HVG
Tag
A pártok funkciója – két olvasatban
A rendszerváltás idejének demokrácia-koncepciója mellett alig vizsgáltuk eddig, hogy milyen szerepet szánt akkor a Nyugat a pártoknak. Egy biztos: nem olyat, mint ami a magyar politikában végül megvalósult. Csizmadia Ervin elemzése.
A politikusi beszéd
Vajon miért beszélnek a politikusok, ha mondadójuk 80 százaléka a semmibe hull? S ami „elveszik”, értéktelen-e? Csizmadia Ervin elemzése.
Meghalt a liberalizmus?
Ki újítsa meg a liberalizmust, s egyáltalán szükség van erre? Mik azok a kérdések, amelyekről újra mondania kellene valamit az eszmének? Lakatos Júlia cikke a hvg.hu-n.
Eszmék a politikában
Ritkán gondoljuk végig, mi kell a politikai váltógazdasághoz. Nem elég a fennálló elleni indulat, eszmék is kellenek. Ha nincsenek markáns eszmék, marad a pragmatizmus. A magyar politika eszmehiányos. Csizmadia Ervin írása.
A harc értelmezése
Bár az orosz-ukrán háború állandó téma, ritkán kerül terítékre, miért oly nehéz összeegyeztetni a nyugati és a magyar háború-értelmezést. Egy lehetséges magyarázat. Csizmadia Ervin írása.
A szabadság mint látvány
A demokrácia nem intézményrendszer és nem értékek elvont halmaza. Hanem látása annak, amilyenek vagyunk. Látja-e magát a magyar társadalom? Csizmadia Ervin írása.
A magyar társadalom régen és ma
Egyre fontosabb, hogy a pártpolitikát ne önmagában, hanem a társadalmi struktúrával összefüggésbe hozva elemezzük. Csizmadia Ervin írása.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
Labdába rúghat az ellenzék?
Miközben az ellenzék arra törekszik, hogy meg nem történtté tegye az Orbán-rendszert, napjaink legfontosabb politikatudományi kérdéséről nem beszél. Lakatos Júlia írása a HVG360-ban.
Elv és képzelet
A politikai váltógazdálkodáshoz – ki gondolná elsőre – a választói képzeletet megmozdító elvi viták kellenek. Ha ilyenek nincsenek, az ellenzék fontos erőforrásról mond le. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Nagykoalíciók ideje
Európában nem ritkák a nagykoalíciók, Magyarországon azonban annál inkább. Jöhet-e olyan pillanat, amikor itthon is meg kellene fontolni? Csizmadia Ervin írása a HVG.hu-n.
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?
A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
Tusnád elé
Tusnádfürdő messze több mint egy helyszín, Tusnád egy „külpolitikai laboratórium”, ahol a miniszterelnök külpolitikai irányt szab. Az idei beszéd előtt a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársai annak jártak utána, mennyiben különbözik a Fidesz Nyugat-képe ellenfeleitől, és milyen előnyei származnak abból, hogy a többi párthoz képest nagyobb a külpolitikai affinitása.
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
Miért van „két Magyarország”?
Mindannyian látjuk, hogy az országban végletesen erős a polarizáció. Sokkal kevesebbet tudunk azonban az okokról, és kevés a magyarázat is. Három részes írásában Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely három mítoszt cáfol.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
Tolerancia és választás
Az orbáni politika legfeszítőbb ellentmondása, hogy miközben számonkéri az Unión az értékpluralizmust, itthon legcsekélyebb mértékben sem kívánja érvényesíteni. Novák Zoltán elemzése a HVG.hu portálon.
A történelem vékony jege
Francis Fukuyama „egy mondatos” dolgozata (A történelem vége?) ma egyre több arcát mutatja. Az egyik „új” arc az 1989-es szovjet elit. Vajon mi köze a szovjet elitnek a mai oroszhoz? Csizmadia Ervin írása.
Együttműködő elitek
Egyfelől fontos az elitek közötti együttműködés, másfelől a demokratikus fejlődés során nem mindig alakul ki automatikusan. Mi a különbség Nyugat-Európa és Magyarország között? S mi a helyzet a mai Magyarországon? Csizmadia Ervin írása.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
A határ, mint egyesítő
Sokan azt hiszik, hogy manapság az ideológiák közelednek egymáshoz, és jól van ez így. Barack Obama könyvéből és más forrásokból is az a tanulság, hogy ápolni kell a különbségeket, mert a köztünk lévő határ nem elválaszt, hanem egyesít. Csizmadia Ervin írása.
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Modern Tiborc vagy fiatal Medgyessy
Novák Zoltán a Jakab-Karácsony párharc karakterisztikájáról nyilatkozott a HVG hírportálnak.
2006 vagy 2005?
Két évszám. Az egyikről szinte mindent tudunk (hiszen ebben az évben hangzott el az őszödi beszéd); a másik évről szinte semmit (holott ekkor is történt legalább egy nagyon fontos esemény). Csizmadia Ervin írása a hvg.hu-n.
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.