pontos közös alapelvgyűjteményt tett közzé. Vajon tovább folytatódik az ellenzék egységesülése, és a folyamat eljut-e egy nagy ellenzéki párt létrejöttéig? Csizmadia Ervin nyilatkozott Bolgár Györgynek a Klubrádióban.
A politológus „háttérhatalmai”
A Népszava című újságban Csizmadia Ervin (és Filippov Gábor) arról beszélt, hogy a politológus számára milyen források állnak rendelkezésre a szakmai olvasmányokon túl.
Ország-pszichiátria
A „gyógyítsuk meg Magyarországot” össznépi óhaj jegyében új műfaj születik: ország-terápia. Ennek első ülésén jártunk. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A politika mint életérzés
Egy online konferencián a résztvevők Makkai János: Politikai-isten rabságában című könyvének mai aktualitásait elemezték. Csizmadia Ervin bemutatta Makkai életpályáját, s beszélt a könyv fő kategóriájáról, az életérzésről. A konferenciáról a Népszava közöl tudósítást.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Clinton, Martin Luther – avagy a vétójog egykor és ma
A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Politikai kultúra külföldön és itthon
Az Inforádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin az amerikai baloldalról, az európai felfordulásokról, a Szerencs utáni pártpolitikai helyzetről és a politikai filmek tanító szerepéről is kifejtette véleményét.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.
Milyenek a nem nyugatos demokráciák?
A Pátria Rádió műsorában Csizmadia Ervin a Lakatos Júliával közösen írt tanulmányáról beszélt. Vajon vannak-e ma nem nyugatos demokráciák?
Amerika mint mintaország
Október 12-én mutatták be a PIM-ben Paár Ádám és Csizmadia Ervin könyvét. A két szerző az amerikai és a magyar történelem és jelen azonosságairól és különbségeiről beszélgetett Szöllősi Györgyivel.
A dán és a magyar politikai kultúra
A Borgen című dán sorozat eddigi harminc része teljesen új oldaláról mutatja be a (párt)politikát. Aki csak teheti nézze meg. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
Amerika és a hazai közgondolkodás
Bár két hónap múlva Amerika elnököt választ, nem csak az az érdekes, hogy ki lesz az. Hanem az is, hogy az itthon megjelenő Amerika-irodalomból vajon mennyire olvashattuk ki például azt, ami George Floyd halála óta az utcákon történik. Csizmadia Ervin áttekintése Amerika hazai recepciójáról.
A politika belseje
Miközben robog itthon a politika gőzhengere, és azt hisszük, hogy miben látunk és értünk benne, valójában azt kell mondanunk, hogy a politika belsejéről való tudásunk csekély. Hogyan lehetne ezt a tudást növelni? Sok-sok, a politikát mélyebben bemutató film által. Csizmadia Ervin írása a Mandinernek.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.
Az egyik ellenállás és a másik
A Színművészeti Egyetem kontra Vidnyánszky Attila ügy még annál is komolyabb mélységekbe vezet el bennünket, mint amiről a helyzetet eddig elemzők írtak. Nem arról van ugyanis csak szó, hogy a hatalommal szemben ellenállók vannak. Egy szituáció, amelyben a hatalom is ellenállónak érzi magát.
Négy politikai rendszer Magyarországon
Sokan írtak már arról, hogy feltűnő hasonlóságok vannak az 1867 utáni hazai politikai rendszerek között. Melyek ezek, s milyen különbségek vannak a felszíni hasonlóságok mögött? Csizmadia Ervin áttekintése a dualizmusról, a Horthy-rendszerről, a Kádár-rendszerről és az 1990 utáni rendszerről – különös tekintettel 2010 utánra.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
A „nappaliőr” államról
Ki ne ismerné az éjjeliőr-állam kifejezést, amelyet a korai liberalizmus terjesztett el, s arra vonatkozott, hogy az állam nem folyik bele a gazdaságba. Ezt továbbgondolva az a kérdés: lehetséges-e ma „nappaliőr” állam? Demeter Szilárd interjúja az apropó. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
A Kádár-kori demokratikus ellenzék útja
25 éve jelent meg Csizmadia Ervin trilógiája. Az évforduló kapcsán a szerző hosszú beszélgetést folytatott a témáról Pogátsa Zoltánnal. Vajon melyek a demokratikus ellenzék történetének mai tanulságai?
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.