Fidesz
Tag
A piacképes víziókról
Restauráció vagy alkalmazkodás
Bajtársiasság és tévedés
Szokatlan és meglepő gondolatot fogalmazott meg Orbán Viktor a Fidesz XXVIII. kongresszusán elmondott beszédében. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Igen és nem?
A kötcsei beszédről
A magyar jobboldal természetrajza
A Méltányosság Politikaelemző Központ Fidesz-nagyelemzéséről születtek már hozzászólások az Élet és Irodalomban és más fórumokon is. Egyelőre az érdemi válaszok még váratnak magukra, de – tudomásunk szerint – már készülnek. Csak reményünket tudjuk kifejezni, hogy a témáról valódi vita indul meg, s mi a végén érdemi ellenvéleményekre reflektálhatunk. A teljes tanulmány itt olvasható.
Fidesz ellentétek
Nagy Attila Tibor a Hír TV-ben rámutatott, a Fidesz körüli ellentétek az EPP-ben már 2010 végén érzékelhetőek voltak
Egy kizárás költségei
Napirenden van a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Kívülről és a magyar sajtóból úgy tetszik, mintha ez a kérdés szinte kizárólag értékalapú lenne: a magyar kormánypárt eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket a Néppárt nagy része képvisel, így már nem való a fősodorba tartozó konzervatív párt kötelékébe, így kizárása elkerülhetetlen. Ez a helyzet rendkívül sekélyes értelmezése. Rajnai Gergely írása.
Fidesz vs EPP
Az InfoRádió számára a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának lehetőségét értékelte Nagy Attila Tibor.
A Sargentini-jelentés és ami mögötte van
A Sargentini-jelentés nemcsak arról szólt, hogy vereséget szenvedett-e Orbán az európai szintéren. A magyar kormányfő, és ezzel Magyarország is felértékelődött az európai politikában, így immáron a külföldi erők számára sem közömbös, hogy megbukik-e Orbán Viktor, illetve miként alakul a magyar belpolitika. Nagy Attila Tibor elemzése.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
A csökkenő népszerűségtől az identitásválságig
A Fidesz népszerűségvesztése tehát több mint a ciklus közepén szinte törvényszerűen bekövetkező visszaesés. Valójában arról van szó, hogy a nagy kormányzópártokra idehaza mindig is jellemző országmenedzselő szerepben az ellenzékiségre berendezkedett jobboldal nem találja a helyét. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Européer politikus-e Orbán?
„Nem felel meg a valóságnak a Fideszről a nemzetközi médiában kialakult kép, miszerint meg akarja szilárdítani a hatalmát és elnyomó politikát folytat.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak. A nyilatkozatot több hazai portál is szemlézte: Népszabadság, Világgazdaság és az MNO.
Kettészakadt Magyarország: mítosz vagy valóság?
Nem azért nincs együttműködés a mai magyar politikában, mert a magyar politikusok erre eredendően alkalmatlanok, s nem különben így van ez a magyar társadalommal is, hanem azért nincs, mert ehhez politikatörténete nem kínál elég történelmileg internalizált mintát. Elemzésünk a kettészakadt Magyarország jelenségről és értelmezéseiről.
Lesz-e új Orbán Viktor a Fideszben?
„A Fidesznek most nagy szüksége van a konszolidációra, mivel viharos korszakon van túl” – Paár Ádám nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
A kormányzás minősége
Ebben az írásban nem az a cél, hogy a „rossz kormányzás” aktuálpolitikai vetületeit (esetünkben az Orbán-kormány tevékenységét) unalomig ismert módon lehúzzuk, és (egy kis kép- és logikai zavarral) ismételten elmondjuk, hogy azért nincs „jó kormányzás”, mert „rossz kormányzás” van. Ilyen típusú elemzésekből tengernyi van, és nem gondoljuk, hogy ezek számát nekünk is szaporítanunk kellene.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
Narratívák nélkül
Ebben a helyzetben óriási igény mutatkozik a közéletben olyan új narratívák felbukkanására, amelyek némiképpen távolabbról szemlélik az eseményeket, és segítik azokat elhelyezni valamilyen logikus rendszerben. Miközben a nyugati világban mind a pártpolitika, mind a tudomány területén valóságos verseny indult meg a magyarázatok között, addig idehaza úgy tűnik, egyelőre még a kérdésfelvetésig sem sikerült eljutni.
Egy vita margójára: A Fidesz, a KDNP és a köznevelés
A Pokorni-Hoffmann vita szakmai, szakpolitikai rétege alatt meghúzódik egy ellentét abban, ahogyan a két politikus és pártjaik a konfliktusok kezelését elképzelik. Elemzésünk a vita lehetséges okairól.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A Bethlen-korszak pártpolitikai öröksége
Ha felfigyelünk a hasonlóságokra, akkor észrevehetjük, hogy a Fidesz a bethleni utat járja: a bethleni kormánypárthoz hasonlóan a Fidesz arra törekszik, hogy a választási törvény megváltoztatásával hosszú időre bebiztosítsa magát a kormányzati pozícióban. Elemzésünk a történelmi hasonlóságokról.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.