Csizmadia Ervin
Tag
Agytröszt és innováció
Bármilyen taktikai vagy stratégiai szövetséget is kötnek egymással az ellenzék pártjai, ez még mindig nem elég a hatékony politikához. A politikai versenyképességhez szükségük lesz egy az egész ellenzék munkáját koordináló agytrösztre. Hogy erre milyen esélyek vannak, Csizmadia Ervin megmutatja.
Pártok és társadalom
A vírusválság alapvetően nem módosította a válság előtti pártviszonyokat – jelentette ki Csizmadia Ervin Az Inforádió Aréna című műsorának első részében. A második részben pedig elmondta, mi az, ami hiányzik a rendszerváltás utáni harminc évből.
Érzelmi tudás
Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, talán nem árt eszünkbe idézni a politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A demokrácia segédintézményei
A demokráciaelmélet kissé mostohán bánik a demokrácia úgynevezett puha intézményeivel. Csizmadia Ervin ezekről beszélgetett a HVG Fülke című podcastjában.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
A meglepetés ereje
A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.
Magyar gondolkodók a 20. század első felében
Megjelent Csizmadia Ervin új kötete, amelyben 1945 előtti politikai gondolkodók szövegeiből válogatott. A szerző a szöveggyűjtemény elé hosszabb bevezető tanulmányt is írt.
Külön ligák Európája?
Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.
Európai értékek
Természetesen a jogállam alapvető és becses érték. De az úgynevezett „európai értékek” köre nem merül ki a jogállami elvekben. De ezek mellett vajon milyen egyéb értékekről van szó? S lehetséges-e közeledés a magyar kormány és Európa között az értékek szintjén? Csizmadia Ervin elemzése.
Régi és mai Magyarország
Nem annak a Lukács Györgynek a kötetében jelent meg nem annak a Mikszáth Kálmánnak egy tanulmánya. Ez utóbbit elolvasva érdekes következtetésekre juthatunk Magyarország és Európa „állandó” viszonyát illetően. Csizmadia Ervin írása.
A tények szuperhősei
A tény nem egyszerű fogalom. Látszólag minden dolognak van egy objektív megjelenése. De valójában mégse. Milyen hosszú az út az árdrágító kuláktól a mai politikáig? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Domináns pártrendszerből kétpártrendszerbe?
Ha áttekintjük a magyar pártrendszer fejlődését 1990 óta, több rendszerszintű változást tapasztalhatunk benne. Október 13.-a után is mutatkoznak jelek rendszerszintű változásra. Csizmadia Ervin írása az Új Egyenlőségen.
Létrejöhet-e valaha is kétpártrendszer Magyarországon?
A kétpártrendszerről ritkán esik szó, mert az ellenzékben minden kis párt fél tőle. Félti szervezeti integritását és szellemi vagyonát. De a dolognak van egy másik oldala is. A kétpártrendszer innováció is lehet. Lássuk, hogyan. Csizmadia Ervin elemzése.
Kereszténység és/vagy konzervativizmus
A mai jobboldal által követett politikában számos korabeli szerző intencióit ismerhetjük fel. E szerzők közül egy Joó Tibor, aki nyolcvan évvel ezelőtt írt egy nagy hatású könyvet a nyugati és a hazai nacionalizmus különbségéről. De Joó a vallás sajátos itthoni szerepéről is beszél. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Miért erős?
Sok oka van annak, hogy az orbánizmus immár egy évtizede meghatározza a magyar politikát, illetve annak is, hogy az ellenzék nem találta meg eddig ennek ellenszerét. Vajon miért olyan erős Orbán Viktor rendszere? S egyáltalán: valóban olyan erős-e, mint kívülről látszik? Csizmadia Ervin interjúja a 168 órának.
Mikor öregszik el egy kormány?
Nemzetközi vizsgálatok szerint egy kormány a 3. ciklusának végén kezd el küzdeni az „elöregedéssel”. Vajon Magyarországon, az Orbán-kormányra érvényes-e mindez? És hogyan áll az ellenzék a kormányzás 10 évében? Csizmadia Ervin évértékelője az ATV Egyenes Beszédben.
A nyugati gondolkodás új dimenziói
Csizmadia Ervin meghívást kapott a HVG Fülke című rovatába évet értékelni. A meghívott sok egyéb mellett azt emelte ki, hogy 2019 második felében a nyugat-európai agytrösztök észrevehető módon felülvizsgálták a Kelet-Közép-Európával kapcsolatos korábbi álláspontjukat.
Svédország átmenete és a miénk
Bár sokat emlegetjük Svédországot, alig valamit tudunk róla. Pedig a svéd átmenet a 20. század elején nagyon sok politikatudóst megihletett. Vajon a svéd esetnek vannak-e tanulságai a mi számunkra? Csizmadia Ervin esszéje.
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Miért irodalmi? Miért nem politikai?
Meglepő módon a hazai jobboldalon sokkal gyakrabban kerülnek elő az irodalmi elődök, mint a politikai hagyományok. Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy a demokratikus politika politikai hagyományokra alapozódhat csak.
Az ellenzéki kreativitás hetei
Az ellenzéknek kreatív volt a budapesti önkormányzati kampánya, s Karácsony Gergely személyében dinamikus vezetőt is talált magának. Csizmadia Ervin az És-ben veszi sorra annak összetevőit, hogy miért nyerhetett Karácsony Gergely.
Az ellenzék megerősödése és a kormánypárt új lehetőségei
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin az ellenzék kreatív önkormányzati feltámadásáról beszélt. Ezt az ATV-n kiegészítette azzal, hogy a kormánypárt sem omlott össze, mert így lehetősége van a dominánspárti rendszertől való elmozdulásra.
Győzelem és tanulás
Hogyan lehet úgy győzelmet aratni, hogy a győztes tanul is ellenfelétől? Csizmadia Ervin hosszabb elemzése az önkormányzati választásról és benne Karácsony Gergely győzelméről. Az Élet és Irodalomban megjelent cikket az Index szemlézte.
Miért van szükség ideológusokra?
Az ideológia és az ideológusok fontos szerepet töltenek be a politikában, mégsem vagyunk jó véleménnyel róluk. Csizmadia Ervin Karácsony Gergely és az ellenzék példáját is megnézi ideológiai szempontból a 24.hu-s írásában.
Gépezet és emberek
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin Karácsony Gergely kampányát elemezte, s megállapította, hogy abban mutatkozik tanulóképesség.
Ellenzéki kilátások
A Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában Csizmadia Ervin megállapította, hogy az ellenzék szervezeti és ideológiai értelemben is előrelépett.
A dicsőség politikája
Az angol Dicsőséges forradalom Európa egyik meghatározó eseménye volt a maga korában, s hatása az óta is tart. De vajon milyen mérleget vonhatunk, ha az angol múltat összevetjük a korabeli magyar múlttal? Vajon mi történt Magyarországon 1688-ban, és van-e értelme különbséget tenni a két 1688 között? Csizmadia Ervin a Mandineren.
A 80-as évek és a rendszerváltás
Csizmadia Ervin a Klubrádió Szabadság, elvtársak című sorozatának vendége volt. Téma: a 80-as évek Magyarországa és a rendszerváltás.
Hogyan válaszolhatunk e kihívásra?
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin A Méltányosság Követési távolság című új kutatásáról beszélt.