magyar politika
Tag
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Hogyan tanuljunk előválasztást?
A francia Le Figarónak nyilatkozva Rajnai Gergely kifejtette, hogy az előválasztás a magyar politikai kultúrában újdonság, ezért a szereplők (a választók és a jelöltek) tanulják a folyamatot.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
A méreg és a fog
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban sok minden elhangzott, de elég lényeges dolgok nem. Ez az írás azért született, hogy pár – szerintem alapvető – dolgot megpróbáljak újszerű megvilágításba helyezni. Tusnádfürdő után ezernyi tanulság van. A legfőbb az, hogy lassan megspórolhatatlan lesz a vita Európáról, demokráciáról. A méregfogat nem diktátorozással, hanem érdemi vitákkal lehet kihúzni. Csizmadia Ervin írása a Népszabadság honlapján.
Választási eljárási viták külföldön
A választási eljárási törvénytervezet (köztük a regisztráció) vitája során sok szempontot vetettek fel a hazai közszereplők mind a javaslat mellett, mind pedig ellene. Ám érdemes nem csak tartalmában, hanem a vita folyamatában is megvizsgálni a törvényt. Rajnai Gergely elemzése.
A baloldal és a nemzeti kérdés
A magyar jobboldal pártjai történelmileg voltak és vannak versenyelőnyben annak érzékeltetésében, ki képviseli jobban és hitelesebben a magyar nemzeti érdekeket, és ez a magyar történelmi tradíció a XXI. század elején is fennmaradt, a Fidesz sikereinek ez az egyik oka. Ha a baloldal hosszabb időn át kívánja erős legitimációval, viszonylag nyugodt körülmények között kormányozni Magyarországot, akkor meg kell találnia a választ erre a nagyon nehéz, ám fontos problémára.
Az LMP tévedése
„Az LMP ott követett el nagy hibát, hogy saját programalkotási folyamatát nem állította a középpontba, pontosabban ezt az elmúlt időszakban kifelé szinte egyáltalán nem kommunikálta.” Az LMP körüli fejleményekről Csizmadia Ervin írt a Hír24-en.
Forradalmat? Megegyezést!
Mi vezethet ki a mostani válságból? Az egyik lehetséges válasz, hogy a felek, félretéve az ellentéteiket, megpróbálnak konszenzusra jutni bizonyos normák, értékek képviseletében, amelyhez tűzön-vízen át ragaszkodnak. Kell, hogy legyen egy minimálprogram az ország felzárkózására, amelyben a mai kormánypártok és az ellenzék nagy része egyetért!
Központosítás és központosítók
A miniszterelnök odakint rebellis, idehaza központosít. Vetélytársa támogatja az uniós centralizálást, s itthon lenne lazább. Csizmadia Ervin elemzése a FN24-en.
Milyen a jó politikai program?
2010 és 2012 közötti időszakban sokan temették a balliberális oldalt, döntően két okból. Egyrészt az alkalmasnak tűnő vezető, másrészt a megfelelő program hiánya miatt. Most a vezető (akárki akármit mond is) úgy néz ki, meglehet; a program ügyében pedig nyilvánvalóan megkezdődnek majd az egyeztetések. Az ellenzék most talán jobban bízhat – mint akár egy hónapja – abban, hogy 2014-re versenyképessé teheti magát. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
A „központosítás” alakzatai
Ahogy mondani szokás: van benne rendszer, s ez a központosítás. Ettől a szótól még akkor sem kell idegenkednünk, ha ennek a kifejezésnek a magyar közgondolkodásban jottányit sincs pozitív tartalma. Írásunk az aktuális trendekről.
Olasz, magyar egy úton
Állítsuk meg a Hanyatlást! Ez egy 2012-ben alakult olasz mozgalom, melynek célja az olasz politikai kultúra megváltoztatása. Utóbbit Lampedusa, a Párduc című regény írója úgy jellemzett: változtatni azért, hogy semmi ne változzon. Magyarországon is hasonló a helyzet? Paár Ádám írása a FN24-en.
Átalakuló egészségügy
Az elmúlt két esztendőben a kétharmados választási felhatalmazás által teremtett új pártpolitikai erőtérben a győztesek – a korábbiakhoz képest teljesen új paradigma mentén – az egészségügy minden területén átfogó átalakításba kezdtek. A ciklus felénél tanulmányunk éppen ezért sokkal inkább egy reformfolyamat lépéseinek értékelését, semmint egy már működő rendszer eredményeit tárja fel.
Hűvös messiások – a szakértőiség imázsa
Ahogyan Magyarországon a szakértői jellegű Bajnai-kormány programja és tevékenysége felértékelődik, és az idő múlásával egyre inkább megszépül – hasonlóan Mátyás király emlékezetéhez –, úgy Olaszországban is vannak körök és csoportok, amelyek számára a Monti-kormány testesíti meg a pártérdekeken felülálló kormányzást.
Köznevelés vagy közoktatás
A második Orbán-kormány időszakában talán egyetlen más szakpolitikai területen megkezdett reformmal kapcsolatban sem merült fel annyi kritika, mint amennyi az oktatás-nevelés területén elindított reformot érte. Elemzésünk a kormány oktatáspolitikájáról félidő után.
Építmények ingoványon
Valós kockázat tehát, hogy alapos di-agnózis nélkül a családon belüli erő-szak kezelése is hasonló sorsra jut, mint a középosztály-erősítés ügye. Semmi jele nem mutatkozik annak, hogy a kormány forrást különített volna el ‒ megsegítendő a létrehozott mun-kacsoport munkáját ‒ előtanulmányok, empirikus kutatások, hatásvizsgálatok megrendelésére. Elemzésünk a témában.
A Fidesz-ellenesség ereje
A paradoxon az, hogy e masszív Fidesz-ellenesség elsősorban nem az ellenzéki pártok tevékenysége, hanem a Fidesz-kormány politizálása miatt jött létre. A választások megnyerésének a kulcsa tehát egyelőre még mindig a Fidesz-kezében van. Elemzésünk az aktuális helyzetről.
Harmadik típusú programok
A választók túlnyomó többsége életében egy sor politikai programot nem olvas el. De hát ne szörnyülködjünk túlságosan: hányan beszélünk nagy mellénnyel úgy egy-egy íróról, költőről, hogy talán soha nem olvastunk tőlük regényt vagy verset. Csizmadia Ervine elemzése az ellenzéki programokról.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
Kormányváltás, mindenek felett
Az MSZP 2010-ben bekövetkezett ellenzékbe kerülése óta eltelt két évét értékeinek vizsgálatával, az elmúlt nyolc év helyenként önkritikus elemzéssel, és a párt új programjának megalkotásával is töltötte. Elemzésünk a kialakult helyzetről és az MSZP új programjáról.
Az unortodoxia pszichológiája
Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.
Az előregisztráció és a közérdek
Mi végre ez a folyamatos igyekezet a választási rendszer megújítására? A közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége elutasítja az előzetes regisztrációt, ami még mindig nem jelenti azt, hogy akkor az elvetendő, hiszen a többségnek nincs automatikusan igaza, és meg is változtathatja a véleményét, ha a véleményvezérek konszenzusa leszivárog. Elemzésünk a felvetésről.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
A tusnádfürdői ív
A tusnádfürdői beszédekkel „külpolitikai” okokból érdemes foglalkozni, ugyanis ezekben sűrűsödik össze a leginkább az orbáni „társadalomfilozófia” és világkép, mindaz, amit a volt ellenzéki vezér, mai miniszterelnök Európáról (s benne Magyarországról) gondol. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbánra és a Fideszre.