magyar politika
TagAz állam, a szubszidiaritás és a köznevelés
A kormányzat mindent megtett-e a szükséges segítségnyújtás érdekében. Segítséget nyújtott-e a védőnői hálózat fejlesztésével a támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű, esetleg mélyszegénységben élő családoknak? Most megtesz-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a kötelező óvodáztatás? Épülnek-e új óvodák, bővítik-e a férőhelyeket? Kérdésekre válaszokat elemzésünk adja.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
A köznevelés elmélete és koncepciója
A második Orbán-kormány reformjai közül az oktatás-nevelés – vagy ahogyan a Hoffmann Rózsa által kidolgozott törvényjavaslat nevezi: köznevelés – területén végrehajtott intézkedések váltották ki talán a legegységesebb ellenállást az adott szakterület dolgozói (pedagógusok, oktatási szakértők) részéről. Paár Ádám írása a Stop.hu felületén.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Jobbik az interneten
2006, az őszödi beszédet követő utcai tiltakozások óta robbanásszerűen fejlődik a radikális jobboldal online hálózata. Méretei ellenére a közösség teljesen zárt, az oldalak szinte kizárólag egymáshoz kapcsolódnak. Bár a Jobbik nem irányítója a hálózatnak, a középpontjában áll. Elemzésünkről közölt összefoglalót az Index.hu.
„Mit kezdjünk” – A Méltányosság sorozata a Népszabadságon – I. rész
Magyarországon egyre feszültebb a politikai helyzet. A kormány az IMF-fel való tárgyalás meghirdetésével látszólag valamelyest engedett a szinte minden oldalról feléje irányuló kritikáknak, de ezt leszámítva nem nagyon érzékelünk változást kormányzásának alapjellegét illetően. Az ellenzék erői talán úgy érzik, hogy sikerül fogást találniuk a kormányon. De az ellenzék meglehetősen kaotikus és kormányképtelen állapotban van. Nem nehéz előrevetíteni: a következő hónapokban a „nemzeti együttműködéstől” messzebb kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha. Sorozatunk első része a Népszabadságban.
A nyugatosság alternatívái
A válaszhoz először is definiálnunk kell a nyugatosságot, ami nem könnyű. A magyar politikatörténethez fordulva azonban nyerhetünk támpontokat. Történelmi aspektusú elemzésünk a Nyugat és Magyarország kapcsolatáról.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
A „szuperpárt” megalakulása
A ma megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Klebelsberg kottája
A rövidesen a parlament elé kerülő köznevelési törvénytervezet a néhai kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó elképzeléseit követi, amikor a mai korban is lehetőséget lát valamilyen új embereszmény kinevelésére. De vajon lehetséges-e a 21. század elején átnevelni egy társadalmat? Csizmadia Ervin írása a Hírszerzőn.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Három egy ellen?
Egyre többen vizionálnak egy széles politikai összefogást a parlamenti ellenzék erői között. Legutóbb Karácsony Gergely vetette fel, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik közösen támogatott egyéni jelöltekkel megtörheti a Fidesz-KDNP hatalmát a következő választáson. A lehetőségekről Paár Ádám írt a Népszavában.
Károlyi Mihály és a Fidesz
Az első magyar köztársaság, az úgynevezett „népköztársaság“ elnökének, a balszerencsés sorsú nagykárolyi Károlyi Mihály grófnak a szobra – legalábbis egyelőre – megmenekült. Az Országgyűlés 39 igen, 307 nem arányban utasította el a Jobbik-frakció módosító javaslatát, amelyet a szélsőjobboldali párt a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz nyújtott be. Paár Ádám írása a HVG-n.
Reformkritikusok tömege
A hazai politikát húsz éve sakkban tartja a szociáldemagógia. Ellenzékben minden párt illegitimnek kívánja láttatni a hatalmon levő kormányt és megpróbál mindennemű reformot megakadályozni. Ennek következtében, miközben gyakorlatilag nem léteznek reformpárti választói erők, az évek során kialakult a mindenkori reformkritikusok tömege. Ez most sincs másképp. Lakatos Júlia elemzése.
A mértéktartás politikája
A Fidesz kongresszusának szónokai az eddigi politika töretlen és következetes folytatását ígérték. Az ellenzék nyilvánvalóan nem lesz boldogabb ettől, de a kongresszus a párt saját közönségének szólt. Pokorni Zoltán beszéde („hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk”) viszont meglepetés volt. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Pártszavazás után
Közzétették a Gyurcsány-féle pártszavazás eredményeit. Az MSZP vezető politikusai között ezután várhatóan értelmezési harc kezdődik. Csizmadia Ervin interjúja a Hiradó.hu-n.
A váltópártiság feltételei
„A következő időszak kihívása az, hogy a Fidesszel szemben lesz-e egy életképes, nagy váltópárt” – Csizmadia Ervin nyilatkozott az InfoRádiónak.
Értelem vagy érzelem?
Paár Ádám reflexiós elemzése Eörsi Mátyás és Bauer Tamás írásai kapcsán.
Az újhullámos pártépítés
A pártosodás még mindig nem zárult le, érlelődnek az újabb változások. Korábban, az első és második hullámban új pártok jöttek létre a régiek mellett, a közeljövőben viszont nem zárható ki, hogy a régi pártokból szakadnak ki az újak. A harmadik hullámos pártosodás állatorvosi lova az MSZP. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az alkotmány arca – könyvbemutató
Az Méltányosság Politikaelemző Központ új tanulmánykötete a preambulum műfaját vizsgálja. Képes összefoglalónk az eseményről.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
Méregfog és statisztika
Nyilvánosságra került Petrétei József egykori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezete. Az elmúlt 20 évben nem sok készülő alkotmányszöveg-tervezetet láttunk, s fogalmunk sincs róla, melyik kormány mit tett alkotmányozási tervei valóra váltására. Ideje lenne a fellelhető alkotmányozási háttéranyagokból adatbázist készíteni. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A nem létező köztársasági értékrend
Úgy látszik, nincsen az az alkotmányozási „rohamtempó”, amely közepette ne jutna idő a sokat szenvedett Károlyi Mihály-szobor „piszkálására”. Paár Ádám írása a témában a Népszavában.