történelem
Tag
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Amerika mint mintaország
Október 12-én mutatták be a PIM-ben Paár Ádám és Csizmadia Ervin könyvét. A két szerző az amerikai és a magyar történelem és jelen azonosságairól és különbségeiről beszélgetett Szöllősi Györgyivel.
Későkádári Balaton és akció
Paár Ádám a magyar akciófilmek kapcsán kiemelte az Ötvös Csöpi-sorozatot, mint amelyik bemutatta a korabeli társadalmat és balatoni hétköznapokat.
Szalay László emlékezete
Paár Ádám a centralista publicista, történetíró és politikus, Szalay László arcélét vázolta föl a Mandinerben.
A liberális dicső „Három év”
Tudjuk-e, hogyan függ össze a reformkor kezdete az 1820-23-as spanyol liberális kormányzással? Paár Ádám erről írt a Népszavában.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.
Visszatért a történelem Amerikába
Összeomlik Amerika, ha Trump újra győz? Bidennel minden jobb lesz? Kíváncsi hogyan jutott jelen állapotába az Egyesült Államok? Akkor kövesse a Méltányosság Politikaelemző Központ választási sorozatát! November 3-ig a Méltányosság blogon!
Rabszolgaság a filmvásznon
Paár Ádám a rabszolgaság történetének filmes megjelenítéseiről beszélt a Klubrádió Hangosfilm műsorában.
I. világháború a filmvásznon
Paár Ádám kifejtette a Klubrádió Hangosfilm című műsorában, hogy az I. világháború előestéjén az európai népek végletesen alábecsülték egymás erejét, mert nem ismerték egymást.
Négy politikai rendszer Magyarországon
Sokan írtak már arról, hogy feltűnő hasonlóságok vannak az 1867 utáni hazai politikai rendszerek között. Melyek ezek, s milyen különbségek vannak a felszíni hasonlóságok mögött? Csizmadia Ervin áttekintése a dualizmusról, a Horthy-rendszerről, a Kádár-rendszerről és az 1990 utáni rendszerről – különös tekintettel 2010 utánra.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
Érzelmi tudás
Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, talán nem árt eszünkbe idézni a politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején
Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.
A kosztümös / történelmi film és a kohézió
Most, hogy az első kosztümös telenovella, az RTL Klubon futó Bátrak földje véget ért, elgondolkodhatunk a kosztümös sorozat és a társadalmi kohézió kapcsolatáról. Úgy gondoljuk, nem szükséges a történelmi tudást és az állampolgári közösség kohézióját kizárólag nagyjátékfilmektől várni. A külföldi tapasztalatok szerint erre a telenovellák is alkalmasak lehetnek.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
Öregség-filmek II.
Ahogyan korábbi blogbejegyzésemben szó volt róla, a vírusjárvány miatt foganatosított egészségbiztonsági óvintézkedések látványosan rámutattak a generációs konfliktusra, amelynek kialakulását egyebek között annak idején Hankiss Elemér szociológus prognosztizálta – más „biopolitikai” törésvonalakkal együtt. Paár Ádám új blogbejegyzése.
Jókai a filmvásznon
A történelmi film fontossága
Az első Trump – akinek menete elakadt
William Randolph Hearst korának egyik leghatalmasabb amerikai sajtómágnása volt. Lapjai gátlástalanul éltek a botránykeltés és a fake news eszközével. Hearst politikusi ambíciói a Fehér Házig íveltek, de soha nem tudott bejutni a politikai elitbe. Paár Ádám William Randolph Hearst karrierjét elemezte az Újkor-on.
Rendszerváltás 30
LMBTQ filmek
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Az első női irodalmi Nobel-díjas
A Brexit kulturális és történelmi gyökerei
A cowboy-mítosz és az amerikai politikai kultúra
Függetlenség, a határtalanság érzése, individualizmus. Paár Ádám a cowboy-mítoszt elemezte a Mandineren.
A magyar kapitalisták két nemzedéke
Egy liberális székely hazafi
Liberalizmus, székelység, demokrácia, szabadkőművesség. A 160 éve született Benedek Elek írói és közéleti pályafutása ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Elsőként vetette fel a gyermekirodalom állami támogatásának ügyét, figyelmen kívül hagyva a közjogi kérdést. A Paár Ádám Benedek Elek életét elemezte a Mandineren.
Az irodalom Herczege