demokráciafelfogás

Tag

Demokrácia fejlesztés

Demokrácia fejlesztés

Vajon a demokráciák támogatása beavatkozás a nemzeti szuverenitásba? És milyen szempontok szerint történik? Lakatos Júlia a Spirit FM Aktuál című műsorának vendége volt.
Tovább
Kétféle felfogás

Kétféle felfogás

A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.

Tovább
Hogyan beszéljünk a demokráciáról?

Hogyan beszéljünk a demokráciáról?

Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek. A 2022-es év fejleményei azonban rávilágítanak arra, hogy nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Tényleg Amerika?

Tényleg Amerika?

Az Új Egyenlőség magazinban vita indult a magyar rendszerváltás utáni politika értelmezési kereteiről. Csizmadia Ervin reflexiójában a demokratizálódás egy lehetséges modelljét vázolja.

Tovább
A hiányzó másik fél

A hiányzó másik fél

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.

Tovább

Győztesek és vesztesek

A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.

Tovább

A win-win játszma vége?

Az 1989-90-es demokratizálódásnak ugyanis szerte Kelet-Közép-Európában volt egy egyszerű, könnyen kódolható és az egyes szereplők közötti különbségeket elmosó logikája. Az átmenetek két rendszer (demokrácia és diktatúra) közötti döntésről, valójában a jó és a rossz közötti választásról szóltak. Ritka történelmi pillanat: ha valaki nem akart marginalizálódni, akkor értelemszerűen a jó oldalra került. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n

Tovább