Csizmadia Ervin
Tag
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A demokrácia teherbírása
Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.
Normál politika vagy zsákutca?
Vajon a magyar politika sokszoros kétharmada után kimondhatjuk-e, hogy ez a magyar politika normálállapota? Csizmadia Ervin a Válasz online podcastjában.
Ellenzék, önkritika, politológia
Az ellenzéki pártok nem úgy szerepeltek, ahogy szerettek volna. Olykor azonban a politológus is téved. Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben önkritikát gyakorolt.
Van-e ismereti „fekete foltunk” a magyar politikáról?
Az április 3-ai választás kapcsán adódik a kérdés, mit hibázott el az ellenzék, ami a nagy vereséghez vezetett. A Partizán műsorában Csizmadia Ervin tágabb összefüggésbe helyezte a kérdést Gulyás Márton kérdéseire válaszolva.
Negyedik kétharmad
Az április 3-ai választás nemhogy ellenzéki győzelmet nem hozott, de újabb, s még az eddigieknél is nagyobb Fidesz-kétharmadot. Joggal mondhatjuk, hogy kezd létrejönni egy örökös felállás a magyar politikában. Van-e belőle menekvés? Csizmadia Ervin bejegyzése.
Miért van „két Magyarország”?
Mindannyian látjuk, hogy az országban végletesen erős a polarizáció. Sokkal kevesebbet tudunk azonban az okokról, és kevés a magyarázat is. Három részes írásában Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely három mítoszt cáfol.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
A történelem vékony jege
Francis Fukuyama „egy mondatos” dolgozata (A történelem vége?) ma egyre több arcát mutatja. Az egyik „új” arc az 1989-es szovjet elit. Vajon mi köze a szovjet elitnek a mai oroszhoz? Csizmadia Ervin írása.
Lesz-e hatása a háborúnak a magyar választásra?
Mi a kapcsolat a dualizmus és a mai korszak között? Ignotus érdekeset írt a politika mögül. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Tükörbeszéd
Bár kormány és ellenzéke szinte mindenről homlokegyenesen mást gondol, de amikor ellenfelét szidja, azt nagyon hasonló kifejezésekkel teszi. Csizmadia Ervin elemzése.
Hogyan mérhető az ellenzék teljesítménye?
Az ellenzék teljesítménye három területen (szervezeti, személyi és ideológiai) értékelhető. Csizmadia Ervin még pontozza is a teljesítményt Bolgár György műsorában.
Kell-e pártprogram?
Régóta tudjuk, hogy a választók nem olvasnak pártprogramokat. 2007-ben viszont a Fidesz elfogadott egy hosszú távú alapprogramot. Külföldi mintára egy ilyen program szavatossági ideje 15 év. Épp most jár le. Csizmadia Ervin a Spirit fm-en.
A változás mélyrétegei
Sokan azt gondolják: az ellenzék választási győzelme automatikusan magában hordozza a változást. Kormány- sőt rendszerváltást ez jelenthet, de a politikai viszonyok megváltozását nem feltétlen. Csizmadia Ervin interjúja a Szabad Európa honlapján.
A pártprogram egy típusáról
Pártprogramokról – vagy azok hiányáról – különösen a kormányoldal kapcsán sokat beszélünk, de arról ritkábban, hogy van a pártprogramoknak egy sajátos műfaja: az alapprogram. Vajon mit mondott erről Orbán Viktor Kálmán Olgánál, 2007-ben? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Együttműködő elitek
Egyfelől fontos az elitek közötti együttműködés, másfelől a demokratikus fejlődés során nem mindig alakul ki automatikusan. Mi a különbség Nyugat-Európa és Magyarország között? S mi a helyzet a mai Magyarországon? Csizmadia Ervin írása.
Kormánypárt és ellenzék a magyar politikában
A labdarúgásban közhely, hogy egy csapat annyit játszik, amennyit az ellenfél enged neki. A politikában ez azt jelenti, hogy egy kormánypárt hosszú hatalmához szükség van az ellenzékre is. Csizmadia Ervin az Inforádió Arénájában.
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
Fenntartható politika
Azt a fogalmat, hogy „fenntartható fejlődés”, főleg a klímakatasztrófa árnyékában ismerjük. Ritkán beszélünk arról, hogy nem csak a környezetet, a politikát is „fenn kell tartani”. De hogyan? Csizmadia Ervin írása.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Új könyv a domináns pártokról
A Méltányosság új könyve decemberben jelent meg, bemutatója – nagy érdeklődés mellett – zajlott a PIM-ben. A szerzők számos helyen beszéltek a könyv bizonyos aspektusairól.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.