nyugat
Tag
Népiesség, urbánusság – másképp
A magyar közéletben szokás népit és urbánust, konzervatívot és liberálist, baloldalit és jobboldalit két külön világként leírni. Csizmadia Ervin Prohászka Lajos és Szilágyi Ákos mondatain keresztül gondol erről nagyon mást.
Változó világrend
A hidegháború végén a nyugati közösség tagjait az a buzgó remény töltötte el, hogy a liberalizmus terjedése gyors és megállíthatatlan lesz, hiszen minden korábban nem liberális nemzet önként csatlakozik majd az ideológiák győzteséhez. Ez nem következett be… Új könyvajánlónk a Substacken!
Sorok között
„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!
Két beszéd összehasonlítása
Nemrég Orbán Viktor és Magyar Péter is beszédet mondott. A két beszéd tartalmilag összehasonlítható 12 pontban, Zsolt Péter erről írt blogbejegyzésében.
Miért különbözik a magyar politikai fejlődés a térség államaitól?
A magyar politikai fejlődés látványosan eltér nemcsak a nyugati példáktól, hanem a környező államok modelljeitől is. Vajon milyen tényezők magyarázzák Magyarország különutasságát? Az elmúlt több mint 150 év politikai változásait elemezve keressük a válaszokat. Kovács Róbert elemzése.
Munkássors a vasfüggönyön túlról
Paár Ádám blogbejegyzésében elemzi egy rádiójáték-sorozatból kiindulva, hogy a munkásság vágyakozása és sorsa hasonló volt a vasfüggöny két oldalán.
Magyarország és a Nyugat
A Méltányosság négy részes Podcast-sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb sorsformáló tényezőit. Elsőként a Nyugathoz fűződő viszonyunk kerül terítékre.
Az állampolgári tudatosság eljövetele
Paár Ádám az állampolgári nevelés lehetséges irányairól beszélt a Hírklikken. Bemutatta az intézet új anyagát az állampolgári nevelésről, kiemelve azt, mit adhat John Dewey filozófiája a mai magyar társadalomnak.
Az állampolgári nevelés amerikai mintája és Magyarország
Elég idő telt el a rendszerváltás óta, hogy lássuk: ennek a 35 évnek az állampolgári nevelés terén vannak a legnagyobb hiányosságai. Korábban is megfogalmazták ezt, és most ehhez térünk vissza. Mégpedig egy amerikai politikai gondolkodó és filozófus, John Dewey munkásságának felidézésével.
A közvélemény szerepe
Vajon mi a súlya a közvéleménynek a politikában, és hogyan kerül ide a politikai máglya? Csizmadia Ervin írása.
A nyugatosodás újabb foka
Látszólag megdöbbentő, ami a magyar politikában zajlik, de ha a mai időszakot a nyugatosodás egy újabb fázisának tekintjük, akkor már nem is olyan meglepően a dolgok. Csizmadia Ervin interjúja.
Szelektív külpolitikai hallás
Egyre többen gondolják az Unióban, hogy „jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni az ellenvéleményeket is. De van, aki mégsem ért egyet a „figyelmes Európa” gondolatával. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Konferencia a magyar politika négy kihívásáról
A Méltányosság Politikaelemző Központ 2024. december 4-én megtartott konferenciáján bemutatta a HVG-ben a rendezvény előtti napokban megjelenő négy részes sorozatát a magyar politika elmúlt 34 évének négy fő kihívásáról. A négy kihívás: a nyugatosodás, a demokratizáció, a pártfejlődés és a történelem visszatérése.
Hány módon kettéosztott Magyarország?
A magyar társadalom több rétegben oszlik ketté, ezért annak dolga, aki ezen változtatni akar korántsem lesz könnyű. Csizmadia Ervin elemzése.
A vezér vagy a közeg elemzendő-e?
Trumpról tudjuk, hogy infantilis, ezt Zsolt Péter le is vezeti, de hogy milyen a kölcsönhatása Trumpnak másokkal és a néppel, arról a blogbejegyzés csak szociálpszichológiai sejtéseket vet fel.
Az édes és a mostoha
Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A nemzeti tematika és az ellenzék
A Fidesz dominanciájának egyik sarokköve, hogy a nemzeti tematika felhasználásával igazolja a politikáját. Ezzel szemben az ellenzéki pártoknál nem kristálytiszta a nyugatos identitást és a politikai irányvonalat meghatározó keret- és érvrendszer, melyek vizsgálatára az EP választási programok elemzésével tettünk kísérletet. Zsiga Bulcsú írása.
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A felvilágosult abszolutizmus Oroszországban
Liberális-konzervatív Bábel
Miért okozott gondot a liberalizmusnak a konzervatívokkal kötött szövetség? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Keletre tarts?
Mi a teendő, ha a Nyugat nem tűnik olyan sikeresnek, mint korábban? Lakatos Júlia az Atv Start című műsorában Orbán Viktor évértékelőjének külpolitikai vonzatát elemezte.
Mitől sikeres egy nemzet?
Az orosz-magyar reláció
Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik a 2009-től kezdődő időszakon.
Napóleonisztikus Európa?
Habár Emmanuel Macron és Orbán Viktor ellentétes Európa-képpel rendelkeznek, mégis közös bennük, hogy mindketten rendelkeznek egy képpel róla. Lakatos Júlia blogbejegyzése egy szokatlan párbeszéd margójára.
A pártok funkciója – két olvasatban
A rendszerváltás idejének demokrácia-koncepciója mellett alig vizsgáltuk eddig, hogy milyen szerepet szánt akkor a Nyugat a pártoknak. Egy biztos: nem olyat, mint ami a magyar politikában végül megvalósult. Csizmadia Ervin elemzése.
Az eszme, mint lényeg
Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a politika az érdekekről, rosszabb esetben a botrányokról szól, valójában a politika mélyén még mindig (sőt egyre inkább) az eszmék állnak. Csizmadia Ervin interjúja.
A liberális staféta
A liberalizmus mai kihívása, hogy meg tudja-e őrizni saját múltjával való folytonosságát. Ha nem, bajba jut. Csizmadia Ervin írása.
Magyar-latin-amerikai párhuzamok 2.
Magyar-latin-amerikai párhuzamok
Európa beteg embere felépülni látszik
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásával megnőtt Törökország jelentősége a nemzetközi színtéren. Az egykori elkötelezett nyugati állammá válás szándéka átalakult, a nyugati világ és a Kelet közötti híd-szerep került előtérbe.