ideológia
Tag
Az ideológia-fogyasztótól a Netflix-fogyasztóig
A magyar politikai piac 2024-től új szereplőkkel bővült: a Netflix-generáció tagjaival, akiket kevésbé mozgatnak az ideológiák és a hagyományos politikai fogalmak. De vajon milyen szerepet játszottak Magyar Péter felemelkedésében és politikai sikerében? Csizmadia Ervin elemzése Substack csatornánkon.
Hatás és ellenhatás
A Méltányosság Politikaelemző Központ meggyőződése szerint a politikai elemzésnek van néhány olyan szemléleti sarokpontja, mely alapjaiban határozza meg ennek a műfajnak a nívóját és érvényességét. Ezeket tíz pontban foglaljuk össze, mindegyiket önálló bejegyzésben taglaljuk. Elsőként a folyamat-centrikus megközelítés került terítékre, a második részben a kölcsönhatások kitüntetett szerepét elemezzük.
Pártfejlődési logika
A rendszerváltás utáni történelemben a pártfejlődés három dimenzióban vizsgálható: ideológia, szervezet, vezetők. Csizmadia Ervin interjúja.
Az édes és a mostoha
Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Mozaik-ideológia
Novák Zoltán a HVG hasábjain arra kereste a választ, hogy meg lehetett törni egy domináns párt hatalmát ideológiai innováció nélkül.
A liberalizmus megújulása
A liberalizmus akkor volt a legjobb formában, amikor nem csak individuális életmintákat adott. Most csak azokat ad. Megújulása szükségszerű. Csizmadia Ervin interjúja a Hírklikken.
Az ideológiák vége?
Magyar Péter beszédében az ideológiai ellentétek meghaladásáról is beszélt. Az ideológiamentesség azonban a csábító előnyök mellett számos hátrányt is hordoz magával. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A liberalizmus és a sikerek
A liberalizmus a 19. századtól napjainkig azért sikeres, mert jól választott szövetségeseket. Csizmadia Ervin két részes tanulmányának első része az Új Egyenlőségen.
Harc a szociáldemokráciáért
Rajnai Gergely az Indexnek arról nyilatkozott, mi lehet az oka annak, hogy a DK kísérletet tesz a szociáldemokrata jelző kisajátításáért.
Pártcsaládok fejlődése
A pártokról mint önálló politikai szereplőkről sokat tudunk. Arról, hogy a pártok is családokba rendeződnek, keveset. Még kevesebbet a pártfejlődés és a forradalmak kapcsolatáról. Csizmadia Ervin tanulmánya.
Ellenzéki kommunikáció
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?
A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Hogyan mérhető az ellenzék teljesítménye?
Az ellenzék teljesítménye három területen (szervezeti, személyi és ideológiai) értékelhető. Csizmadia Ervin még pontozza is a teljesítményt Bolgár György műsorában.
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Az előválasztás körülményei
Rajnai Gergely az Emerging Europe-nak nyilatkozva elmondta, hogy a mai magyar politikában az ideológiai ellentéteket felülírta a NER-től való távolság kérdése.
Széteső demokrácia
Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
Van-e a mai magyar pártoknak emberképe?
Magyarországon nem tekinthető általánosnak az egyes ideológiákhoz kötődő, azok alapját jelentő emberképek keresése. Míg nyugaton a politikai pártok állandóan rákérdeznek a saját emberképükre, Magyarországon hiányzik a gondolkodás a politikai erők részéről, hogy eszméik milyen ant-ropológiai talapzatra épülnek rá. Paár Ádám gondolatébresztő elemzése.
Társadalmi mozgások nyomában
2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. Az okokról Zsolt Péter írt elemzést.
Szabadság és hagyomány
A konzervativizmus magyarországi leképeződése bizony korántsem követi a nemzetközi trendeket, mi több a magyar jobboldal komoly lehetőségeket szalaszt el ezáltal.