történelem
Tag
Miután felszáll a választás köde
Merre tovább, magyar demokrácia?
Bármi is lesz a választás végeredménye, annyi bizonyos: a mostani kampány után érdemes lesz elgondolkozni arról, hogy milyen irányokban lehetne tovább fejleszteni a magyar demokráciát. Zsiga Bulcsú elemzése.
Rendszervég vagy rendszermaradás?
Csizmadia Ervin a HVG Címlapsztorijának vendégeként az április 12-ei választást az elmúlt évtizedek keretében elemezte.
A 21. század hatalmi ágai
A 18. századi végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalommal már nem írhatók le a mai hatalmi ágak. Mi és miért változott a 21. századra? Csizmadia Ervin írása.
Rendszerindulás és rendszerzárás?
Március 18-án a HVG Címlapsztori című szalonjának vendége volt Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a HVG újságíróinak kérdéseire elmondta, hogy a mostani helyzetet csak a rendszerváltás 36 évének folyamatán keresztül érthetjük meg.
A harmincas évek politikai kultúrája
Paár Ádám a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában beszélt az 1930-as évek politikai kultúrájáról.
Az Amerika-politika és a Tisza Párt
Az 1990-es magyar rendszerváltás idején az USA visszafogottan szólt bele az átmenet fejleményeibe. A Biden-kormányzat idején változott ez a politika, s ennek köze van a Tisza felemelkedéséhez. Csizmadia Ervin írása a Substack-en.
Hogy áll a rendszerváltás rendszere?
Mi történik, ha kiesik egy párt örökös ellenfele? Van élet a kívánt rendszerváltás után? Lakatos Júlia írásáról a Hírklikk közölt recenziót.
Az intézményi liberalizmus korlátai
Története során a liberalizmus elkanyarodott emberközpontú kezdeteitől és egyoldalúan az intézményekre kezdett koncentrálni. Csizmadia Ervin elemzése.
A magyar uralkodó párt
Paár Ádám ismertette a két háború közötti Egységes Párt arculatát a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Sorok között
„Mi és ők”, avagy négy alapvetés arról hogyan befolyásolta a Nyugathoz való viszonyát Oroszország történelme. Új könyvajánlónk a Substacken!
Az Epstein-ügy történelmi analógiái
Paár Ádám kifejtette a Nők Lapja Caféban, hogy az Epstein-ügy nem egyedülálló a brit királyi botrányok történetében.
A magyar pártviszonyok revíziója
A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről a Hírklikk közölt áttekintő recenziót.
Ki mit ígér, úgy arat
Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.
A rózsaszínű patrícius
Paár Ádám Cs. Szabó László Roosevelt című könyve alapján elemzi az amerikai domináns pártrendszer változását.
A megváltó kétpártrendszer
A magyar politika a majdnem-kétpártrendszer felé tart. E folyamatban az elmúlt két év hozott óriási változást, mert míg a Fidesz nem tudta leszalámizni ellenzékét, addig a Tisza Párt szinte a Fidesz helyett is elvégezte ezt a munkát. De azért a Fidesz sem ártatlan kétpártrendszer-ügyben. Csizmadia Ervin írása.
A hiba mint történelemformáló erő
Paár Ádám blogbejegyzésében bemutatja a venezuelai válság kapcsán a hiba és gőg történelmi szerepét.
A bűvös január 25
Ritkán bukott meg „nagy kormánypárt” a magyar politikában. A kivétel: 1905. január 25. Az akkori helyzet és a mai tanulságok. Csizmadia Ervin írása.
A kicsi erő
Paár Ádám bemutatja egy 19. századi példán, hogyan tud hatni egy kicsi állam vezetője a nagyokra.
A dualizmus politikai kultúrája
Lehetett volna másképp?
Sokszor kérdezzük, „Mi lett volna ha?” Egy kiállítás kapcsán Lakatos Júlia blogjában a történelmi alternatívák máig tartó hatásairól ír.
1848 a filmvásznon
Paár Ádám bemutatta a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában azt, hogyan ábrázolta A kőszívű ember fiai 1848 eszméit.
A Dózsa-felkelés emlékezete
Paár Ádám beszélt a Dózsa-felkelésről a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Gyűjtőpártok eredményessége
A 2024 tavaszától felemelkedő új párt látható módon a gyűjtőpárti magyar hagyományt igyekszik követni. Bolgár Györgynek Csizmadia Ervin a mindenkori magyar politika gyűjtőpárti hagyományairól beszélt.
Eszme vagy személy
Volt idő a politikában, amikor az eszme fontosabb volt, mint az, aki hordozta. Hogyan jutottunk az előbbi állapotból az utóbbi állapotba? Csizmadia Ervin írása.
Van-e jó tekintély?
A tekintély kifejezést a liberális elmélet kerüli, de vannak kivételek. Csizmadia Ervin a premodern, a modern és a posztmodern kor tekintélyteremtési törekvéseit foglalja össze.
Verseny ’56 örökségéért
A Fidesz után az új ellenzék is felismerte a történelemben rejlő politikai lehetőségeket. Zsiga Bulcsú a HVG kérdéseire válaszolva elemezte az október 23-i beszédeket.
Az ünnepek szerepe nálunk és külföldön
A Méltányosság nem a szokványos módon, hanem egy hazai történeti és nemzetközi összehasonlításban emlékezik meg október 23.-áról.
Történelem és hatalom: emlékezetpolitikai küzdelmek a modern Magyarországon
Mi az emlékezetpolitika? Miért fontosak máig az emlékezetpolitikai konfliktusok Magyarországon? A huszadik századtól napjainkig tartó időszakot vizsgálva ad választ a kérdésre Kovács Róbert elemzése.