Magyarország
Tag
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?
Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Amikor a magyarok Dániában akartak élni
Magyarország mindig ingadozott a mintakövető és a mintaformáló modellek között. Volt idő, amikor nem az Egyesült Államok vagy Németország, hanem Dánia jelentette a kívánatos mintát a magyarság számára. Paár Ádám blogbejegyzése.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Németek a határon
1989. szeptember 11-én Németh Miklós kormánya megnyitotta a nyugati határt a keletnémet menekültek előtt. Magyarországot mai napig tisztelet övezi Németországban ezért a döntésért. Paár Ádám blogbejegyzése.
Medálháború
Az olimpiák sosem csak a sportról, hanem mindig kicsit a politikáról is szólnak. A világpolitikai erőviszonyokat gyakran jól tükrözik az olimpiai éremtáblázatok. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Gondolatok a szlovák munkások emléktáblájáról
Angyalföldön van egy emléktábla, amely a Pestet fölépítő szlovák munkásoknak állít emléket. Ennek kapcsán érdemes végiggondolni a magyar történelem tanulságát: a sokszínűség, ami ma politikai viták tárgya, valaha élő gyakorlat volt. Paár Ádám blogja.
Vita a formaruhákról
Rugalmatlanok vagyunk, vagy csak ragaszkodunk nemzeti szimbólumainkhoz? Lakatos Júlia az olimpiai formaruhákról beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Mikor teszünk jót a nemzeti jelképekkel?
A magyar sportolók olimpiai formaruhája fellobbantotta a vitát a nemzeti jelképek szerepéről. Miért a piros, fehér, fekete dominált? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A térképek politikája
Magyarországon jól tudjuk, hogy a térképeknek komoly politikai jelentősége van. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Populizmus az Óperencián innen és túl
Paár Ádám a latin-amerikai populizmusokat és a magyar népi mozgalmat hasonlította össze a Hitel című folyóirat júliusi számában.
Vége az integrációnak?
A Klubrádió reggeli műsorának vendégeként Lakatos Júlia Orbán Viktor hét európai tézisét elemezte.
Foci és politikai siker
Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A roham-generáció
Ha ennyi ember megmozdul valamiért, az sosem csak egy termék iránti keresletet jelent. De mi az az ideál, ami mozgásba lendítette a Pfizerért sorba állók generációját? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A többsebességes Európa mintái
A többsebességes együttműködés gondolatát, bár jellemzően az Európai Unióhoz szokás kötni, egyáltalán nem tekinthetjük csupán európai jelenségnek. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A nyugati és magyar média társadalomba ágyazottsága
Félelemvezérelt, lelkes és hősies újságírók minden táborban megtalálhatók. Az elemzésünk arról szól, hogy miért van annyi szabadságharcos nálunk ahelyett, hogy professzionális újságírók volnának. Zsolt Péter elemzése.
Fülöp herceg, Magyarország és a költészet napja
Majdnem száz éves korában elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet férje. Londonban a taxisok hatalmas felvonulással rótták le kegyeletüket. És április 11-én a költészet napja is volt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
Amikor a magyarok győztek
A magyar nép kiszabadítja a foglyokat, és megdönti Ausztria uralmát. Hihetetlennek hangzik? A filmvásznon egyszer megtörtént. Március 15-e kapcsán az alternatív történelmi filmekről és annak egy 48-hoz kötődő példájáról lesz szó. Paár Ádám blogbejegyzése.
Az Összefogás-komplexum
Van úgy, hogy egy párt teremti meg a szavazóit, s van úgy, hogy a szavazók a pártot. A közvéleménykutatók már markáns tömbként mérik azokat a szavazókat, akik nem a hat ellenzéki párt valamelyikére, hanem egy hetedik pártra szavaznának. Csizmadia Ervin blogbejegyzése az Összefogás-komplexumról.
Nemzetek szerepe
Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban az ország globális szerepfelfogásáról, külföldi beavatkozásának létjogosultságáról. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában Lakatos Júlia kitért a hazai párhuzamokra is. Szuverenitás vagy Európa? Eldönthető egyáltalán?
Szuperhatalmi vívódás
Amerika messze nem konzisztens globális szerepfelfogását tekintve. Évtizedes vita övezi külföldi beavatkozásai létjogosultságát. Ha egy nagyhatalom folyamatosan vitázik erről, létezik tényleges válasz arra, mi a szerepe egy országnak a világban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.