liberális demokrácia
Tag
Az orbáni illiberalizmus csavara
Régi fogalom új köntösben. Miért borultak a demokráciaelméletek attól, hogy a magyar miniszterelnök újraértelmezte az illiberalizmust? Lakatos Júlia elemzése.
Az intézményi liberalizmus korlátai
Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.
Demokratikus sokféleség
A demokrácia elmúlt évtizedei azt mutatják, hogy épp a tőle remélt sokszínűség egyelőre nem tudott megmutatkozni. Meglehet, a demokrácia is csak egyféle lehet? Csizmadia Ervin esszéje.
Demokrácia a filmvásznon
Paár Ádám a demokrácia és a választás mozgóképes megjelenítéseiről beszélt a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Mit jelent a liberális demokrácia?
Az állam szerepéről zajló vitában egyre fontosabb, hogy a liberális és demokratikus elemek miként viszonyulnak egymáshoz. Mit tehet az egyik, ha a másik felül kerekedik? Lakatos Júlia interjúja.
A többség és a kisebbség zsarnoksága között
Hogyan lehet feloldani a liberális demokrácia belső feszültségeit? Zsiga Bulcsú blogbejegyzésében egy javaslatot ismertet.
Új diagnózis régi problémákra
Merre tart a mainstream politikatudomány a liberális demokrácia válságának értelmezésében? Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia az Élet és Irodalomban értelmezte ezt a kérdést.
Hangyászok viadala
Fukuyama híres könyve óta tudjuk, ha nincs külső kihívó, akár a liberális demokrácia is maga ellen fordulhat, de hogyan hat ez a magyar politikára, és mi köze mindennek a hangyászokhoz? Lakatos Júlia az Ultrahang Plusz vendége volt.
Haladás és másként haladás
A felvilágosodás kora óta a haladás fogalmáról és gyakorlatáról van egy elképzelésünk. De vajon elég-e a haladást csak az élen állók haladásaként értelmezni? Nem! Új típusú haladás-felfogásra van szükség. Csizmadia Ervin esszéje.
Hatás és ellenhatás
A Méltányosság Politikaelemző Központ meggyőződése szerint a politikai elemzésnek van néhány olyan szemléleti sarokpontja, mely alapjaiban határozza meg ennek a műfajnak a nívóját és érvényességét. Ezeket tíz pontban foglaljuk össze, mindegyiket önálló bejegyzésben taglaljuk. Elsőként a folyamat-centrikus megközelítés került terítékre, a második részben a kölcsönhatások kitüntetett szerepét elemezzük.
A demokrácia harca a liberalizmussal
A Méltányosság négy részes sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb kihívásait. A sorozat második részeként a liberális demokrácia belső feszültsége kerül terítékre.
Történelmi mintázatok és az új jobboldal
A történelem során volt már arra példa, hogy a liberális demokráciával elégedetlenek megerősödtek Európában. De mit tanulhatnak belőle a mainstream pártok? Zsiga Bulcsú erről beszélt a Hírklikknek.
A „forradalom” szó határai
1990-ben (közismerten) nem sikerült forradalmat csinálnunk. Legalábbis hagyományos értelemben. De azért nem mondható, hogy a forradalom kifejezésnek ne lenne értelme az elmúlt 35 évben. Csizmadia Ervin írása.
Megújulás kapujában
A populizmus rendszerint negatív előjellel tűnik fel a közéleti és tudományos értekezésekben. Jelen írásban viszont egy olyan perspektívából mutatjuk be, mely árnyalja ezt a negatív hangvételt és felveti azt is, hogy milyen hatással lehet a jövőre a populizmus egyre növekvő népszerűsége. Kiss Róbert írása.
Barbie és a buborékok
Mi köze a Barbie világnak az amerikai választáshoz és a liberális demokrácia állapotához? Lakatos Júlia a Klubrádió reggeli személyeként a párhuzamos valóságokról beszélt.
Három századvég – három győzelem
Sokat beszélünk arról, hogy 1990-ben megjósolták a liberális demokrácia világméretű győzelmét. De száz évvel korábban is ezt tették – igaz, akkor csak a „sima” demokrácia győzelmét jósolták. Csizmadia Ervin jósol száz évvel későbbre.
Politikai fejlődés
Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ új közéleti magazinjának első száma, melyben bemutatjuk, mit tehetnek a filmek a demokrácia érdekében.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
Hogyan beszéljünk a demokráciáról?
Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek. A 2022-es év fejleményei azonban rávilágítanak arra, hogy nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Évértékelők elé: politikai vezetés és vezetők
A magyar politikában nagyban változott a politikai vezetők súlya és szerepe. 1990 körül alig valakit érdekelt, hogy egy pártnak ki a vezetője, ma ez egyre fontosabb. Csizmadia Ervin írása.
Tanulható-e a demokrácia
A Tilos Rádió két órás műsort szentelt annak a kérdésnek, hogy mi a demokrácia, és olyan helyeken, ahol gyengék a demokratikus hagyományok, hogyan tanulják meg az emberek. A beszélgetés egyik résztvevője Csizmadia Ervin volt.
A deviancián túl
Az ellenzék csak az illiberalizmust látja, azonban nem foglalkozik a liberális demokrácia válságával. Lehetséges úgy politikai sikert elérni, ha csak választástechnikai
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Ismerethiány az EU-ban?
Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberalizmusról az orosz-ukrán háború kitörése előtt és után
Zsolt Péter megvizsgálta miket írt Pinker, Harari és Fukuyama az orosz-ukrán háború előtt és miként nyilatkoztak főként youtube-os interjúikban a háború kitörésének első heteiben.
Koponyák harca
Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve. Óriási dilemma, amelyben mégis maga a vita a legfontosabb. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.