magyar politika
Tag
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Idegen-e a külső erőtér?
A rendszerváltás után a külső erőtér sokáig barátinak tűnt. Az elmúlt időszakban viszont növekedett a távolság az európai intézmények és a hazai kormánypolitika között. Csizmadia Ervin az okokról beszélt az Inforádió Aréna című műsorában, s e mellett az ellenzék állapotát is részletezte.
Az ellenzék új értelmezése
Sok bírálatot kapott április 3-a után az ellenzék, holott a magyar ellenzék nemzetközi mintákat követett: a nagy kormánypárttal szemben a kis ellenzéki pártok összefogtak. A jövő ellenzékisége azonban nem a nemzetközi trendkövetésen, hanem az eredetiségen múlik. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Spirit rádióban.
Lehet-e megírni a történelmi igazságot?
Paár Ádám arról ír blogbejegyzésében, hogy a történelemről való gondolkozás mindig megosztotta a magyar értelmiségi táborokat.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
Nemzetközi beágyazottság
A Hír TV Csörte című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy a magyar politika alakulását nem csak a belföldi, hanem a külpolitikai fejlemények is erősen befolyásolják.
Előválasztás Miskolcon
A Miskolci Naplónak nyilatkozva Rajnai Gergely rámutatott, hogy az előválasztáson induló jelöltek és az őket támogató pártok népszerűsége között komoly különbségek alakultak ki a jelöltek eltérő kvalitásai miatt.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Hogyan tanuljunk előválasztást?
A francia Le Figarónak nyilatkozva Rajnai Gergely kifejtette, hogy az előválasztás a magyar politikai kultúrában újdonság, ezért a szereplők (a választók és a jelöltek) tanulják a folyamatot.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Nagy pártok belseje
A magyar politikatörténetben a nagy párt nem kuriózum, hanem az állandóság maga. De ami nagy, az sokrétegű, és a nagy méret nagy konfliktusokkal járhat. Vajon a Fidesz ugyanolyan-e, mint a régi nagy pártok, vagy másmilyen? Csizmadia Ervin történeti áttekintése.
A nyugati média ereje
Az Újpest Tv-nek adott interjúban Nagy Attila Tibor úgy vélte: a magyar politika megítélésekor a nyugat-európai politikusoknak oda kell figyelniük az ottani fősodratú médiára, sajtóra, amely kifejezetten ellenséges az Orbán-rendszerrel szemben.
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
Új paradigma: a társadalom
Magyarországon 1987. június 10-én – a szamizdat Beszélő különszámaként – megjelent a Demokratikus Ellenzék nevű csoport „Társadalmi Szerződés” című programja. A maga korában különlegesen jelentős hatást kiváltó írás 25 éves jubileuma talán csak keveseknek jutna eszébe, s nyilván még kevesebben vannak, akik úgy gondolják: a szövegnek lehet aktuális üzenete a ma számára. Holott a 25 évvel ezelőtti szöveg felidézése számos alapkérdéshez vezethet el bennünket, s ezek közül is a legfontosabbhoz: a társadalom problematikájához.
A kormány kérdőíve
A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? Paár Ádám elemzése a Hír 24-en.
Nyugat vagy nyugatosság
A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A kettészakadtság értelmezései
Megjelent egy vékony kis kötet. Írója nem szaktudós-történész, hanem író, Börcsök Mária. A kötet címe: Kettészakadt Magyarország. A szerző szakít a megszokott „búsongó” szemlélettel, és a megosztottságot nem istencsapásának, hanem történelmileg állandó adottságnak tekinti. Csizmadia Ervin reflexiója a Népszabadságban.
Személyzet és szervezet
„A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
Társadalmi unortodoxia
Mielőtt persze az olvasó azt hinné, hogy itt a Méltányosság pontosan ugyanazt mondja, mint a kormányzat liberális kritikusai, azokat ki kell ábrándítanunk: nem ugyanazt. A jogállam liberális elve valóban alapvető érték számunkra is, ám mint azt már párszor kimutattuk: manapság a legélesebb, sőt – ádázabb viták a liberalizmus és a demokrácia alapértékei között dúlnak. Csizmadia Ervin írása, amely eredetileg a Népszabadságban jelent meg.
Pártos elnök, jó elnök
A politikai rendszerünk elleni tartós és krónikus bizalomhiány elszenvedői elsősorban a pártok, amelyekhez okkal, vagy ok nélkül, sok rossz érzés kötődik Magyarországon. Ennek örve alatt számos pártpolitikus kifejti azt a naiv óhaját, hogy végre olyan személyre volna szükség, aki nem megosztja, hanem összetartja a nemzetet. De tényleg eleve rossz ómen, ha valaki (esetünkben a hamarosan hivatalba lépő államfő) hosszú éveken át egy adott párt színeiben politizált?
Mit kezdjen a demokrácia az ellenségeivel?
„A demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg jelentős része visszavezethető lenne a demokratikus közösségbe.” Paár Ádám nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A hiányzó integráció
A magyar demokrácia társadalmi kohéziója nyolc év uniós tagság után is rendkívül csekély. Pedig egyetlen politikai berendezkedés sem lehet stabil, ha nem törődik a belső integráció minőségével. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.
Elnöki szerepalkotás
„A megválasztott köztársasági elnök beszédéből kiviláglott az Európai Parlamenti képviselőségének tapasztalata, egy másik hangnemnek a politikába való beemelése.” Lakatos Júlia nyilatkozott a Népszabadságnak Áder János államfővé választása kapcsán.
Belharc a Jobbikban?
„Mindig van egy ellentét a rendszerellenes párt élvonala és hátországa között, amely most a nyílt színen is megjelent.” Paár Ádám nyilatkozott a Jobbikkal kapcsolatos fejleményekről a Magyar Nemzet Online-on.
Européer politikus-e Orbán?
„Nem felel meg a valóságnak a Fideszről a nemzetközi médiában kialakult kép, miszerint meg akarja szilárdítani a hatalmát és elnyomó politikát folytat.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak. A nyilatkozatot több hazai portál is szemlézte: Népszabadság, Világgazdaság és az MNO.